Készült: 2024.09.22.19:31:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2015.03.03.), 64. felszólalás
Felszólaló Kiss László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:44


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy hallottuk az előbb, Z. Kárpát Dániel képviselőtársam Szabó Szabolcs képviselőtársamtól azt kérte számon, hogy miért nem a Jobbik-narrációnak megfelelően beszél. Azt kérem, fogadjuk el, hogy vannak még más pártok is a parlamentben a Jobbikon kívül, és elképzelhető, hogy más megközelítéseket is alkalmaznak. Azt meg számon kérni egy szakembertől, hogy ezt a fajta szakmaiságát megpróbálja a parlamentben érvényesíteni, különösen érdekes. (Dr. Staudt Gábor: Ezt se értetted meg!) A vitában nyilvánvalóan majd sokféle szempont fog érvényesülni, és ezekből a szempontokból ki fog alakulni valami. A nemzetiségi szószólók is hozzáteszik, nagyon helyesen, a saját értékeik alapján a véleményüket, és mindenki elmondja, amit szeretne. Ez a vita lényege.

Én nem szeretném kibeszélni a 15 percet, csak azért kértem szót, mert úgy éreztem, hogy Bangóné képviselő asszony felszólalása alatt Font képviselőtársamnak is hiátusa alakult ki abban, hogy mi is az 1784-87-es népszámlálás eredménye, de lévén, hogy a frakcióban nálunk is többen vagyunk történelemtanárok, ha megengedi, Hiller képviselőtársam helyett elmondanám ezt az eredményt, hogy úgy tudjunk ma hazamenni, hogy semmiféle történelmi hiátus ne alakuljon ki. Nos, mintegy nyolc és fél millió személyt regisztráltak az 1784-87-es népszámláláson, ebből a nyolc és fél millióból mintegy hat és fél millió tartózkodott a Magyar Királyság területén, a Horvát Királyságban 650 ezer, Erdélyben pedig másfél millió. Ugyanakkor érdekes, hogy a történészek nem nyolc és fél, hanem 9,2 millióra becsülik ezt a létszámot. A végén elmondom majd, hogy miért, ésez talán érdekes párhuzam lesz a múlt és a jelen között is.

Mindenképpen érdekes, hogy a nemesség számaránya 5 százalék, ami Európa élbolyába tartozik. S ha a nemzetiségi viszonyokra is ki lehet térni: mintegy 40 százaléka volt ennek a lakosságszámnak a magyar, 16 százaléka román, mintegy 10-10-10 százalék szlovák, horvát és német nemzetiségű, 6 százalék szerb és 3-3 százalék a szlovén és rutén népesség aránya.

(12.30)

Tehát azt lehet mondani, hogy már akkor is meglepően pontos adatokat adhatott volna ez a népszámlálás, ha a magyar nemesség nem tartott volna attól, hogy II. Józsefnek sanda szándékai vannak a népszámlálás bevezetése kapcsán. És bizony azt lehet mondani, hogy a sanda szándékok nemcsak 1784-87 között jellemezhették az akkori magyar kormányzatot, hanem akár most is. Ugyanis azt gondolta a magyar nemesség, nem minden alap nélkül, hogy erre a népszámlálásra azért kerül sor, hogy előkészítsék II. József azon kiváló tervét, hogy megadóztassák őket. És mivel a magyar nemesség semmiképpen nem szerette volna, hogy ez az adóztatás megtörténjen, ezért aztán sokan közülük bojkottálták ezt a kutatást.

Ebből adódik az, nincs új a nap alatt, most is azt lehet mondani, hogy sokaknak félelme az, hogy a kormányzat sanda szándékokra használja föl ezt a kutatást. Ezért aztán élünk a gyanúperrel, hogy mindenféle kormányzati lózungra fogják ezt használni. Emiatt jelentős az ódzkodás részünkről, és emiatt szeretnénk biztosítani azt, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Szeretném megköszönni, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai