Felszólalás adatai

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 28. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9246. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012. június 25-ei ülésnapján elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, azaz az új Btk.-t, amely 2013. július 1-jén, a hatályos Büntető Törvénykönyv, az 1978. évi IV. törvény helyébe lép. A Btk., habár nem sarkalatos törvény, súlyát, jelentőségét tekintve az egyik legnagyobb horderejű norma, amelynek újraszabályozása szervesen illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódex jellegű törvényeken át a jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát jelentette.

Az új Btk. megalkotásával azonban ezen a jogterületen nem fejeződhetett be ez a kodifikációs munka, mivel annak jövő évi hatálybalépése számos törvény módosítását teszi szükségessé. Az önök előtt lévő törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntető kódex hatálybalépése tesz szükségessé. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást. Több mint félszáz ilyen törvény található a jogrendszerben. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik, több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a "bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények" alapállás.

Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni, azonban úgy, hogy a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalások továbbra is alkalmazandóak maradjanak. Ez teszi ki a javaslat jelentős részét.

Emellett a javaslat tartalmazza az új Btk. hatálybalépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Ezek a következők.

A büntetőeljárásról szóló törvény egy új fejezettel egészül ki, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza. A vagyon-visszaszerzési eljárásnak akkor van helye, ha az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a nyomozás során vagy a bíróság ügydöntő határozata jogerőre emelkedését követően biztosítani kell. A vagyon-visszaszerzési eljárás nem független a büntetőjogi felelősség kérdésében folytatott nyomozástól, hanem ahhoz kapcsolódik. A vagyon-visszaszerzési eljárás a nyomozáshoz képest kisegítő jellegű, a vagyon-visszaszerzési hatóság, amely a rendőrség kereteiben működne, az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, vagyon felderítéséhez és biztosításához nyújthat hatékony segítséget speciális szakértelmével a nyomozó hatóságnak.

A büntetések az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását nagyobbrészt az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajtási szabályai alkotják. Ki kellett alakítani az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben röviden ismertetném az új Btk. új szankcióinak végrehajtásával kapcsolatos javaslatokat.

Elsőként a számos fórumon megjelenő módon félreértett, szándékosan vagy kellő információ hiányában félremagyarázott elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szólva szeretném eloszlatni a különböző félreértéseket. Elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így például terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés. A hatályos rendelkezések között nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Az adathordozó közeg speciális jellege miatt az elkobzás általános szabályai nem értelmezhetőek. Ezért az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett jogsértő adattartalom eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében az új Btk. 77. §-ával 2013. július 1-jével új intézkedési nem kerül bevezetésre, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.

Ezen intézkedés bevezetésével uniós kötelezettségnek is eleget tesz a magyar jogrendszer. A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011/93/EU irányelv 25. cikke alapján kötelezettségünk van az ilyen megkeresések végrehajtására. A 25. cikk az adattartalom hozzáférhetetlenné tételének két módját megkülönbözteti: egyrészt a weboldalról a bűncselekményt megvalósító tartalom eltávolítását, másrészt a blokkolást, azaz a bűncselekményt megvalósító tartalomhoz való hozzáférés megakadályozását.

Az intézkedés bevezetésével párhuzamosan a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása a büntetőeljárási törvénybe, amely a fenti intézkedéshez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adathoz való hozzáférést. Erre mindenképpen szükség van, mégpedig a bűncselekmény további megvalósulásának megakadályozása, a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. Az új kényszerintézkedés elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és sajtószabadságot, illetve ez utóbbi által felölelt informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje.

A tárhelyes szolgáltató ugyanis a jogszerű tartalmak sérelme nélkül képes eltávolítani a jogsértő tartalmat.

(9.10)

A jogsértő tartalom ezzel lekerül az internetről, hiszen eltávolították arról a szerverről, ahol az elérhető volt, és amíg más tárhelyre nem tölti fel a tartalom gazdája, a tartalom elérhetetlen marad.

Végső esetben, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni, csak nagyon szűk körben, meghatározott bűncselekményeknél - gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény -, ha az adattartalom e bűncselekményekkel áll összefüggésben, rendelheti el a bíróság az úgynevezett blokkolást.

A javaslat szerint a blokkolás, azaz a bűncselekményt megvalósító tartalomhoz való hozzáférés megakadályozása nem teljes weboldalakhoz való hozzáférés, hanem úgynevezett URL-alapú szűrés alapján a bűncselekményt megvalósító adattartalmat tartalmazó aloldalhoz való hozzáférés megakadályozásával történne.

A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek. Egy adott hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató csak a saját ügyfelei számára tenné elérhetetlenné a jogsértő tartalmat, ezért a hatékony végrehajtáshoz az összes hozzáférést biztosító hírközlési szolgáltatót kötelezni kell. Tekintettel a kötelezettek nagy számára - közel 400 szolgáltatóról beszélünk - és az időszerűségre, célszerű a határozat elektronikus kézbesítése, és egy olyan adatbázis létrehozása, amely naprakészen tartalmazná a bíróságok által elrendelt blokkolt adattartalmak listáját, a tiltott webhelyeket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A cél az, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítse az eltávolítási kötelezettségét, ezért a kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság a javaslat szerint rendbírságot is kiszabhat.

A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az eredeti állapot helyreállíthatóságának a meghagyásával kell végrehajtani. További garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz való hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló döntés ellen jogorvoslatnak van helye a Be. jogorvoslati rendszere szerint.

A büntetőjogi elzárás végrehajtására a javaslat nem alkot új fejezetet a Bv. tvr.-ben, hanem a két jogintézmény nagyfokú hasonlatosságára figyelemmel azokat egy közös fejezetben szabályozza. A kétféle, büntetőjogi és szabálysértési elzárás eltérő szabályait pedig különös rendelkezésekben állapítja meg.

A javaslat pontosítja a szabadságvesztés végrehajtási szabályaiból alkalmazni rendelt jogszabályhelyeket. A jogosultságok körében olyan módosításokat hajt végre a javaslat, amely által erőteljesebben kifejeződik a szabadságvesztés és az elzárás mint szabadságelvonással járó szankciók eltérő súlya, és az eljárás kevésbé szigorú jellege érvényesülhet, elsősorban a külvilággal való kapcsolattartás körében. A javaslat bevezeti a kimaradás jogintézményét az elzárás végrehajtása körében, pontosítja a nyilatkozattételre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti a jutalmak és a fenyítések körét.

A jogrendszerben már ismert, de a Btk.-ban új büntetési nem a sportrendezvény látogatásától eltiltás. A sporthuliganizmus elleni hatékony fellépés eszközévé válhat a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely az egyéni és az általános prevenciós célokat is megfelelően szolgálhatja. A büntetés végrehajtása új rendszer felállítását nem igényli. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. §-a rendelkezik a sportrendészeti nyilvántartásról, amely részére a sportrendezvény látogatásától eltiltásról a bíróság szolgáltat majd adatot az ott meghatározott körben.

A sporttörvény 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a beléptetőrendszer működtetése 2013. július 1-jétől kötelező lesz a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében. Ezekben az esetekben tehát a beléptetési rendszer üzemeltetésével hatályosul a büntetés. Egyéb sportrendezvények esetén a szervező ugyancsak jogosult a sportrendészeti nyilvántartásból adatok lekérdezésére, de beléptetési rendszer alkalmazása hiányában szúrópróbaszerűen történhet meg a belépni szándékozó nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak egybevetése.

Az új Btk.-val kapcsolatban a legtöbbet emlegetett jelző a különböző további jelzőkkel társított szigor volt, de az új Btk. vezeti be a jogrendszerbe a jóvátételi munkát is, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény. Elsősorban a speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

Ennek a szankciónak a beiktatását kifejezetten a helyreállító, jóvátételi szempontok indokolták. Célja az, hogy az elkövető a jóvátételi munka által a közösség felé kifejezze azt, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségnek. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés a közösség felé irányuló reparációt célozza tehát, ugyanakkor segítheti főként a fiatalkorúakat a tervszerű életvitel kialakításában.

A bíróság meghatározza a jóvátételi munka tartamát, de ennek keretei között a végrehajtás konkrét részleteiről, feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Az elítélt számára egyévi időtartam áll rendelkezésre ahhoz, hogy a jóvátételre alkalmas munkavégzést találjon, és azt az előírt mértékben teljesítse. A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője vagy az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője, vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője igazolást állít ki. Az igazolás közokirat, amit megfelelő alakisággal állítanak ki, és hitelesen bizonyítja a benne foglalt tényeket, vagyis hogy a jóvátételi munkát az elítélt a megadott tartamban az igazolás szerinti helyen teljesítette.

A jóvátételi munka helyének kiválasztásában a pártfogó felügyelői szolgálat tanácsadással segíti az elítéltet. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

Az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében is tartalmaz módosításokat. Ennek jegyében lehetővé teszi, hogy a Bv. tvr.-ben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntést. Az előbb említett célokat szolgálja a javaslat azáltal is, hogy mindazon esetekre, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatal során nem szükséges, lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár önállóan elláthassa.

A gyakorlat részéről számos bírálat érkezett a közérdekű munka végrehajtásának nehézkességét, bonyolultságát illetően. A jelenlegi eljárási rend az eljárások időbeli elhúzódásához vezetett, ezért a javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem a pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős.

A javaslat jogállami garanciát teremt a hatáskör áttelepítéséhez azzal, hogy a pártfogó döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A javaslat beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljának nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen a dolog elleni erőszakkal, vagy közveszély színhelyén két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

(9.20)

Az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága, a Moneyval 2009-2010 között folytatta le Magyarország negyedik körös országértékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és intézményrendszer mennyiben felelnek meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek.

A Moneyval vizsgálata mellett utalni kell arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD keretében 2012 márciusában fejeződött be Magyarország harmadik körös országértékelése. A két országértékelés hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban. A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény hatékony alkalmazásának egyik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy elkövető, vezető tisztségviselő, képviseletre feljogosított tag büntetőjogi felelősségét. Ez utóbbi azonban nem állapítható meg minden esetben.

A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény hatékony alkalmazásának másik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók intézkedések a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte.

Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény a fenti ajánlásoknak megfelelően került módosításra. Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így például a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását. Ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg.

A javaslat szerinti módosítások nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor, figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra, indokolt a dekrimininalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása.

Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatálybalépését megelőző időpontban.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztában vagyok vele, hogy egy nagyon nagy terjedelmű törvénycsomag fekszik önök előtt. Ez is mutatja, hogy a büntetőjog milyen sok szálon kapcsolódik a jogrendszerhez. Ugyanakkor, ahogy azt már korábban említettem, a törvénycsomag jelentős része technikai módosítás, amely átvezeti a törvényeken az új Btk. hatálybalépésére tekintettel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szükséges módosításokat.

Kérem szépen, hogy a törvényjavaslatot támogassák szavazataikkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Varga István képviselő úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának.

DR. VARGA ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az 2012. november 26-ai ülésén megtárgyalta és 18 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napján a hatályos Btk., a '78-as IV. törvény helyébe lép.

Az új Btk. megalkotása és annak jövő évi hatálybalépése számos törvény módosítását teszi szükségessé. A törvényjavaslat e módosításokat tartalmazza. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak a büntető anyagi jogi rendelkezésekre való utalást. Elegendő, ha példaként megemlítjük, milyen nagy számú, a munkavállaláshoz vagy a tevékenység engedélyezéséhez kapcsolódó szabály tartalmazza kizáró feltételként a bűncselekmény elkövetése miatt hátrányos jogkövetkezmények alatt állást.

A bizottság többsége szerint ez a javaslat tartalmazza az új Btk. hatálybalépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is megfelelően orvosol.

A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az új Btk. elfogadása miatt indokolt a hatálybalépéshez szükséges átmeneti rendelkezéseket, valamint a hatályban lévő büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerülő egyes problémákra reagáló szabályokat tartalmazó jogszabály - lényegében mi, jogászok, így nevezzük: az új Btké. - elfogadása.

Megoszlottak ugyanakkor a vélemények a tekintetben, hogy a bizottság tagjainak elegendő idő állt-e rendelkezésére egy ekkora terjedelmű és jelentőségű törvényjavaslat kellő, alapos áttanulmányozására. Annak ellenére, hogy a szakmai-társadalmi egyeztetés már régóta folyik és az ennek során keletkező munkaanyagok a kormány tájékoztatása szerint is a tárca honlapján mindvégig megtekinthetők voltak, ellenzéki képviselőtársaink álláspontja szerint a végleges benyújtástól a bizottság üléséig eltelt idő az alapos áttanulmányozásra kevésnek bizonyult, így a javaslat általános vitára alkalmassága tekintetében a szavazás során tartózkodtak, ugyanakkor kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg a javaslattal kapcsolatban.

