Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság valóban megtárgyalta a számvitelről és könyvelésről szóló, előttünk lévő törvényjavaslatot. A kialakult vita olyan témákat vizsgált, amelyek a számviteli gyakorlatban természetesek, jól megértettek a szakmában, mégis előfordul, hogy az értelmezés, az alkalmazás - bírósági eljárások, vállalatok feloszlása vagy egyesülése - során viták keletkeznek. Jó volna, ha tisztábban láthatóak lennének a vonatkozó törvények bizonyos előírásai.

(16.20)

Ez után az általános megjegyzés után engedtessék meg, hogy néhány specifikus eseményt hozzak ide, ami a bizottság tárgyalása során előkerült. Nevezetesen: a valutában, tehát az idegen pénzben való könyveléstől kevésbé tartottak a bizottság tagjai, mint ahogy az a törvénytervezet szövegéből kiderült volna. Egy kicsit olyan misztikusnak hangzott, ahogy a kormány képviselője is előadta. Ugyanis azt láttuk, és a bizottság tagjai annak adtak hangot, hogy a számok számok akkor is, ha magyarul vagy németül, vagy bármilyen más nyelven jelennek meg, és a könyvelés rendje, a könyvelés logikája annyira világos és annyira nem vitatott, hogy kár ekörül olyan misztériumot engedni lebegni.

Az, hogy a vagyon és a teher, a veszteség és a nyereség, és ezek hogy állnak össze, ez egy nagyon elegáns és megbízható mechanizmus, tehát erről nem volt vita, vagy nem kellene hogy vita legyen, és ismétlem, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven vagy milyen valutában történik a könyvelés.

Egy másik téma, ami ismételten több képviselőtársam részéről is előkerült, az értékcsökkenési leírások kezelése. Úgy látszik, a törvény előterjesztője nem bízik abban, hogy a szakma és általában a kettős könyvvitel gyakorlói valóban értik, hogy miről is van szó. Olyan megjegyzések hangzottak el, és olyan félmondatokat olvas az ember a törvényjavaslatban, mintha azt gondolnánk, azt gondolná a törvényhozó és majdan az Országgyűlés, hogy minden utcasarkon és minden fordulóban csalástól kell itt tartani.

Ha a törvény világos, és a törvény ragaszkodik ahhoz, hogy ebben a szakmában valóban szakemberek működjenek és tegyenek nyilatkozatot, akkor szinte nem lehet csalni az értékcsökkenési leírás kezelésében, mert annyit, amennyit ér az a kiadás, az vagy a vagyont növeli, tehát beruházás a jellege, vagy pedig költségként számítódik el, és akkor az évi eredmény befolyásolja. Ez is egy példa arra, hogy jó volna, ha a törvény nagyobb súlyt helyezne arra, hogy oktattassék a könyvvitel, hogy többet tudjon a szakma és a vállalkozó, az üzletember és az alkalmazott arról, hogy mi is a könyvvitel, mi is a számvitel, mert akkor kevesebb lenne a gyanakvás, és ez jobbat tenne a kereskedelmi, gazdasági élet közérzetének is.

A kisebbségi vélemény főleg tartózkodás formájában fejeződött ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Reméljük, hogy a kormány ezeket a nézeteket számba veszi, és egy épkézláb törvény születik meg.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)