Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, azt nem is tehetem, hiszen nem én vagyok az előterjesztője a javaslatnak. A kormány álláspontját szeretném ismertetni, amit, ha jól tudom, nagyjából éppen ezen a helyen kell megtennem, mármint időben.

ELNÖK: Tessék parancsolni!

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat immáron ismételten a közbeszerzési törvény egy módosítását jelenti. A törvényjavaslat egyrészről a közbeszerzési törvény hatályának részbeni szűkítésére, másrészről pedig a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételek körének bővítésére irányul.

A módosítások a közösségi közbeszerzési joggal véleményünk szerint ellentétes megoldást eredményeznek. A törvényjavaslat indokolása szerint a közbeszerzési törvény hatályos szövege e kérdésekben nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést.

Álláspontunk szerint viszont nincs értelmezési bizonytalanság, sem a közbeszerzés fogalmát és így a törvény alkalmazási körét meghatározó 2. §-sal, sem a törvényjavaslattal ugyancsak módosítani kívánt 29. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt kivétellel kapcsolatban. E rendelkezésekkel kapcsolatban álláspontunk szerint nincs értelmezési bizonytalanság, sőt az értelmezést tovább segíti a Közbeszerzések Tanácsa 1/2004. számú ajánlása. Az ajánlás kifejezetten a helyi önkormányzatok önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek, közbeszerzési törvény hatálya alá tartozásának kérdéséről szól. Az ajánlás ahhoz nyújt segítséget az önkormányzatok számára, milyen tényezőket kell megvizsgálniuk annak megállapítása során, hogy valamely, a helyi önkormányzat által alapított önkormányzati intézménytől, vállalattól vagy más szervezettől milyen eljárásrend szerint vehetne igénybe valamely beszerzést, mely esetekben kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és melyek azok az esetkörök, amelyekben közbeszerzési eljárás nélkül köthetnek szerződést.

A törvényjavaslat - ahogyan azt már említettem - nem felel meg a közösségi közbeszerzési irányelveknek. Elfogadása azt eredményezné, hogy minden egyes, az önkormányzat vagy állami szerv és az általa alapított, úgynevezett közvállalkozás közötti jogviszony eleve kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól, tekintet nélkül arra, hogy a beszerzés visszterhes szerződést eredményez-e, annak értéke eléri-e a közbeszerzési értékhatárt. Ily módon a törvényjavaslat - indokolásával ellentétben - valójában nem arra irányul, hogy az állítólagos értelmezési bizonytalanságot megszüntesse, hanem az önkormányzat vagy állami szerv valamennyi saját közvállalkozásától történő beszerzését ki akarja venni a közbeszerzési kötelezettség alól.

A fentiek alapján a kormány nem tudja támogatni a javaslatot. Itt talán érdemes megemlíteni még azt, hogy az Igazságügyi Minisztérium jelenleg dolgozik a közszerződés jogintézményének bevezetésén, amelynek célja, hogy a közösségi közbeszerzési joggal összeegyeztethető módon megteremtse azon közjogi jogviszonyt keletkeztető szerződési típust, amely egyebek között alkalmas a képviselői indítvány által orvosolni kívánt probléma rendezésére is. Az új jogintézményt szabályozó törvényjavaslat még ez évben benyújtásra kerülne az Országgyűléshez.

Végezetül még egyszer annyit szeretnék elmondani, hogy bár az indítványt természetesen jóhiszeműnek, jó szándékúnak és megoldási javaslatot kínálónak gondoljuk, sajnos támogatni a kormány az imént említettek miatt nem tudja. (Tirts Tamás: Felháborító! Önök a puhák! Mondjon le!)