A tagok többsége szerint viszont fontos lépés a Be. vagyon-visszaszerzési eljárással kapcsolatos külön szabályokat tartalmazó új fejezetének megalkotása; a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló '79. évi 11. törvényerejű rendelet szabályainak és az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajthatóságának biztosítása érdekében történő módosítása; a büntetés-végrehajtás adminisztratív terheinek csökkentése és a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának egyszerűsítése, vagy a sokak által kritizált közérdekű munka rendszerének átalakítása.

A javaslat a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseivel kapcsolatos módosításai Magyarország nemzetközileg vállalt kötelezettségeinek teljesítésére irányulnak, az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága és az OECD vesztegetés elleni munkacsoportja ajánlásának figyelembevételével.

Összességében tehát azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatot mind a szükségesség, mind a főbb célok tekintetében általános vitára alkalmasnak tartotta az alkotmányügyi bizottság, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy tárgyalják meg és fogadják el az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kulturális és sajtóbizottság nem állított előadót a többségi vélemény előadására. A bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére viszont megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak.

NOVÁK ELŐD, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jól jelzi a javaslat kényességét, hogy a kulturális és sajtóbizottság, elsősorban az utóbbi szempontjából nemhogy nem állított előadót, de a bizottságban sem szólt tulajdonképpen hozzá senki. Senki se merte vállalni névvel ezt a javaslatot, senki se mert szót emelni mellette.

Ugyanakkor érdekes módon őfelsége ellenzéke, az MSZP sem tiltakozott ez ellen, még a szavazáskor sem. Az LMP pedig részt sem vett az ülésen. Így a nemzeti ellenzék, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tiltakozott egyedül az ellen, amiről elsőként talán a hvg.hu tudósítása ezzel a címmel jelent meg: "Megásta a kuruc.info sírját a kormány". És valóban, ez a javaslat, bár kellően be van csomagolva, de lényegében elsősorban nem szól másról, mint hogy a Magyarországon legolvasottabb jobboldali hírportált megpróbálják ellehetetleníteni mondvacsinált okokból.

Sokat emlegetik kormányszinten szavak szintjén a keleti nyitást, azonban legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez ki fog merülni a tényleges intézkedések terén a kínai típusú internetcenzúrában, és ahelyett, hogy gazdasági téren alakítottak volna ki komolyabb együttműködési lehetőségeket, ehelyett csak a szólásszabadságot korlátozzák tovább.

Nem véletlen, hogy a jelenlegi kormányzat első átfogó intézkedése a médiával volt kapcsolatos, átírta az egész médiatörvényt. És a sokat emlegetett nemzeti együttműködés rendszerében egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem fogadtak el, pedig még a Horn Gyuláék alatt elfogadott, eddig hatályos médiatörvényt a Fidesz is megszavazta, még ellenzékből is. Tudták jól korábban is, még Horn Gyuláék is tudták, hogy ebben bizony együttműködésre kell törekedni. Ezzel szemben most felrúgnak minden megállapodást.

A korábbi gyakorlattal szemben a médiát ellenőrző legfontosabb testületben már nincs minden parlamenti pártnak delegáltja, mint volt korábban az ORTT-ben, hanem jogutódjában, a Médiatanácsban csak a Fidesz - ez a választási ígéret bizony teljesült - delegáltjai kaptak helyet, még a KDNP-é sem.

És tovább fokozzák ezt a médiadiktatúrát. Nem elég, hogy nem teljesülnek a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírások, nemhogy a közszolgálati médiában, de egyébként a kereskedelmi médiában sem, amire szintén kötelező előírásként megjelenik a sokoldalú, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, most önök még továbblépve, nem elég, hogy szankcionálás helyett a Médiatanács csak tűri, tulajdonképpen adja a lovat a kiegyensúlyozatlanság durva törvényi megsértése alá szerte a médiában, de most még az interneten meglévő kiegyensúlyozottságot is szeretnék felszámolni.

(9.30)

Mégpedig azzal, hogy elérhetetlenné tennék, bizonyos szolgáltatók által megakadályoznák, hogy a magyar állampolgárok mit tekinthessenek meg.

A Terrorelhárítási Központ mint tulajdonképpen Orbán Viktor magánhadserege, azért kaphat milliárdokat, mert terrorveszélyre hivatkoznak; és ugyanezzel az érvvel - na meg persze kiegészítve a gyermekpornográfiával, ebbe csomagolva mint egyébként általánosan, széles körben nem létező, nem komoly veszélybe - elképesztő jogszabály-változtatásokat vezetnek be, és bizony, elképesztő kiadásokkal is fogják terhelni az adófizetőket, még ha esetleg elsősorban közvetlenül a szolgáltatókat, biztosak lehetünk benne, hogy a UPC vagy más szolgáltatócsoportok bizony át fogják terhelni ezeket a kiadásokat - ahogy már megszoktuk a hírközlési szolgáltatóktól - a fogyasztókra. Ezek a milliárdok, amibe kerülni fognak, hiszen nemzetközi, kínai, iráni és egyéb példák mutatják, bizony, ezek ilyen kiadásokkal járhatnak, megint csak az adófizetők pénztárcájából kerülnek biztosításra.

Ahogy Volner János képviselőtársam néhány hete már szót emelt a legolvasottabb jobboldali hírportál, a kuruc.info védelmében egy azonnali kérdésben, amit a miniszterelnöknek címzett, magam is fel kell tegyem a kérdést, hogy miért nem veszik észre, hogy nem elég, hogy a széles médiában rengeteg hírt elhallgatnak, rengeteg társadalmi átfogó problémát elhallgatnak, sárga csillaggal cirkuszolnak, miközben valójában a sárga csekkekkel kellene demonstrálni, nem véletlenül válhatott a legolvasottabb jobboldali hírportállá a kuruc.info, most önök ezt igyekeznek ellehetetleníteni.

Elfogadhatatlan, állam elleni bűncselekményre hivatkozva akár lekapcsolhatók lesznek Magyarországon - persze az internetszolgáltatók által, hiszen a tárhelyig, magáig a hírszolgáltatóig, a BBC-ig vagy a kuruc.info-ig nem jutnak el külföldre, ez alapján azonban megtehetik azt, hogy állam elleni bűncselekményre hivatkozva ezeket lekapcsolják. Emlékezzünk arra, hogy 2006-2007 fordulóján azokban a hónapokban, amikor Budaházy György bujkálásra kényszerült, és a kuruc.info hírportálon többek között elsősorban itt jelentette meg gondolatait, ezeket állam elleni bűncselekménynek minősítették, csak mert leírta, hogy milyen rendszerben, milyen Magyarországon szeretne élni, és bizony jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Azt gondolom, hogy bár utólag, később (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt, ez mégiscsak jó példa arra, hogy jogsértések bizony bírósági közreműködéssel is történhetnek, és a szólásszabadságot nem lehet ilyen elképesztő módon korlátozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi kérdésben jelentkezik Varga István képviselő úr. Hallgatom.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében tisztelettel kérnénk azt, hogy a most tárgyalandó Btké. törvényjavaslathoz az ülésnap végéig nyújthassunk be módosító indítványokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A javaslatot elfogadom, és intézkedem arról, hogy akkor az ülésnap végéig lehessen beadni jelen törvénytervezethez módosító indítványokat.

Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Varga István képviselő úrnak, Fidesz.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a Btké.-vel kapcsolatos felszólalásomat elkezdeném, engedjék meg, hogy régi szokásomhoz híven a mai naphoz kapcsolódóan hadd jelezzem képviselőtársaimnak, az Országgyűlésnek, hogy ma is nevezetes nap van az ország Házában, hisz 1887-ben az első villamos itt, a Teréz körúton megindult, és arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az aranycsapat egyik tagjának, Bozsiknak születésnapja van ma.

Szomorú - és engedjék meg, hogy legyek ennyire szubjektív - eseményt is hadd mondjak: a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, az én kedves barátom, Bubik István pontosan 8 évvel ezelőtt indult el végzetes útjára és hunyt el.

Tisztelt Országgyűlés! Most akkor a száraz témával kezdeném. Ahogyan államtitkár úr expozéjában elmondta és ahogyan minden képviselőtársam tudja, az ebben az évben, a nyáron elfogadott új büntető törvénykönyv bár csak a jövő év nyarán fog hatályba lépni, de ez a nagy horderejű és a '78. évi IV. törvényt felváltó új büntető törvénykönyv hatályba léptetéséhez számtalan jogszabály módosítására van szükség, és ahogyan államtitkár úr is utalt rá, ez a törvényjavaslat olyan hatalmas köteg és egy olyan hatalmas munka, amely nélkül hiába fogadtuk el konszenzussal az új büntető törvénykönyvet, a nyári hatályba léptetésnek komoly akadályai lesznek, és ahogyan az előbb az ügyrendi javaslatomat megtettem, még a mai napon is szeretnénk jó néhány módosító indítványt benyújtani, hogy ez a konszenzussal született és a magyar igazságszolgáltatás talpkövének tekinthető, XXI. századi korszerű büntető törvénykönyv valóban 2013 nyarán hatályba lépjen.

Képviselőtársaim, engedjék meg, hogy nagyon röviden próbáljam összefoglalni mindazt, amit ilyen rövid időkeretben lehetetlen összefoglalni. Ahogyan említettem, az új büntető törvénykönyv megalkotásához és a hatályba léptetéséhez rengeteg módosításra van szükség. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak a büntető anyagi jogi rendelkezésekre való utalást, több mint félszáz ilyen törvény található a magyar jogrendszerben.

A javaslat tartalmazza az új Btk. hatálybalépéshez szükséges átmeneti rendelkezéseket, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Az új Btk. 2013. július 1-jével új intézkedési nemként bevezeti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét. Az intézkedést a bíróság rendeli el az eljárást érdemben lezáró határozatában, és annak akkor is helye van, ha az elkövető egyébként nem büntethető vagy büntethetősége megszűnt, továbbá ha büntetőeljárás konkrét személy ellen nem indult. Ez utóbbi esetekben az elrendelésre úgynevezett tárgyi eljárás keretében kerülhet sor.

A javaslat ezzel párhuzamosan a büntetőeljárás menetében bevezet egy olyan új kényszerintézkedést, amely a fenti intézkedésekhez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adathoz való hozzáférést. Fontos kiemelni, hogy mind a Be. szerinti kényszerintézkedést, mind az anyagi jogi szankciót kizárólag bíróság rendelheti el.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény új fejezettel egészül ki - erre államtitkár úr is utalt -, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza azzal, hogy a fejezet az általános szabályokhoz képest különös szabályokat állapít meg. A javaslat végső határidőt szab a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően, egyrészt a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére, másrészt az eljárás lefolytatására.

Módosítja a Be. lefoglalási szabályait oly módon, hogy a nyomokat és anyagmaradványokat az eljárás során nem kell lefoglalni. Ez régi probléma volt már. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítását az új Btk. által bevezetett új büntetési és intézkedési nemek - például elzárás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele - végrehajtási szabályai alkotják.

Az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében lehetővé teszi meghatározott esetekben, hogy a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését, továbbá lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait bírósági titkár önállóan elláthassa.

A javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, hanem a pártfogó felügyelő, döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A javaslat a közérdekű munka végrehajtására objektív, kétéves határidőt állapít meg.

A javaslat beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azok adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

Az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága és az OECD vesztegetés elleni munkacsoportja is vizsgálta a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazását. A két országértékelés hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatosan. A hatékony alkalmazás egyik akadálya az a feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy büntetőjogi felelősségét.

(9.40)

A másik akadály az a feltétel, amely szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók az intézkedések jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte. Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, ezért kerül sor a módosításra.

Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével. A javaslat szerinti módosítások nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor - figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra - indokolt a dekriminalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása. Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatálybalépést megelőzően.

Mivel a javaslat szerint az egyes bűncselekmények 2013. február 1-jét követően nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek, az új Btk. alapján egyes bűncselekmények 2013. július 1-jét követően értékhatártól függően minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, az e cselekmények miatt a folyamatban lévő eljárások során követendő szabályokról külön rendelkezni is szükséges. A javaslat szerint ebben az esetben a büntetőügyben eljáró hatóság feladata, hogy az ügy iratait a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak megküldje. Emellett a bíróság döntése szerint is elbírálhatja a szabálysértést, vagy ha elévült, az eljárást megszünteti.

A Btk. új büntetési nemként vezeti be a sportrendezvény látogatásától eltiltást. A sporthulliganizmus elleni hatékony fellépés eszközévé vált a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetése, amely az egyéni és általános prevenciós célokat is megfelelően szolgálhatja.

A sporttörvény 72. § (5) bekezdése kimondja, hogy beléptetőrendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy belépőjegy, bérlet vagy klubkártya eladásakor, valamint a rendező beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet, kártya nem értékesíthető, az eltiltó és kitiltó határozat szerinti sportrendezvény helyszínére vagy a sportrendezvényre történő belépést meg kell tagadni. Képviselőtársaim előtt is ismeretes, és beszélt államtitkár úr is erről az új Btk.-rendelkezésről. Nyilvánvaló, hogy a végrehajtási rendelkezés nélkül abszolút értelmetlen, illetve szankció nélkül is alkalmazhatatlan lenne az új Btk. különös részi tényállása.

A Btk. új intézkedésként vezeti be a jóvátételi munkát, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény, elsősorban speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek a szankciónak a beiktatását kifejezetten a helyreállító jóvátételi szempontok indokolták. Célja az, hogy az elkövető a jóvátételi munka által a közösség felé kifejezze, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségnek.

Nem minden bűncselekmény kapcsán kerülhet sor közvetítői eljárás lefolytatására, de a helyreállító igazságszolgáltatás egyéb megoldásai még alkalmasak lehetnek a bűncselekménnyel érintett közösségek kiengedésének. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés a közösség felé irányuló reparációt célozza, ugyanakkor segítheti főként a fiatalkorúakat a tervszerű életvitel kialakításában. A bíróság meghatározza a jóvátételi munka tartamát, de ennek kereteiről, a végrehajtás konkrét részleteiről, feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Az elítélt számára egy év időtartam áll rendelkezésre, hogy a jóvátételre alkalmas munkavégzést találjon, és az előírt mértékben teljesítsen. A jóvátételi munka végzése, miként a közérdekű munka, nem munkaviszony keretében történik, továbbá szervezett munkavégzésnek sem minősül, mivel a végrehajtás körülményeiben az elítélt és az adott intézmény, szervezet vezetője állapodik meg, és az elítélt díjazás nélkül, mintegy társadalmi munkaként végzi.

A Btk. kiterjesztette a jóvátételi nevelés alkalmazhatóságának hatályát, még hangsúlyosabbá téve ezt az intézkedést a fiatalkorúak szankciórendszerében. Ugyanakkor annak hatékonysága akkor bizonyított, ha a fiatalkorú nevelése egy folyamatot alkot. Ezt szakítja meg a fiatalkorú szökése, ráadásul kikerülvén ebből a védett környezetből, a szökés ideje alatt még inkább ki van szolgáltatva olyan erők hatásának, amelyek esetleg újabb bűncselekmény elkövetésébe sodorhatják, vagy esetleg annak áldozatává válhat.

A nevelési cél érvényesülésének, vagyis a fiatalkorú fejlődésében való pozitív változás és a fenntarthatóság érdekében a javaslat határozottan fellép az egyébként korosztályokra jellemző magatartással szemben, remélve, hogy az kellő visszatartó erőként fog szolgálni. Ha a fiatalkorúval szemben három alkalommal az intézet engedély nélküli elhagyása miatti fegyelmi felelősséget megállapítják, a jogszabály rendelkezése alapján ideiglenesen nem lesz elbocsátható az intézetből, erről külön döntést kell hozni.

Kedves Képviselőtársaim! Hosszan citálhatnám még azokat a rendelkezéseket, amelyek, mint hangsúlyoztam, feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az új büntető törvénykönyv nyáron hatályba lépjen. Meggyőződésem, hogy a néhány módosító indítvány benyújtásával egyidejűleg ez a most benyújtott Btké.-törvényjavaslat alkalmas arra, hogy a büntető törvénykönyv hatálybalépését elősegítse, és mindenképpen képviselőtársaim figyelmébe ajánlom elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kezdem azzal, hogy valóban egy komoly jelentőséggel bíró törvényjavaslat fekszik előttünk. Ez kiderült egyébként abból is, mármint, hogy államtitkár úr is így gondolja, hogy az emelvényről mondta el az expozéját szokásától eltérően, mert általában, kisebb jelentőségű törvényjavaslatoknál a helyéről szokta ezt megtenni. Az is jelzi, hogy ez a törvényjavaslat terjedelmét tekintve - és itt még nem beszéltünk a tartalmi elemekről és azok méltatásáról - közel 250 oldal. 320 szakaszban módosít több mint 50 különböző törvényt a Btk. hatálybalépésének megfelelően.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy a benyújtás körülményeiről érdemes volna beszélni, annál is inkább, mert sajnos nem áll módomban államtitkár úrhoz és Varga képviselőtársamhoz hasonló részletességgel elemezni az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Irigylem Varga képviselő urat, mert ennyire részletesen fel tudta dolgozni ez alatt a talán két munkanap alatt ezt a törvényjavaslatot, és feltételezem, nagyra becsülve az ő szakmai tudását, hogy amit felolvasott, bár meglehetősen ritkán nézett fel a papírból, nem a kormány szakértői adták a kezébe, hanem ő maga dolgozta fel az anyagot és írta meg a felszólalását. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy fideszes képviselőtársaink nagyon sokszor csodákra képesek, például a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, amikor éjfélkor vitatkoztunk a részletes vita keretében a témáról, és akkor Papcsák képviselő úr elmondta, hogy azért nem tud még beszámolni a bizottsági módosítójavaslat-tervezetről, merthogy az még nincs kész, és még ő sem tudja részletesen elmondani ennek még a legfontosabb elemeit sem. Éjfélkor befejeztük ennek a törvénynek a vitáját, másnap reggel 8 órakor már megérkezett a 65 oldalt kitevő választási eljárási törvénycsomagot módosító bizottsági javaslat az Országgyűlés elnökéhez, illetve bocsánat, a bizottság elnökéhez. Szóval tudjuk, hogy képviselőtársaim csodákra képesek, én sajnos nem.

A benyújtás körülményeiről, mint mondottam, érdemes egy picit több szót ejteni. Pénteken délután, amikor megnéztem a napirendet, akkor a bizottság honlapján még üresen volt hagyva ennek a törvénynek a száma, azaz a hivatalhoz még nem érkezett be ez a jogszabály, mondom, múlt hét pénteken délután. Éppen ezért az alkotmányügyi bizottság reggel 9 órakor kezdődő ülésén mi kértük képviselőtársainkkal azt, hogy napoljuk, halasszuk ennek a törvénynek a megtárgyalását, hogy a képviselőknek legalább az esélyt megadjuk arra, hogy érdemi módon tudjanak felkészülni a szakbizottsági vitára. A plenáris ülésen már valamivel több, mert két munkanap is volt, mármint, hogy a részletszabályokat a 320 paragrafusban, szerintem több ezer törvényhelyet módosító részletszabályokat össze tudjuk vetni esetlegesen a jelenleg hatályossal, és meg tudjuk azt ítélni, hogy valójában ezek módosítása indokolt vagy nem indokolt. Azt gondolom, hogy azt képviselőtársaim is beláthatják, hogy ez lehetetlen vállalkozás.

Államtitkár úr, néztem az órát, csak annál a témánál hét percben fejtette ki azt, hogy csak az informatikai területre milyen mennyiségű és jelentőségű módosító javaslat érkezett ezen a törvényen keresztül.

(9.50)

Még mindehhez hozzátartozik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem az egyetlen törvény volt, amit pénteken késő délután vagy este nyújtottak be, és a Ház hétfőn, illetve a mai napon tárgyalja, hanem a négy napirendhez kapcsolódóan összességében 500 oldalnyi törvényjavaslatot zúdítottak ránk péntek este. Csak hogy plasztikus legyen, elhoztam ezeket, így néz ki. (Felmutatja.) Ugye, önök se gondolják komolyan, hogy föl lehet belőle készülni? Ugye, önök se gondolják komolyan, hogy a képviselői jogok gyakorlására ezzel önök módot adnak?

A szakmai egyeztetésről pedig ne is szóljunk, tisztelt képviselőtársaim. Két véleményt megkaptam egy másik törvényhez, ezt köszönöm szépen, államtitkár úr, de ez nem ehhez tartozik, hanem a következőhöz, ehhez a törvényjavaslathoz semmilyen szakmai véleményt nem láttam. Gondolom, ha lett volna önöknek írásban, akkor ezt a bizottsági kérésemnek megfelelően megküldték volna, ahogy megküldték a másik törvényhez is, amit még egyszer köszönök, de én azt gondolom, hogy azért nincs ehhez, mert nem hagytak időt a szakmai egyeztetésre sem. Speciel azt hallottam hírként a Kúriáról, hogy az a bíró, aki megkapta, hogy nézze meg, egyetért-e az ebben foglaltakkal, nem egészen egy munkanapot kapott határidőként arra, hogy ezt megtegye. Igen tehetségesnek tartom az összes büntető kollégiumban dolgozó és működő kúriai bírót, de azért azt gondolom, hogy megint csak lehetetlent kértek a szakemberektől. Ilyenformán az egyeztetésnek legalább erről az irányáról tudunk, hogy volt, arról fogalmam sincs, hogy az OBH elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a legfőbb ügyész egyáltalán bármilyen véleményt nyilvánított-e a törvényjavaslattal kapcsolatban, erről nemcsak hogy nem hallottunk az államtitkár úrtól, de semmilyen nyomát nem látom. De még ha volt is szakmai egyeztetés, és ezt egy nap alatt sikerült keresztülvinni, azt gondolom, ez legalábbis tartalmi szempontból nem tekinthető szakmai egyeztetésnek, ez csak a jogalkotási törvény kijátszásának tekinthető, így lehet talán definiálni.

Szeretném hangsúlyozni még egyszer, hogy a jogalkotási törvény nem azt írja elő, hogy úgy általában a témáról a törvényjavaslat benyújtását megelőzően egyeztetni kell, hanem azt, hogy konkrétan a benyújtandó törvényjavaslatot kell megküldeni az érintett szakmai szervezeteknek, hatalmi ágaknak, független állami szerveknek, és ők ezt véleményezik, nem úgy általában beszélgetnek a kormánnyal a témáról.

Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jogalkotási menetnek, a jogalkotási szabályoknak az ilyen szintű megszegése, áthágása bizony fölveti azt, hogy a köztársasági elnök megint visszaküldi ezt a törvényjavaslatot, mert úgy ítéli meg, hogy az alkotmányban rögzített szabályoknak, illetve az Alkotmánybíróság ebben a tárgykörben hozott két határozatának nem felel meg ez a jogalkotási eljárás. Mi reméltük azt, és erre mutatkozott is némi remény az elmúlt időszakot alapul véve, hogy önök szakítanak ezzel a gyakorlattal, hogy péntek délután nyújtják be a törvényjavaslatokat, és hétfőn kezdi tárgyalni azokat az Országgyűlés. Őszintén sajnálom, hogy ez ebben az esetben nem így volt.

Pár szót, tisztelt képviselőtársaim, a tartalmi részekről, és még egyszer mondom, nem azért nem bocsátkozom konkrét részletekbe, mert ne lehetett volna a 250 oldalból kigyűjteni, mondjuk, tíz olyan pontot, amiről lehet beszélni, a másik 250-et pedig nem érinteni, hanem azért, mert ez a saját magunk átverése lenne. Nem arról van szó, hogy ki tudom-e tölteni a 15 percet, tudok-e annyi témát találni egy törvényben, hanem arról, hogy lehet-e anélkül beszélni egy törvényjavaslatról, hogy arról a képviselő átfogó képet kapna, és ilyet is tudjon kommunikálni az Országgyűlés plenáris ülésén.

Egy azonban első ránézésre látszik, legalábbis én Btké.-t vártam volna, ahogy Varga képviselőtársam mondta, de ez nem az. A Btké., ha úgy tetszik, műfaját tekintve értelmező rendelkezéseket és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazott volna, ahogy a '78. évi IV. törvényhez csatolt Btké. is tartalmazza. Megjegyzem, hogy ott 32 paragrafusban össze tudták ezt foglalni, ez pedig 320-ból áll, de nem azért, mert ennyire lett volna szükség, ha Btké.-t szerettek volna önök alkotni. Egyébként megjegyzem azt is és kitérek arra, hogy én nem nagyon találtam benne értelmező rendelkezést. Tehát ha már a műfajt tekintjük, akkor a 320 szakaszból összesen 4, illetve ha a hibák javítását is ideszámoljuk, akkor 5 paragrafus foglalkozik a büntető törvénykönyvvel, és a maradék 315 vagy 316 - tetszés szerint - meg valami egészen mással. Szóval, én azt gondolom, hogy műfaját tekintve sem megfelelő a javaslat.

Található benne viszont több olyan érdemi módosítás, és erre az államtitkár úr is kitért, aminek az égadta világon semmi köze az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséhez. Annak, hogy mondjuk, a büntetés-végrehajtási bíró mikor tart tárgyalást vagy mikor nem, és dönti el az ügyet, mármint tárgyalás tartása és az érintett meghallgatása nélkül, vagy hogy ilyen esetekben csak a bíró ítélkezhet vagy hozhat döntést, határozatot, vagy a bírósági titkár is megteheti ezt, pont semmi köze nincs az új büntető kódexhez, ahogy például a DNS-profil kezelésére vonatkozó szabályok megváltoztatásának - amiről az államtitkár úr elég részletesen beszélt, hogy azt ki végzi, honnan hova kerül át - sincs köze, azt gondolom, az új büntető törvénykönyvhöz.

Ezenkívül az előttünk fekvő törvényjavaslat 35 oldalon keresztül részletezi a büntetés-végrehajtás megváltoztatására vonatkozó szabályokat. Én akkor föltenném a kérdést, hogy ha önök tudnak pillanatok alatt új büntető kódexet alkotni, tudnak új polgári törvénykönyvet alkotni, ne is beszéljünk az alkotmányról, vagy most már sajnos csak alaptörvényről, a sarkalatos törvényekről, és a többi, nem zavarja önöket, hogy a büntetés-végrehajtásról szóló jogszabály még mindig egy törvényerejű rendelet, olyan, ami 22 éve már nincs Magyarországon? Nem tudom, hogy van-e még, lehet, hogy van, de ilyen jelentőségű törvényerejű rendelet biztos, hogy nincs hatályban Magyarországon. Azaz ha önök úgy ítélik meg, hogy 35 oldalon keresztül bizony nagyon is érdemi és nagyon sokszor - elismerem - indokolt módosításokat kell átvezetni a Bv. tvr.-en, akkor nem lett volna jó a büntető törvénykönyvhöz vagy amellé, vagy utána közvetlenül benyújtani az Országgyűléshez a büntetés-végrehajtási törvényt és az új kódexet? Én azt gondolom, hogy ez egy igen nagy hiba volt a kormány részéről, hogy ezt nem tette meg. Összefoglalva: a törvény műfaját tekintve inkább egy igazságügyi - ahogy szokták mondani - salátatörvény, mint hogy Btké. lenne.

Egy gondolattal még hadd térjek ki arra, hogy technikai-e a módosítások zöme. Én készséggel elhiszem önnek, államtitkár úr, hogy ez így van, de sajnos tapasztaltunk már mást is itt a Házban. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amikor az alkotmánybírák jelölési rendjéről volt szó, éppen Mátrai képviselő asszony nyújtotta be ezt a javaslatot, és akkor abban volt egy, az alkotmánykoncepcióra vonatkozó négyötödös szabályt a jogrendszerből kiemelni hivatott rendelkezés is, amelyről annyi látszott első ránézésre, hogy egy technikai szabály, mert se indokolás nem volt mögé fűzve, egy szó se, hogy ezt miért kell megtenni, ráadásul, azt hiszem, egy sort sem tett ki az egész, tehát körülbelül a lapon a sornak úgy az egyharmada-fele lehetett. Tehát én megmondom őszintén, hogy akkor vagyok biztos abban, hogy önök nem technikai módosítást kívánnak végrehajtani, ha arról magam is meg tudok győződni - erre sajnos lehetőségem nem volt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Éppen ezért, én azt gondolom, az a helyes, ha szakmai véleményt, azt, hogy szakmai szempontból ezt a javaslatot támogatni tudjuk vagy nem tudjuk támogatni, nem fogalmazok meg; talán a részletes vitára - ha nem tűzik ki azt is nagyon közel, de valószínűleg az már a jövő hétre átcsúszik - fogok tudni megfogalmazni.

Örülök annak és támogatom - de talán nem is kell támogatni, mert az elnök úr ezt a javaslatot befogadta -, hogy a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig kerüljön sor. Én annak a megfontolását is javaslom, tisztelt elnök úr, tisztelt államtitkár úr, hogy ne ennek az ülésnapnak a végéig álljon fenn ez a lehetőség, hanem akár a részletes vita megkezdéséig, ha és amennyiben erre a Házszabály lehetőséget ad.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

(10.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bárándy képviselő úr. Holnap estig meghosszabbítjuk a módosító indítványok beadásának a határidejét. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.) Köszönöm.

Megadom a szót előre bejelentett felszólalónak, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Eljutottunk egy újabb nagy csomaghoz, ami elénk került, és valóban ennek a terjedelme és tartalma is olyan súlyos, hogy csatlakoznom kell azokhoz a kritikákhoz, amelyeket már az alkotmányügyi bizottságban is kifejtettünk, amely szerint ilyen idő, ilyen keret, ilyen mód nem alkalmas arra, hogy ebben a vitában teljes mélységgel, teljes súllyal tudjuk megfogalmazni kritikáinkat. Ettől függetlenül egy tűzoltómunka keretében átfutottuk, megvizsgáltuk szakértők bevonásával a javaslatot, és ezzel kapcsolatos álláspontunkat szeretném ismertetni. Azonban azt mindjárt itt előzetesen jelezni kell, hogy ilyen és ehhez hasonló gyakorlat a kormányzat részéről nem kivételes, és nem is igazából indokolható most. Tehát az, hogy valóban múlt pénteken tíz törvényjavaslat került benyújtásra közel ezeroldalnyi terjedelemben, ezek közül kilenc úgynevezett salátatörvény, amely számos egyéb jogszabályt módosít - jelen jogszabály, egyébként a Btké.-nek nevezett jogszabálycsomag 75 különböző jogszabályt módosít -, ez az eljárás és az, hogy már azt követő hét hétfőjén megkezdődik az érdemi munka az alkotmányügyi bizottságban és a bizottsági vitákban, majd pedig most már általános vitára kerül, ez egyszerűen a minőségi jogalkotás rovására megy, és alapjaiban ássa alá az országgyűlési képviselői munkának a hitelességét. Mert gyakorlatilag így nem leszünk mások, mint végrehajtó szervei a kormányzati törvény-előkészítésnek, amely végrehajtók lényegében két döntést hozhatnak: vagy lényegében elolvasás nélkül támogatják, vagy ha áttekintik és megfogalmazzák kritikáikat, akkor ehhez képest legfeljebb aggályaikat elmondják, opponálják, de úgy is biztosak vagyunk abban, hogy ez a javaslat is át fog menni a gépezeten, mint ahogy már korábban is számos javaslat átment számos kritika ellenére.

A büntető törvénykönyv elfogadása valóban egy nagy esemény volt a magyar jogalkotás történetében. Mi a végszavazásnál - emlékeztetni szeretnék mindenkit arra - tartózkodtunk a támogatástól, tehát nem mondtunk sem nemet, sem igent, figyelemmel arra, hogy számos javaslat jó irányba mozdulást mutatott a büntető anyagi jogszabályok ezen új kódexével kapcsolatban, tehát szigorodó büntetéskiszabás irányába mutatott, szélesítette sok tekintetben a büntetőjogi felelősségre vonhatóság körét, azonban olyan jelentős javaslatok maradtak ki, amelyeket, úgy gondoljuk, hiba volt kihagyni a rendszerből. Így akár a büntetés-végrehajtás tekintetében például a szigorított dologház intézményét szerettük volna meghonosítani, felvetettük a halálbüntetés intézményét, ez is kimaradt, és egyáltalán szerettünk volna egy sokkal szigorúbb és sokkal keményebb büntető törvénykönyvet. Mindenesetre nekünk most az a feladatunk, hogy a kellő áttanulmányozási idő hiányában is, de mégis megpróbáljuk érveinket megfogalmazni.

Azért azt mindenképpen látni kell, hogy ma szerda délelőttöt írunk, a javaslat pénteken került benyújtásra, valóban, ahogy mondtam, körülbelül 250 oldal, 75 törvény módosítását tartalmazza. A rendelkezésünkre álló idő úgy telt el, hogy hétfőn lényegében egész nap bizottsági és plenáris ülés volt, másnap például a polgári törvénykönyvhöz benyújtott módosító javaslatok vitája zajlott az alkotmányügyi bizottságban szinte egész nap. Tehát lényegében, szigorúan értelmezve fél nap állt rendelkezésünkre, hogy áttekintsük. Ennek ellenére, bár a képviselői munka ellehetetlenítését érezzük emögött, és tulajdonképpen azt is, hogy valahol az ellenzék munkájára, működésére sincs igazából szükség e mögött az eljárás mögött, azt is érezzük, hogy a jogalkotási törvénynek a maradéktalan tisztelete és betartása sem érvényesült, mert ha valóban igaz az, hogy az a szintű egyeztetés nem zajlott le a szakma képviselőivel, amit törvény ebben az esetben előírt volna, akkor bizony nagyon nagy a gond.

Az, hogy tervezett formájában a tárca honlapján elérhető volt, szintén úgy gondoljuk, hogy nem pótolja azt a felelősséget, hogy ha 2013 júliusában hatályba lépő büntető törvénykönyvről beszélünk, akkor miért kellett most ezt a csomagot így összecsomagolva más, egyébként nem a büntető törvénykönyvhöz érdemben kapcsolódó szabállyal együtt elénk terjeszteni, ráadásul mindezt még további kilenc törvényjavaslattal együtt.

De, még egyszer mondom, az érdemi észrevételeinket ettől függetlenül megpróbáljuk előterjeszteni, amelynek keretében mindjárt az első, amit el kell mondanunk, hogy a törvényjavaslatnak a célja, indoka nem vitatható. Tehát nyilván egy új büntető törvénykönyv megalkotása alapjaiban kihat a büntető jogszabályok és az azokat alkalmazó akár közigazgatási, rendészeti szabályok rendszerére, tehát nem vitatható, hogy ez az átvezetés szükséges volt. Azonban ezt meghaladó terjedelmű szabályokat is találunk, nem kis számban, és úgy gondoljuk, hogy ez nem volt szükséges része ennek a csomagnak. Például akár a büntetőeljárási törvény vagy pedig a büntetés-végrehajtási törvény is olyan átfogó módosítást nyert most, amelyek nyugodtan mondhatók akár egy teljes megújításnak vagy egy novella szintű módosításnak is. Úgy gondoljuk, hogy erre pedig külön kellett volna lehetőséget találni. Annak idején éppen a kormánytöbbség oldalához tartozó politikusok joggal kritizálták a salátatörvény-alkotási rendszert, amely jellemezte a korábbi időszakokat, a szocialista kormányzat időszakát, és sajnálatos módon átveszik és folytatják ezt a gyakorlatot, ami nem helyes és nem elfogadható.

Ami különösen szembetűnő, az az, hogy az új büntető törvénykönyv rendelkezéseit is módosítják, tehát már a hatálybalépés előtt hozzá kellett nyúlni a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseihez, ami azt jelzi, hogy ennek a munkának a minősége és kivitelezése sem volt ezek szerint tökéletes. És ha már ezt megtettük, akkor viszont mindenképpen fel kell vetni azt a kérdést, hogy az egyik legkomolyabb szívügyünk, a magyar termőföld megvédésére alkalmas törvényi tényállást, a termőföld jogellenes megszerzése bűncselekményt vajon miért nem kívánja a jelenlegi hatályos büntető törvénykönyvbe beemelni a kormányzat. Úgy gondoljuk, hogy ezzel egy olyan lehetőséget adunk jövő nyárig a zsebszerződések működtetőinek, amellyel ebben az átmeneti időszakban vissza tudnak élni lehetőségeikkel, és bizony a magyar termőföld további csorbítása válik lehetővé. Tehát mi már most javasoljuk, hogy ezt ismét vegyük napirendre, és be is fogjuk nyújtani javaslatunkat arra, hogy a jelenlegi hatályos büntető törvénykönyvbe emeljük be a termőföld jogellenes megszerzését szankcionáló tényállást, tehát mindazokat, akik olyan ügyletekben működnek közre, amelyek a földtörvény kizárását célozzák, és külföldiek tulajdonszerzését lehetővé teszik, ezeket már most rendeljük büntetni.

A javaslat hozzányúl az alig néhány hónapja hatályos szabálysértési törvényhez is, amellyel kapcsolatban szintén nagyon sok kritikai észrevételt megfogalmaztunk, és ugyan nem vitatjuk érdemben, hogy például a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy földmérési jel megrongálása, mondjuk, szabálysértéssé legyen minősítve. Bár hozzáteszem, a hamis statisztikai adatszolgáltatás jelentős mértékben tudja befolyásolni, mondjuk, olyan rendszerek működését és hatékonyságát, mint például a szociális ellátórendszer, ahol a rászorultak arányának helytelen megadása, listázása igenis torzíthatja a nemzetgazdaság működését. Tehát igazából, ha jobban megvizsgáljuk, akkor nem is annyira indokolt ennek a bűncselekménynek most már szabálysértéssé minősítése.

Az átmeneti eljárási rendelkezések szükségessége nyilván nem vitatható, és ennek a megfogalmazásai kivitelezését érdemben annyiban tudjuk csak figyelemmel kísérni vagy véleményezni, hogy alaposan kidolgozottnak tűnik, azonban itt egyetlenegy paragrafus vagy egyetlenegy hivatkozás helytelen alkalmazása is komoly jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

(10.10)

Úgyhogy a kellő idő rendelkezésre állása esetén lettünk volna abban a helyzetben, hogy ezeket érdemben véleményezzük.

A sürgős tárgyalás egyébként azért sem indokolt számunkra, mert hiába történik meg most a rohamtempóban történő elfogadás, a rendelkezések többsége, a javaslat rendelkezéseinek többsége a hatályba léptető rendelkezések szerint csak jövő év július 1-jével lép hatályba. Tehát igazából ezt ellentmondásnak érezzük, és ez is aláhúzza azt, hogy igazából itt esetleg más szándék is fennáll, nem csak és kizárólag az, hogy éppen most jutott oda a kormányzat, hogy a javaslatukat előterjessze.

A büntetőeljárási törvény módosítását célzó részek között vannak támogatható elemek, így például a DNS-profil rögzítése dolog elleni erőszakos vagy közveszély helyszínén történő vagyon elleni bűncselekmények esetében. Ez mindenképpen indokolható, akár még felvethető az is, hogy még szélesebb körben, vagyon elleni bűncselekmények még szélesebb körében történjen ez meg, hiszen a mindennapi életet ellehetetlenítő bűnözési hullám nagyon nagy mértékben gátolja, rongálja a magánvagyont tisztességgel működtetők és gazdálkodók életét, főleg vidéken, tehát ennek érdekében minden intézkedést támogatunk.

A szabálysértési törvényben - visszatérve - van néhány olyan tényállási elem, ami kifejezetten nem szimpatikus számunkra, illetve szakmailag nem fogadható el. Van ugye egy olyan új szabálysértés, ami a kismértékű, kis mennyiségű, csekély mértékű lőszerek birtoklását büntetni rendeli önmagában anélkül, hogy a társadalomra való veszélyességét igazából indokolná, tehát olyan jellegű cselekményt rendel itt most büntetni a jogalkotó, amely, úgy gondoljuk, hogy nem indokolt, illetve a társadalomra való veszélyessége hiányzik ezeknek a cselekményeknek.

A javaslat 220. §-a a közerkölcsbe ütköző magatartást rendeli büntetni közterületen, nyilvános helyen. Ezzel kapcsolatban az, amit a közterület-felügyelő is alkalmazhat... - végül is, azt gondoljuk, ez egy helyes, jó irány, hogy szorítsuk vissza a közerkölcsöt úgymond sértő magatartásokat, csak ez nincs pontosan definiálva, hogy mire gondol itt a jogalkotó, és ez megint csak jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tilalmát igenis jelentősen aggályosnak tartjuk. Ezt már korábban több fórumon kifejtettük, hogy a szurkolókkal szembeni folyamatos megtorló jellegű jogalkotási intézkedések, úgy gondoljuk, nem mozdítják elő a békés egymás mellett élését ezeknek a szurkolóknak, hanem inkább mélyítik azokat a sebeket, azokat a feszültségeket, amelyek ezen a területen tapasztalhatóak. Úgy gondolom, nem ez lenne az irány, hanem az, hogy próbáljuk meg a kulturált sportlátogatás szabályait népszerűsíteni, és ne ilyen állami büntetőjogi eszközökkel próbáljunk odavágni olyan területeken, ahol az már aránytalan és szükségtelen.

A büntetés-végrehajtási törvény tekintetében is elmondható, hogy nem függ össze minden elemében a büntető törvénykönyv hatályba léptetésével. Kifejezetten például azt gondoljuk, hogy nem szerencsés, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátáshoz kapcsolódóan a pártfogó felügyelet elrendeléséről szóló döntés előtt csak akkor szerezhesse be a pártfogó felügyelői véleményt, ha azt a bv-intézet kezdeményezte. Ez abszolút ellentétes a büntetőeljárási alapelvvel, azzal, hogy ugye hivatalból kell a tényállást tisztázni.

Az egyik legaggályosabb rendelkezést majd még később szintén képviselőtársam, Németh Zsolt fogja ismertetni, de itt ez a bizonyos elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a büntetőeljárási törvényben, úgy gondoljuk, túlmegy azon a kereten, amit egyébként az idevágó EU-irányelv, tehát a 2011/93. EU-irányelv irányoz. Ott ugyanis csak és kizárólag gyermekpornográfia elleni fellépés keretei között írja elő a tagállamok számára azt, hogy a sértő, jogsértő tartalmat megjelenítő honlapokkal szemben fel kell lépni, azonban ezen intézkedéscsomag szerint, amit itt most beemeltek a büntető törvénykönyvbe, minden közvádra üldözendő cselekményre kiterjed az elsődleges intézkedés, tehát a tárhelyszolgáltató felszólítása, és a második kategória, tehát a blokkolás, a bíróság által elrendelt blokkolás pedig kiterjed már az állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény kategóriáira is.

Úgy gondoljuk, hogy ez a túlterjeszkedés indokolatlan, illetve kivitelezési módjában, megvalósíthatóságában aggályos, és alkalmas lehet arra, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot, szólásszabadságot sértse, ezért ennek a rendelkezésnek az elhagyását indítványozzuk, figyelemmel arra, hogy a gyermekpornográfiát tartalmazó tartalmak elleni fellépést, a jelenlegi médiaszabályozás lehetőségét biztosítja a médiahatóság számára. Tehát semmiképpen nem vagyunk ellene - hangsúlyozni szeretném - a gyermekpornográfia elleni fellépésnek, azonban annak mindenképpen ellene vagyunk, hogy ezen a címen a véleménynyilvánítási szabadság sérelme valósulhasson meg.

Ha szabad, akkor még egy perc hosszabbítást kérnék. Végül, de nem utolsósorban szeretném azt kiemelni, hogy a jogi személyekkel kapcsolatos szankcionálás lehetőségeinek bővítési körét támogatjuk, azonban itt is csupán egy mechanikus hivatkozást hallottunk a nemzetközi kötelezettségekre. Jó lett volna tudni azt, hogy a jogalkotó kormány tulajdonképpen milyen szempontok alapján döntött úgy, hogy csak ilyen terjedelemben lép, miért nem lépett még határozottabban abba az irányba, hogy jogi személyek mögé bújt és gazdasági károkat okozó, korlátolt felelősséggel visszaélő személyek felelőssége még erőteljesebben megállapítható legyen, kiszoríthatóak legyenek azok a társaságok a magyar gazdaság területéről, akik visszaélésszerűen működnek.

Üdvözöljük azt, hogy meghosszabbították a módosítási javaslatokra előterjesztett határidőt, élni fogunk a módosítás lehetőségével, és a módosító javaslataink elfogadásától függően tudjuk majd támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, a Lehet Más a Politika képviselő asszonyának. Parancsoljon!

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Dorosz Dávid képviselőtársam részleteiben is fog szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról, és most csak egy kis terjedelmében, kisebb, ámde fontos részletéről szeretnék szólni.

Az internet szabadságáért aggódva két hete már azonnali kérdéssel fordultam Navracsics Tibor miniszter úrhoz. Ezt most sajnos kénytelen vagyok továbbfűzni, mert annak ellenére, hogy a javaslat indoklása ebben a részében szembetűnően bővül, és már nem csak a gyermekpornográfia elleni uniós irányelvre hivatkozik, mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy az új Btk.-ban bevezetett elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedéshez kapcsolódó ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel komoly aggályokat vet fel.

Az új büntető törvénykönyv alapján véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni majd azokat az internetes adatokat, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használnak, illetve amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek az intézkedésnek a részletes eljárási szabályait is lefekteti, továbbá azzal párhuzamosan a büntetőeljárás menetébe iktatja a hasonló célokat szolgáló, azonban az adathoz való hozzáférést csak ideiglenes jelleggel megakadályozó kényszerintézkedést.

Szeretném hangsúlyozni ismételten, hogy az eredeti célkitűzést, azaz a gyermekek védelmét az internet káros hatásaitól, természetesen messzemenőkig támogatja az LMP, sőt a jogerős döntés előtti hozzáférhetetlenné tétel valóban egyéb legitim célok elérése érdekében, így például a közösség elleni uszítással szembeni fellépés érdekben sem ördögtől való. Aggodalmunkat szeretnénk azonban kifejezni amiatt, hogy a javasolt intézkedés alkalmazási köre egyrészt nem kellően zárt, azaz ott is jelen van, ahol nem kellene, másrészt a javaslat eszközválasztásra alkalmatlan.

A javaslat az elektronikus adat előzetes letartóztatásként kétféle hozzáférhetetlenné tételi formát határoz meg: az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását, illetve az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását. Míg az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása valamennyi olyan közvádas bűncselekmény esetén alkalmazható, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye - ez több tucat tényállás -, addig az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmények, illetve terrorbűncselekmény esetén is elrendelhető.

Ami az alkalmazási kört illeti - az azonnali kérdés példáját megismételve -, mi történik akkor, amikor egy újságíró egy általa közérdekűnek tartott adatot hoz nyilvánosságra, de az ügyészség álláspontja szerint ezzel elköveti a minősített adattal való visszaélés gondatlan alakzatát?

(10.20)

Az ilyen jellegű korlátozás álláspontunk szerint csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén lehet arányos, amikor az eltávolításhoz vagy a hozzáférés korlátozásához fűződő érdek nagyobb súllyal esik latba, mint az esetleges bűncselekménnyel megvalósuló sérelem. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek az intézkedésnek a részletes eljárási szabályait is lefekteti, továbbá azzal párhuzamosan a büntetőeljárás menetébe iktatja a hasonló célokat szolgáló, azonban az adathoz való hozzáférést csak ideiglenes jelleggel megakadályozó kényszerintézkedést. Szeretném hangsúlyozni ismételten, hogy az eredeti célkitűzést, azaz a gyermekek védelmét az internet káros hatásaitól természetesen messzemenőkig támogatja az LMP, sőt a jogerős döntés előtti hozzáférhetetlenné tétel valóban egyéb legitim célok elérése érdekében, így például a közösség elleni uszítással szembeni fellépés érdekében sem ördögtől való.

Aggodalmunkat szeretnénk azonban kifejezni amiatt, hogy a javasolt intézkedés alkalmazási köre egyrészt nem kellően zárt, azaz ott is jelen van, ahol nem kellene, másrészt a javaslat eszközválasztásra alkalmatlan. A javaslat az elektronikus adat előzetes letartóztatásként kétféle hozzáférhetetlenné tételi formát határoz meg: az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását, illetve az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását. Míg az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása valamennyi olyan közvádas bűncselekmény esetén alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye - ez több tucat tényállás -, addig az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása a gyermekpornográfia, az állam elleni bűncselekmények, illetve a terrorbűncselekmény esetén is elrendelhető.

Ami az alkalmazási kört illeti, az azonnali kérdés példáját megismételném: mi történik akkor, amikor egy újságíró egy általa közérdekűnek tartott adatot hoz nyilvánosságra, de az ügyészség álláspontja szerint ezzel elköveti a minősített adattal való visszaélés gondatlan alakzatát? Az ilyen jellegű korlátozás álláspontunk szerint csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén lehet arányos, amikor az eltávolításhoz vagy a hozzáférés korlátozásához fűződő érdek nagyobb súllyal esik latba, mint az esetleges bűncselekménnyel megvalósuló sérelem. Ez a fenti gondatlanul elkövetett alakzatnál biztosan nem áll fenn. A fenti példa jól mutatja, hogy a javaslattal a jogalkotó olyan vizekre evez, amely a jogalkalmazó szervek gyakorlatának kitéve az elektronikus adatok előzetes letartóztatásával könnyen internetcenzúrához vezethet, de legalábbis Damoklész kardjaként lebegve a tényfeltáró újságírás vagy akár a kellemetlenkedő bloggerek felett az öncenzúra erősödéséhez, illetve a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának aránytalan korlátozásához vezethet.

A javaslat nem biztosít továbbá jogorvoslati jogot az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosultnak az adat ideiglenes eltávolításának elrendelésével szemben, csak a hozzáférés ideiglenes megakadályozása esetén, de az utóbbinak sincs halasztó hatálya. Álláspontunk szerint kizárólag halasztó hatályú jogorvoslat lehetősége tudja garantálni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozására valóban ne kerülhessen sor. Azt pedig egyenesen cinikusnak tartjuk, hogy az indokolás a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából azt vonultatja fel garanciális elemként, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az eredeti állapot helyreállíthatóságának a meghagyásával kell végrehajtani.

Ami az eszközválasztást illeti, tisztelt képviselőtársaim, a világ számtalan országának nem feltétlenül követendő példája mutatja, hogy az internetcenzúra sosem lehet tökéletes, hiszen rengeteg módon kikerülhetők az állam által felhúzott falak. Könyvtárnyi webirodalom szól a lehetséges megoldásokról, itt van, például az index.hu internetes hírportál részletezte hosszasan a kiskapukat, persze csak addig, amíg a kormány nem próbálja meg ezeket is eltávolítani a világhálóról.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP elutasítja tehát az internet szabadságának aránytalan büntetőjogi korlátozását, és nem hisz abban, hogy az internetes tartalom értelmetlen és működésképtelen hatósági blokkolása mindenre gyógyír, ehelyett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a preventív megoldásokra, például az oktatásra. Kérem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, fontolják meg még egyszer, hogy megéri-e Kínához vagy Észak-Koreához közelíteni a büntetőjogi gyakorlatunkat, és nem érdemes a véleménynyilvánítási szabadság maradék tiszteletben tartásával elérni az amúgy támogatandó célokat (Dr. Répássy Róbert jelzésére:), mondom, az amúgy támogatandó célokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Dorosz Dávid tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A következő előre bejelentett felszólaló Németh Zsolt képviselő úr, Jobbik.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Én magam nem szoktam ilyen törvényjavaslatokhoz hozzászólni, nem ez a szakterületem, így az új büntető törvénykönyv vitájában sem szólaltam meg, illetve egyéb hasonló végrehajtási törvényeknél sem szoktam felszólalni, de most informatikusként, az internet szabadságát szerető és azt féltő emberként vagy képviselőként úgy éreztem, nekem is fel kell szólalnom, mint ahogy a Média- és Hírközlési Hatóság beszámolójánál is felszólaltam.

A 2010-es fideszes kormány megalakulása óta az internetes társadalom jogosan érzi úgy, hogy a Fidesz egyfajta harcot folytat ellenük. Gondolhatunk itt mondjuk, ezt pedzegetik is, hogy a bloggereknek a blogokat regisztrálniuk kell, gondolhatunk az Acta-szerződés aláírására, amit a nagy közfelháborodás után végül is nem mert ratifikálni a kormány, vagy gondolhatunk a websemlegességi határozati javaslatunk vita nélküli elutasítására, még csak vitatkozni sem akart róla a kormánypárt, most pedig ezt a blokkolást, a blokkolási kísérletet, illetve az adatok eltávolításának kísérletét vagy törvényjavaslatát láthatjuk itt magunk előtt, párhuzamosan azzal, hogy például Orbán Viktor nemrég egy cyber konferencián azt mondta, milyen fontos, és ő maga is ki fog állni az internet szabadsága mellett. Ezzel ellentétben nem azt látjuk, nem azt tapasztaljuk, tehát nem azt látjuk ebben a törvényjavaslatban sem, hogy valóban kiáll az internet szabadsága mellett, inkább éppen az ezt korlátozó intézkedés lehet itt előttünk is, vagy fekszik itt előttünk is jelenleg. Úgy érezzük, hogy a szabad véleménynyilvánítást aránytalanul korlátozza a már Gaudi-Nagy Tamás és Szabó Timea képviselőtársaim által is elmondott törvényi passzusok, a 105-ös és a 178-as, amelyeket mi nem tudunk támogatni, csak és kizárólag a gyermekpornográfia esetében, ahogyan ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam is elmondta. Úgy érezzük, hogy a többi esetben tényleg aránytalanul korlátozná a szabad véleménynyilvánítás jogát.

Én magam azon is meglepődtem egyébként, bár magában a normaszövegben nem olvashattuk, csak magában az indokolásban, hogy ugyan létrehozzák a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát - röviden ezt a Ketát -, ahol úgynevezett tiltott webhelyeket fognak felsorolni. Tehát én így a XXI. században nem gondoltam volna, hogy majd egyszer lesznek ilyen tiltott webhelyek, és ki tudja majd, hogy a kormány miket akar majd erre felvenni. Ahogy mondtam, aránytalannak tartjuk ezt a korlátozást, és én, ellentétben az államtitkár úr expozéjával, a normaszövegben nem vettem észre - a technikai részekre áttérve -, hogy itt az URL-tiltásról lenne szó, tehát maga a normaszöveg nem pontosítja technikailag rendesen, érthetően, mind a tárhelyszolgáltatók számára érthetően, pontosan hogyan is kell majd az adatot eltávolítani, vagy adott esetben a blokkolást végrehajtani, tehát nincs az, hogy URL-, domain- vagy IP-cím alapján kell ezt megtenni. Az államtitkár úr azt mondta, hogy a weboldalról eltávolítja majd a tárhelyszolgáltató, a tárhelyszolgáltató weboldalt eltávolíthat, a weboldalról nem tud eltávolítani, tehát nem avatkozik bele a weboldal tartalmába, ebből is látszik, hogy szakmailag nem volt megfelelően felkészült, államtitkár úr.

Azt is aránytalannak és nem tartjuk... - egyszerűen nem is értem, hogy szerintem az indokolásban is valahogy úgy hangzik el, hogy nem feltétlenül kell megvárni azt, hogy kiderüljön, mondjuk, ez a weboldal - most kicsit pongyolán fogalmazok - bűnös vagy nem bűnös, elég már a nyomozás megindítása. Nem elég a nyomozás megindításakor, mert vagy el kell távolítani, vagy később blokkolhatják is a weboldalt. Tehát igazából ez azt eredményezheti, és akkor itt majd egy költségvetési módosító javaslatot is szeretnénk már megelőlegezni, hogy Kis Pista úgy gondolja, az ő konkurens weboldalát valamiért feljelenti, egy nyomozás indul meg adott esetben, és már a nyomozás első napján ezt az adott weboldalt eltávolítják a tárhelyszolgáltatóról, majd utána a nyomozás megállapítja egy, két, három, négy hónap múlva, hogy ez megalapozatlan volt, és a nyomozást lezárják. Akkor, ugye, vissza kell helyezni x idő után a weboldalt, és jogosan fog majd az illető kártérítési perrel fordulni a bíróság felé. Tehát én azt mondom, hogy ebben az esetben pár száz millió forintot, ha elfogadják ezt a törvényjavaslatot, különítsenek el majd az ilyen kártérítési perekre.

Valóban úgy hangzott el, ahogyan Szabó Timea képviselőtársam is mondta, hogy a blokkolást csak a gyermekpornográfia, a terrorizmus és az állam elleni bűncselekmények esetén kéri a bíróság, vagy kérheti a bíróság, de van itt egy kiskapu is, mégpedig az, azt hiszem, próbálom itt szó szerint felidézni: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított 30 napon belül nem vezet eredményre. Tehát itt bármilyen közvádas bűncselekmény esetén vagy esetleg annak gyanúja esetén, ha külföldi szerveren helyezkedik el az adott weboldal, itt igazából nem ez a három kitétel, tehát nem a gyermekpornográfia, a terrorizmus, az állam elleni bűncselekmény, hanem bármilyen cselekmény esetén kérheti, ugye, a külföldi szolgáltatótól, hogy tiltsák le vagy vegyék le azt a weboldalt. Ha az nem teszi meg 30 napon belül, vagy nem válaszol 30 napon belül, akkor már elrendelheti a bíróság a blokkolást. Itt ez pedig már azért még több kérdőjelet vet fel, azon kívül, ahogyan Novák Előd képviselőtársam elmondta, hogy ez egyértelműen, nem is titkoltan a kuruc.info ellen irányul. Szerintem nem is lesz majd sikeres, elég dedós módszernek tartom ezt a blokkolást. Ezenkívül azért számtalan weboldal működik még külföldi szerverekről, mert mondjuk, azt mondja valaki, hogy neki ott olcsóbb működtetni, jobban megéri anyagilag, ezért ott működteti, és ott viszont nem kell majd megvárni, és nem ez a három büntetőjogi kategória lesz, hanem bármilyen okból blokkolható lesz a magyar felhasználók elől az a weboldal.

Azt is aggályosnak tartom egyébként, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendeletben szabályozza majd a részleteket s magát a végrehajtást is. Ezt szerintem akkor legalább illett volna a törvénybe rakni, hogy láthassuk, mire is készülnek.

(10.30)

Azt gondolom, hogy ahelyett, hogy az internetet ily mértékben korlátozná és a szabad véleménynyilvánítást ily mértékben korlátozni akarná a kormány, inkább a netsemlegességi álláspontot kellene elfoglalni, ahogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik beszámolójában is elhangzott. Inkább efelé kéne tolni az egész internetes kultúrát, az egész internetes társadalmat, és nem a felhasználókat kell büntetni, nem a felhasználókat kell majd vegzálni. Inkább őket kéne megvédeni, és a szolgáltatók esetleges visszaéléseit kéne valamiképpen korlátozni.

Az is teljesen egyértelmű, hogy ha majd egy ilyen nagy falat húznak itt Magyarország köré a blokkolás tervével, akkor az nem lesz sikeres. Bizonyára a felhasználók egy bizonyos százaléka majd nem fog tudni valóban hozzáférni az adattartalomhoz, amit még nem tudjuk, hogy minek alapján akarnak blokkolni. Ha az IP-cím alapján, akkor másodperceken belül IP-címet vált, domaint áttükrözik, az URL-t megváltoztatják. Ezért mondom, hogy a blokkolás nagyon dedós módszer, mert nagyon könnyen kikerülhető. Ugye, már cikkeztek róla újságok is, az index.hu is például, ahogy Szabó Timea képviselőtársam elmondta. Valóban, egy ál IP-címmel fölmegyünk az internetre, egy virtuális proxyn keresztül, vagy letöltünk egy átmenetre használható tor-klienst, aminek van egy Firefox-böngészője. Ehhez nem is kell informatikusnak lenni, ez bárki számára szabadon, ingyenesen letölthető, akkor is, ha blokkolják, mert más weboldalról, torrentről le lehet tölteni. Azt pedig nehezen fogják tudni blokkolni. Két-három kattintással beállítják, és máris el fogják érni mind a kuruc.info, mind azt az aktuális blogot, ami épp nem tetszett a kormánynak, és letiltották.

Tehát ezért mondom, hogy ez egy nagyon dedós és kicsit maradi módszer. Talán 10 évvel ezelőtt még sikeres is lett volna, de így most hiába másolják ezeket az észak-koreai mintákat, még ott is ki tudják kerülni, pedig ott nincs olyan nagy hagyománya az internetes kultúrának talán, mint Magyarországon. Azért nem kell lebecsülni és ennyire hülyének nézni a felhasználókat. Higgyék el, hogy meg fogják találni a módját, hogy kikerüljék ezt a szánalmas próbálkozást. Mindazonáltal még mindig úgy gondolom, és úgy gondolja a Jobbik Magyarországért Mozgalom is, hogy nem szabad korlátozni az emberek szabad véleménynyilvánítási jogát, nem szabad korlátozni az információhoz való hozzáférés jogát sem azzal, hogy esetleg már a nyomozás kezdetén eltávolíttatjuk a tárhelyszolgáltatóval, sem esetleg a blokkolással. Hiszen az embereknek joguk van megismerni az igazságot, joguk van megismerni az általuk vélt igazságot is, joguk van véleményt formálni, és ha ezt az interneten teszik, az nagyon jó.

Nagyon sokszor látom, hogy a kormánynak, a kormánypárti képviselőtársaim többségének is az a hozzáállása, hogy az internet nem más, mint egy megvásárolható szolgáltatás, amit lehet korlátozni, lehet letiltani, lehet adatot onnan eltávolítani. De valójában nem az. Úgy gondolom, és szerintem jó lenne már, ha Magyarország is átlépne ide, hogy az internet ma már egy olyan önállóan, demokratikusan fejlődő hálózat, amelyet becsülni és inkább védeni kéne. Gondoljunk csak arra, hogy már képes a fizikai életünkre is kihatni, nemcsak úgy, hogy vásárolhatunk s a többi, hanem gondoljunk az arab tavaszra, ami, tudjuk, nagyjából az interneten kezdődött el, és hozzáteszem, a Facebookon.

És itt is meg szeretném kérdezni, hogy mi van akkor, ha mondjuk a Facebookon ír valaki, mert nemcsak megosztani, hanem bejegyzéseket, kommenteket is lehet írni. Akkor azzal majd mi tesznek? Fölszólítják a Facebookot vagy a tárhelyszolgáltatót, hogy távolítsa el? És ha az ottani, elhíresülten adminok nem válaszolnak 30 napon belül, blokkolni fogják a felhasználók elől a Facebookot? Mondjuk, ez sem fog sikerülni, mert a Facebook is több IP-címet használ, akkor teljes IP-címáradatot kell majd blokkolni. Akkor itt teszem föl a következő kérdést. Ha IP-címet blokkolnak, vannak olyanok, amelyek egyszerre több weboldalt is kiszolgálnak. Tehát ha letiltanak egy IP-címet, lehet, hogy több tucat weboldalt is elérhetetlenné tesznek, amelyek egyébként jogszerűen működnek, és jogszerű tartalmat is szolgáltatnak. Tehát ez megint az ágyúval megyünk a verébnek effektus.

És megint csak visszatérek erre, hogy ők mind kártérítési pert fognak indítani. Itt nem is biztos, hogy több száz milliót, hanem egy-két milliárdot kell majd elkülöníteni a költségvetésben ezeknek a pereknek a költségeire. Vagy arra is gondolhatunk, hogy vannak olyan oldalak, amelyeket több felhasználó is szerkeszt. Vannak ilyen blogok is. És már mondtam, a tárhelyszolgáltató nem fog egyes tartalmakat levenni. A tárhelyszolgáltató nem avatkozik bele a webhelybe. Az egészet van joga letörölni úgy, hogy arról biztonsági másolatot készít, FTP-n keresztül pendrive-ra vagy nem tudom, mire. Addig nem lesz elérhető az a weboldal, de nem fog, nem is tud beleavatkozni az adott tárhelyszolgáltató a weboldalba. És mi van például akkor, ha, mondjuk, egy olyan weboldalról van szó, aminek egyetlenegy cikkével vagy véleményével van gond? Akkor is rögtön az egész weboldalt levetetik a tárhelyszolgáltatóval? Kötelezik rá? Vagy ha ez nem sikerül, akkor majd blokkolják ezt a weboldalt is? Ezáltal az ott lévő jogszerű tartalmak 90-95 százalékát is elérhetetlenné teszik. Ebbe is érdemes belegondolni, amikor ilyen, az interneten belül őskori módszerekhez fordulnak. Itt bizony nagyon sok ember szenvedhet el jogsérelmet.

Tehát azt kérem majd a kormánypárti képviselőktől, hogy a Gaudi-Nagy Tamással közösen beadott módosító javaslatainkat, amikre a részletes vitában majd jobban kitérünk, azért is támogassák, mert nem szabad szerintem az internet szabad információáramlását korlátozni. Nemhogy korlátozni, éppen a másik irányba kell eltolódni. Valahogy biztosítani kell a netsemlegességet, biztosítani kell azt, hogy a mindenkori kormányzat ne tudjon beleavatkozni, mondom, az önállóan és demokratikusan fejlődő, mára világméretű globális hálózatba. A magyar emberek az informatikai szürkeállományukkal egyébként világhíresek. Tavaly jártam például a NATO-központban, a NATO cyber defense központjának is magyar ember az igazgatója, és több tucat magyar ember építi, segíti ott ezt a cyber defense programot is, magát a szerverközpontot is. Ebből is látszik, hogy milyen megbecsültek a magyar informatikusok.

Ezzel párhuzamosan közben azt kell látnunk, hogy a magyar kormány ezen internetes társadalom ellen szinte hadjáratot folytat. Mondom, ez már a sokadik ilyen kis csata abban a háborúban. Jó lenne, ha a kormány ezt befejezné. És jó lenne, ha mondjuk, önállóan visszavonná ezeket a paragrafusokat, mert úgy gondolom, ezek felháborítóak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálunk így magunkkal vitatkozni egy kicsit, miután egyelőre még nem került sor kormánypárti hozzászólásra. Remélem, államtitkár úr azért majd fog reagálni. Én ugyan nem vagyok informatikai téren ilyen képzett, mint képviselőtársam, Németh Zsolt, de az ő felszólalása és az igen széles körben megismert kritikus hangok végképp arról győztek meg, hogy nem jó irány ez, amerre most ez a javaslat megy. Államtitkár urat arra kérem, hogy most teljesen egyértelműen és világosan vázolja föl azokat a megnyugtatónak szánt vagy éppen, ha ilyen van, garanciális elemeket, amelyek kizárnák esetleg mégis azt, hogy mindaz, amit most felvázoltak képviselőtársaink kritikaként, megtörténhessen.

Mert egyelőre a normaszöveg terjedelme vagy lehetősége konkrétan bármely közváddal üldözendő bűncselekménnyel kapcsolatban lehetővé teszi; ha ezt le tudnák korlátozni a gyermekpornográfia esetére, mint amit kifejezetten ez az irányelv előír. Mi általában nem szoktuk támogatni az európai uniós jogszabályok magyarországi átültetését, de ha értékes vagy védendő és valóban, a nemzet számára is hasznos és fontos szempontot tartalmaz, akkor igen. Tehát ez a szempont lehet kiindulási pont, azonban, úgy gondolom, ennél tovább nem szabad menni, mert valóban egyrészt komolytalanná válik az állam szabályozási hatalma ezáltal, másrészt pedig egyszerűen a társadalom széles köre még jobban elidegenedik attól a felfogástól, attól a megközelítéstől, ami a kormánypártokat jellemzi.

(10.40)

Azt gondolom, hogy a társadalmi békét is jelentős mértékben felforgatná, hogyha egyébként a ma már nagyon széles körben működő internetes felhasználás fölé egy olyan jellegű veszélyforrás képződne ezzel a javaslattal, amit egyébként ez most megjelenít. Ezért kérjük akkor a kormánypártokat, hogy legyenek nyitottak a módosító javaslatunkra. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Dorosz Dávid, LMP-s képviselő úr.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tavasszal megszületett az új büntető törvénykönyv, és ennek folyományaképpen van ez az irat előttünk, a hatályba léptető, illetve átmeneti rendelkezésekről szóló Btké. Ez különben megfelel annak a folyamatnak, ami egy ilyen nagy kódex parlamenti elfogadása után az azzal kapcsolatos teendőket összefoglalja.

Ami nem felel meg sem a hagyományoknak, sem a parlamenti normáknak, az az a mód, ahogy ez a törvényjavaslat ide elénk került, az a mód, amely teljes mértékben korlátozza a parlament és az egyéni képviselők részvételét a vitában, az a mód, hogy önök lényegében ezt néhány nap alatt akarják átpasszírozni a Házon, és valódi szakmai vitára nem adnak lehetőséget, hiszen nem állt rendelkezésre sem önöknek, sem az ellenzéki pártok egyikének sem az, hogy valóban át lehessen tekinteni, és szakmai érvekkel és szakmai módosító javaslatokkal javítani lehessen ezen a törvényjavaslaton.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Szintén nem felel meg ennek a hagyománynak, illetve a törvényalkotás elveinek az, hogy a technikai, hatályba léptető dolgokon kívül ebben a törvényjavaslatban valódi változások, valódi szakpolitikai, büntetőpolitikai változások, új elvek, új jogintézmények és új eljárások jelennek meg, és a salátatörvény jellegének köszönhetően több tíz törvényt, több tíz rendeletet módosít, ír felül, illetve hatályon kívül helyez. Ez nem fogadható el. Ez átláthatatlan, a társadalom, a jogkövető állampolgárok és a jogrendszer többi szereplője számára is átláthatatlan, ellenőrizhetetlen folyamatokhoz vezet. Éppen ezért nagyon erőteljesen fellépünk ellene, hogy ezt a törvényjavaslatot így, ebben a formában és kifejezetten most ne fogadjuk el, ezért önmagában már a módja miatt sem tudja a Lehet Más a Politika ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását támogatni.

A tartalma miatt sem tudjuk támogatni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, hiszen a tavasszal elfogadott új büntető törvénykönyvvel a Lehet Más a Politika nem értett egyet. Azt gondoljuk, hogy a Fidesz egy lejárt szavatosságú, Nyugaton, illetve a környező országokban is már megbukott büntetőpolitikát folytat az új Btk. megalkotásával. Egy olyan büntetőpolitikát folytat, amely nem fog hozzájárulni a közbiztonság megerősítéséhez Magyarországon, egy olyan büntetőpolitikát folytat, ami nem fogja csökkenteni a bűnözést Magyarországon, és egy olyan büntetőpolitikát folytat, amely nem eléggé figyel az áldozatokra.

Az LMP alapvető célja és fő irányvonala a büntetőpolitika terén is az, hogy a bűnelkövetők mellett legalább ugyanolyan figyelemmel legyünk az áldozatokra is. Ez ma Magyarországon nem történik így, ez ma Magyarországon olyan helyzetekhez vezet, hogy tíz, bűncselekmény áldozatává vált emberből egy kap állami segítséget. Ez persze nemcsak büntetőpolitikai kérdés is, hanem költségvetési kérdés is és más jogszabályokban megjelenő kérdés, de ezekben azt látjuk, hogy a Fidesz sem a büntető törvénykönyv, sem a költségvetés, sem pedig a más törvényi helyekben nem tesz eleget annak az állami kötelezettségnek, hogy az áldozatok a lehető legnagyobb segítséget kapják. Több tízezer embert hagyunk ma az út szélén akkor, amikor olyan élethelyzetbe kerülnek, olyan traumákat szenvednek el, amiben segítséget kérnek, és segítséget kellene nekik adnunk. Éppen ezért, ahogy a mostani törvényjavaslat alapjául szolgáló büntető törvénykönyvet, így ezt a javaslatot sem tudjuk támogatni.

Több alapvető probléma van ezzel a törvényjavaslattal azon túl, hogy túlterjeszkedik azon, amire valójában szolgálna, és valódi változások és valódi jogpolitikai irányváltások is szerepelnek benne. Ezek közül Szabó Timea képviselőtársam már kifejtette, hogy az internetes tartalom blokkolásával kapcsolatosan olyan irányt vesz fel ez a törvényjavaslat, amelyet nem tudunk támogatni. Alapvetően túlterjeszkedik azokon az irányelvben megfogalmazott célokon, amelyeket minden európai országnak követnie kellene. Túlterjeszkedik azon, túlzott szabályozást vezet be, túlzott állami ellenőrzést, felügyeletet, és tiltások szerepelnek ebben a javaslatban. Ezt az utat, ezt a "keleti szél fújja vitorláinkat" utat mi nem tudjuk követni, és ezt nagyon rossz útnak tartjuk, és kifejezetten kérjük arra a kormányzatot, hogy ha másban nem akar, illetve tud kompromisszumot kötni, legalább ebben a nagyon fontos kérdésben a módosító javaslatokra legyen befogadási lehetőség, az ellenzéki pártok részéről beadott módosító javaslatokat legalább ezen a területen fogadják el.

Szintén túlzottnak tartjuk a büntetés-végrehajtási szabályok során bekövetkező változásokat a törvényjavaslatban. Olyan alapvető jogviszonyokat, olyan alapvető élethelyzeteket változtat meg ez a szabályozás, amit egy ilyen törvényben, ilyen salátajelleggel, ilyen gyors, átpasszírozott módon, ahogy a parlamenten ezt önök át akarják vinni, nem lehet megváltoztatni. Ez olyan alapvető állami intézményekben és jogalkalmazói szinteken hoz változást, amit ilyen törvényben, ilyen módon nem lehet meghozni.

Ha önök ezt meg akarják változtatni, ebben mi akár partnerek is lehetünk, azt gondoljuk, hogy van hely és lehetőség arra, hogy ezeken a szabályokon változtassunk, hiszen látjuk azt, hogy a büntetés-végrehajtás területén nap mint nap akadnak olyan problémák, olyan joghézagok, garanciális elemeknek olyan hiánya, ami problémákat okoz a mindennapi működésben. Azonban ezt nem egy ilyen törvényjavaslatban, nem ilyen módon és nem ilyen gyorsan, kapkodva kell elvégezni, mert a kapkodó munkának az lesz a vége, hogy egymásnak ellentmondó szabályozások fognak születni, és olyan joghézagok is fognak születni, amelyeket önök úgy fognak orvosolni, hogy néhány hónap múlva újra be fogják hozni ezeket a törvényeket a Ház elé, hiszen látni fogják, hogy az, amit önök néhány nap alatt összevissza firkáltak egy papírlapra, a valódi életben nem fog működni és problémákhoz fog vezetni. Éppen ezért ezekre a részekre is módosító javaslatokat fogunk tenni, mert azt gondoljuk, hogy ezeknek a módosításoknak katasztrofális következményei lehetnek.

Alapvetően támogatjuk azt a javaslatot, hogy a módosító javaslatok benyújtási határidejét toljuk ki. Többször többen ebben a Házban elmondták minden ellenzéki párt részéről, hogy ez a hétvégi ámokfutás, amit önök a törvényjavaslatok benyújtásával végeztek, nem tartható, az egy az egyben mutatja azt, hogy önök minek tekintik a parlamentet. Önök semmi másnak nem tekintik a parlamentet, mint egy fideszes törvényhozó gépezetnek, ahol tök mindegy, hogy mikor milyen szabályozást, mikor milyen tartalmú törvényt nyújtanak be, az a lényeg, hogy önök ott 268-an fogják és rutinosan, szó nélkül nyomják a gombot, és semmilyen tekintettel ne legyenek, nem is csak az ellenzéki pártokra, hanem arra, hogy ezek a törvényjavaslatok, amelyeket önök elfogadnak, mit fognak a terepen, mit fognak okozni a jogalkalmazóknál, és mit fognak okozni a mindennapi emberek szintjén.

Ez a probléma azzal, hogy önök ilyen törvényalkotási rendet felrúgó módon hozzák be ezeket a törvényjavaslatokat, olyan törvényjavaslatokat, amelyek alapvető élethelyzeteket szabályoznak. Nem valami elvont, néhány száz embert vagy szűk érdekcsoportokat érintő törvényjavaslatokról beszélünk, hanem a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos törvényjavaslatokról. A büntető törvénykönyv az, ahol az állam legnagyobb hatalma az állampolgárai fölött megjelenik. Ez az a terület, ahol a legnagyobb hatalmat kap arra az állam, hogy az állampolgárai életébe beleavatkozzon, szankciókat szabjon ki, büntetéseket rójon ki rájuk. Éppen ezért garanciális elemeknek számít az, hogy magánál a törvényalkotás folyamatánál is az ilyen szabályokat a lehető legnagyobb körültekintéssel, a lehető legtöbb szakmai érv és vita elhangzása után, a lehető legnagyobb meggondoltsággal hozzuk meg.

Ez a tavaszi büntető törvénykönyv vitájánál többé-kevésbé megvalósult, ezért elismerés jár a kormányzatnak. Ott is voltak fenntartásaink, ott is voltak problémák ezzel a folyamattal, de nagyjából és egészében egy jó irányba tett lépés volt a törvényalkotás szempontjából tavasszal a büntető törvénykönyv elfogadása.

Ennek mond ellent 180 fokosan az a mód, ahogy önök most ezt a törvényjavaslatot behozták, ezzel egyetérteni nem tudunk. Ha minden rendben lenne ezzel a törvényjavaslattal tartalmilag, ami különben nincs így, hiszen tele van hibával, tele van nagyon súlyos tévedésekkel és tele van alapvetően rossz irányokkal, akkor sem lehetne ezt a törvényjavaslatot elfogadni, és a Lehet Más a Politika akkor sem tudná ezt támogatni, nemhogy úgy, hogy tele van hibákkal és olyan alapvető gondokkal, amelyeket önök néhány hónap múlva egy új törvényjavaslattal kénytelenek lesznek újra ide az Országgyűlés elé hozni.

(10.50)

ELNÖK: Megkérdezem a tisztelt képviselőtársakat, kíván-e még valaki felszólalni. Kettőperces időkeretben megadom a szót Németh Zsoltnak, a Jobbik képviselőjének.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Igen, köszönöm. Tehát hogy még győzködjem a fideszes képviselőtársakat, gondoljanak majd bele abba, hogy mi lesz mondjuk, ha a kampány idején valaki az önök kampányoldalát fogja feljelenteni, és ezen törvény alapján nem kell megvárni a weboldal tartalmának eltávolítását az internetről, hanem elég, ha elindul a nyomozás, függetlenül attól, hogy mondjuk, önök képviselőként elkövették-e, mondjuk, a becsületsértést, vagy nem.

Tehát önök, mondjuk, ártatlanok, de nem kell megvárni, míg a bíróság kimondja, hogy önök ártatlanok. Nem kell megvárni, amíg a bíróság kimondja, hogy esetleg bűnösök, hanem elég, ha megindul a nyomozás. Akkor már, a kampányidőszakban azokat a weboldalakat a bíróság határozata értelmében, tehát hogy le kell venni, a tárhelyszolgáltatónak el kell tüntetni az internetről, ha ideiglenesen is. És majd amikor a rendőrség esetleg azt mondja; hogy nem kerül bírósági szakaszba az ügy, tehát lezárja a nyomozást, és megállapítja, hogy mondjuk, alaptalan volt a vád, akkor majd egy-két hónap múlva, a kampányidőszak után esetleg, visszahelyezik már azt a weboldalt.

Tehát így önök is elvesztik, bár önöknek sokkal nagyobb, és tudjuk, hogy a teljes médiát letaroló eszközük van a kampányolásra, de így esetleg maguktól az adott képviselőjelöltektől is elveszik a kampány internetes lehetőségét. Tehát ebbe is gondoljanak bele, amikor majd igent nyomnak erre a törvényjavaslatra.

A másik pedig: szeretném a szakmai szervezetek felháborodását is közvetíteni, amikor mindössze az Igazságügyi Minisztérium weboldalán, vagyis a kormány.hu összweboldalon összesen csak 10 nap állt rendelkezésre, tehát 10 napig lehetett véleményt beküldeni ehhez a 242 oldalhoz. És utána meg beterjesztik hétfőn, és szerdán már itt vitázunk róla. Tehát így a szakmai szervezetek véleményét nem tudom, hogy tudták kikérni. Szegények nem hiszem, hogy el tudtak olvasni ennyi idő alatt ennyi oldalt.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Ismételten megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkező nincsen. Így megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat... Igen, jelzi, hogy válaszol a vitában elhangzottakra.

Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, még a bírálatokat is. A vezérszónokok sorrendjében szeretnék reagálni arra, ami itt elhangzott.

Több hozzászóló, de elsősorban Novák Előd bizottsági kisebbségi vélemény formájában érintette az internet szabadságára vonatkozó, szerinte cenzúrát jelentő megoldási javaslatokat. Szeretnék néhány dolgot leszögezni. Először is, a magyar büntetőjog régóta ismeri, az alkotmánnyal teljes összhangban, a sajtótermék elkobzását. Hiszen ha egy sajtótermékben bűncselekmény valósul meg, akkor azt elkobozzák, megsemmisítik, azaz elérhetetlenné teszik, hogy egy másik fogalmat használjak.

Tehát az írott sajtóban régóta érvényesül az a büntetőeljárási intézkedés, illetve érvényesül az a bűncselekmény elkövetése miatti jogkövetkezmény, hogy bizony a sajtóterméket meg kell semmisíteni. Ami itt most az internet tekintetében történik, vagy az elektronikus adattal szemben történik, az nem más, mint ennek az elektronikus közegben értelmezhető változata. Tehát határozottan állítom, hogy nincs újdonság a magyar sajtójog eddigi szabályaihoz képest, semmilyen újdonság nincsen a javaslatban, pusztán az az újdonság, hogy az elektronikus adatot másként kell elkobozni vagy elérhetetlenné tenni, mint ahogyan azt az írott sajtóban kell.

Novák Előd a Btk.-t csak felhasználói szinten ismeri, ezért számos tévedést tartalmazott a felszólalása. A törvényjavaslatból elolvashatta volna, amelyet 40 nappal ezelőtt hoztunk nyilvánosságra, tehát a kormány honlapján október 16. óta olvasható volt, hogy az úgynevezett blokkolás csak nagyon szűk körben meghatározott bűncselekmények esetén, gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmény és terrorcselekmény esetén, kizárólag bírói döntésre valósulhat meg. Tehát szó sincs arról, hogy a kormány bármilyen döntést hoz és ezáltal blokkolnak internetes adattartalmakat, hanem független bíróság és csak szigorúan meghatározott bűncselekményi körben blokkolhatja ezeket az adattartalmakat.

Ugyanígy a hozzáférhetetlenné tétel is csak bűncselekmény elkövetése esetén, vagy legalább bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén, de minden esetben bírói döntésre következhet be. Amennyiben persze Novák Elődnek a büntető törvénykönyv betartása olyan akadályokat jelent, amelyek szerinte a szabadságjogait korlátozzák, akkor, ha persze így fogjuk fel, sajnos azt kell mondjam Novák Elődnek és képviselőtársainak, hogy bizony a Btk. mindig is korlátja lesz a véleménynyilvánítási szabadságnak, tehát addig terjed a véleménynyilvánítási szabadság, amíg bűncselekményt nem valósít meg. De ez nem újdonság szerintem. Tehát hogyha ez eddig nem volt evidens, akkor sajnálom, hogy erről most kellett felvilágosítanom őket.

Itt térnék rá egy kis ugrással az LMP véleményére, elsősorban a Szabó Timea által és később a Dorosz Dávid által is megismételt véleményre. Milyen érdekes, hogy liberális nézőpontból is lehet védeni a kuruc.info-t. Lám-lám, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását érzékelik az LMP-sek akkor, amikor egyébként az általam előbb felsorolt (Dr. Dorosz Dávid közbeszól.), súlyos bűncselekmények gyanúja esetén az internetet korlátozni lehet. Lám-lám, itt a szélsőséges liberális álláspont és a szélsőjobboldali álláspont a véleménynyilvánítás szabadságában találkozik. (Dr. Dorosz Dávid felnevet.)

Ezt egyébként nem először tapasztaltuk. A gyűlölet-bűncselekmények és más, verbálisan elkövethető bűncselekmények értékelésénél a Társaság a Szabadságjogokért és más liberális jogvédők ugyanazon az állásponton állnak, mint most az LMP és a Jobbik. Tehát furcsa egybeesés, de mégis egybeesik az álláspontjuk. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Tiszta igaza van...) Én konstatálom, hogy ez így történik, de még egyszer felhívom az önök figyelmét, hogy mindez bűncselekmény gyanúja vagy bűncselekmény elkövetése esetén történik.

Bárándy Gergely képviselő úr és mások is kifogásolták a szerintük elmaradt egyeztetéseket. Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a kormány október 16-án nyilvánosságra hozta a törvénytervezetet, ezzel együtt közigazgatási vitára bocsátotta. A közigazgatási vita során a véleményezésre jogosultak megismerhették a törvénytervezetet, és egyébként véleményt is nyilvánítottak róla.

Kétségtelenül igaz, hogy az országgyűlési szakasz meglehetősen rövid volt, ezért a Ház nevében is elnézésüket kérem, mert nem a kormány, hanem a Ház tűzte napirendre a benyújtást követően viszonylag rövid időtartam után, de hát gondolom én, hogy a kormánynak azt a szándékát, hogy még az év végéig elfogadja az Országgyűlés ezt a törvényt, csak így lehetett megvalósítani. Megjegyzem, hogy a kormány jogalkotási programjában, amelyről már a tavaszi ülésszak végén tájékoztatta a kormány az Országgyűlést, szerepelt az új Btk.-val összefüggő törvények módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a reakcióim az önök által elmondottakra, mert viszonylag kevés tartalmi észrevételt mondtak. Én bízom benne, hogy a részletes vitában még egyszer meg tudjuk vitatni a törvényjavaslatot. A javaslat egyértelműen az új Btk. hatálybalépésével függ össze, abban az új Btk. hatálybalépésével összefüggő számos technikai rendelkezés van. A nagy terjedelem részben ebből adódik. Tehát hogyha átlapozzák azokat az oldalakat, amelyekben kizárólag jogtechnikai módosítások szerepelnek, onnantól kezdve már egy viszonylag rövid rész könnyen áttekinthető. Javaslom, hogy ezt tegyék meg akár még ezen a héten, és akkor a részletes vitában vissza tudunk térni az önök álláspontjára.

De mindezzel együtt is, akik támogatták a javaslatot, köszönöm a támogató nyilatkozatukat, és remélem, hogy az ellenzék megfontolja a javaslat támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszait. Az általános vitát elnapolom. Lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a holnapi ülésnap végén kerül sor.

(11.00)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9233. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Az expozét Répássy Róbert államtitkár úr tartja 20 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   1   1-27   27-57      Ülésnap adatai