Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltozást kikényszerítő gazdasági válság munkahelyek ezreinek megszüntetésével százezreket sodort szinte lehetetlen helyzetbe. Voltak, akik csupán az állam szociális szerepvállalásától várták sorsuk jobbra fordulását, de az érintettek túlnyomó többsége, élve a kínálkozó lehetőségekkel, vállalkozásokba fogott. A kényszer szülte vállalkozások jelentős része csődbe ment, vagy profilt váltva új utakat keresett. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok is gazdasági övezetek, ipari parkok létrehozásával próbálkoztak, és próbálkoznak kedvező feltételeket teremteni az újonnan induló vállalkozásoknak és a sok esetben külföldi tőkével telepített ipari üzemeknek. Mindezekhez az állam pályázatok, céltámogatások révén hathatós anyagi segítséget igyekszik nyújtani.

Az örvendetesen fejlődő magánvállalkozások egyre nagyobb kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Export- és importforgalmuk növekedése egyik jele életképességüknek. Ez egyben az egyik leghatékonyabb eszköz a munkanélküliség elleni küzdelemben, hisz növekedésük új munkahelyek létrejöttét is jelenti.

(9.10)

Az export, illetve az import bonyolításának köztes színtere az állandó pénzügyőri felügyelet mellett működő vámügynökségek és vámraktárak. Ezek tevékenységének engedélyezése a helyi, illetve a megyei vám- és pénzügyőrparancsnokok hatáskörébe tartozik.

A telephelyek kijelölése azonban nem objektív mérőszámok alapján, hanem szubjektív döntés eredményeként történik. Választókörzetem központjában, Cegléden a múlt év novemberéig pénzügyőri felügyelet melletti vámudvar működése segítette az egyre gyarapodó vállalkozások létét. Tekintettel arra, hogy a közeli jövőben ipari park is létesül a városban, valamint a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a jó közlekedési lehetőségek is indokolják, kéréssel fordultam az illetékesekhez, amennyiben a jogszabályi feltételek lehetővé teszik, és a törvényben lefektetett feltételeknek megfelel, a továbbiakban is engedélyezze vámügynökség és közvámraktár működését. Válaszában a parancsnok a vámkezelési igények alacsony számával indokolta a döntést, mely szerint a továbbiakban az ilyen jellegű igényeket más városban fogják kielégíteni.

Néhány hét elteltével a helyi sajtóban egy cikk jelent meg a kérdéssel kapcsolatban. Üzletemberek, vállalkozók jelezték, hogy működésüket jelentősen megnehezíti a vámkezelési lehetőségek megszűnése. A cikkből megtudható, hogy a vámudvar óriási forgalmat bonyolított le. Ezt lényegében alátámasztotta a helyi vámparancsnok nyilatkozata is, aki már azzal magyarázta a döntést, hogy a vámügynökséget üzemeltető kft. nem felelt meg a jogszabályi kötelezettségeknek, valamint tartozása volt, és ezért vonták vissza a működési engedélyét. A továbbiakban a cikkből megtudhattuk még, hogy "nem hiszem, hogy az a 15 kilométer komoly megterhelést jelentene bármelyik vállalkozónak is". Zárójelben jegyzem meg, hogy ezen az alapon élelmiszerüzletek működését sem kellene engedélyezni, hisz 10-15 kilométer nem okoz komoly megterhelést a vásárlók számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Joggal vethetik a szememre, napirend előtti felszólalásban miért helyi problémákkal untatom önöket. A ceglédi vámudvar történetének felelevenítésével azonban csupán szemléltetni akartam és rá kívántam világítani az állami hivatalnokok döntéseinek következményeire. Meggyőződésem szerint az államnak szolgáltatnia kell, és ennek során a lehető legminimálisabbra kell szorítania a különböző döntésekben megjelenő szubjektív elemek arányát. Példánknál maradva, amennyiben a jogszabályi követelményeket biztosítja egy vállalkozó, ne tagadhassák meg a működési engedély kiadását. Ez egyben kedvezően hatna az Európai Unióhoz történő csatlakozási törekvéseinkre is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)