Felszólalás adatai

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A "Szólalj fel!" az, amiért az LMP létrejött, a valódi demokrácia, valódi képviselet megteremtése. Vissza akarjuk adni a lehetőséget a polgároknak, hogy újra bízhassanak egy olyan politikában, amely tényleg őket szolgálja.

A "Szólalj fel!" kampányunk célja, hogy a képviselet valódi értelmét visszaadva bevigye a választókat a parlamentbe, és őket állítsa a politika középpontjába, mert a parlament az övék is. Magyarországon ma több a megválaszolatlan kérdés, megoldatlan probléma és elhallgatott ügy, mint ami megjelenhet itt a parlamentben. Ezen fogunk változtatni.

A többi párttal, az elmúlt évtizedek gyakorlatával ellentétben az LMP 2010 után sem zárta magára a Parlament kapuját. Felszólalásaink eddig is a választókról szóltak. Most azt szeretnénk elérni, hogy a választók fogják rövidebb pórázon a politikusokat.

Eljutott hozzánk egy 48 éves kormánytisztviselő állampolgár levele, amelyből most fel fogok olvasni önöknek. "48 éves kormánytisztviselő vagyok, majd' 30 éve a közt szolgálom. Türelmesen vártunk, hátha rendezik a bérünket nekünk, öreg középiskolai végzettségűeknek. 2008 óta nem növekedett az illetményalapunk, ezáltal a fizetésünk sem. Sőt, évente többször is csökkentették a fizetésünket arra hivatkozva, hogy az esetleges pótlékok már nem járnak nekünk. Volt olyan, hogy hat hónapra visszamenőleg csökkentették a bérünket. Minden tanfolyamot elvégeztünk becsülettel, most mégis elvették az érte járó pótlékot. Én használom a pénzügyes munkám során megszerzett tudást, mégsem kapok rá egy forintot sem. Az egykulcsos adó is minket érintett rosszul, a béka feneke alatt a bérünk. Szégyen, de nettó 90 ezer forintot kapok kézhez 30 éves munkaviszonnyal."

Ebből az állampolgári levélből is világosan látszik, hogy mekkora az elkeseredettség és az elégedetlenség a közszférában. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete egyenesen arról beszél, hogy a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak körében mára érzékelhető mértékben megjelent a nélkülözés, az elszegényedés. Figyelemre méltó akciójukkal november 14-én az NGM előtt lyukas cipőkkel követeltek béremelést, éppen erre akarták felhívni a figyelmet. Ma már nem ott tartunk, hogy a közszférában dolgozók munkája nincs eléggé megbecsülve, hanem hogy megindult a köz szolgálatában dolgozók elszegényedése, veszélybe került még a minimális megélhetésük is.

A közszféra dolgozói közül ez leginkább a szociális dolgozókat érinti, akik a nemzetgazdaság ágai közül a legrosszabbul keresnek, nettó 70-80 ezer forintot. De hasonló helyzetben vannak a köztisztviselők és a kormánytisztviselők, a könyvtárosok, a rendőrök, a postai dolgozók, és még sorolhatnám, akik mind kimaradtak a féloldalasan végrehajtott béremelésekből. A kormány hazug propagandája szerint az elmúlt években növekedtek a bérek. A közszolgálatokban dolgozók bére biztosan nem emelkedett, sőt az elmúlt öt év alatt reálértéke több mint 20 százalékkal csökkent. Ennek oka, ahogyan ez az állampolgár is rávilágított, hogy immár hat éve nem változott a kereseteket döntően meghatározó illetményalap, és befagyasztották a közalkalmazotti illetménytételeket is. Az elmúlt több mint 20 évben erre még nem volt példa; mint ahogy arra sem, hogy teljes kormányzati ciklus időtartamában az illetményalap ugyanaz az összeg. Ráadásul megszüntették a béren kívüli juttatásokat is.

Ezt az állapotot akarják megszüntetni a közszféra dolgozói. Mivel a kormánnyal nincsen sajnos érdemi párbeszéd, sorra állnak össze a szakszervezetek, és hoznak létre demonstrációs és sztrájkbizottságokat. A különböző ágazatok, rendvédelmiek, pedagógusok, hivatalnokok eddig jellemzően elkülönülten vívták harcukat, ez azonban nem vezetett eredményre. Nyilván ezek az okok vezettek oda, hogy eddig nem látott méretű együttműködés jött létre a szektor szakszervezetei között a közös fellépés érdekében. 28 ágazati szakszervezet alapított sztrájkbizottságot, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kormányt a dolgozók béreinek 20 százalékos emelése érdekében.

A szociális szférában korábban nem tapasztalt összefogás jött létre bölcsődei dolgozóktól kezdve az időseket ápolókat képviselő szakszervezetekig. Tüntetések sora hívja fel a figyelmet arra, hogy nincs tovább, nincs hová hátrálni, még a munkahely féltése sem tudja felülírni azt az egzisztenciális kényszert, amely arra indítja a dolgozókat, hogy az utcán szerezzenek érvényt követeléseiknek.

A Lehet Más a Politika támogatja a közszférában dolgozók béremelését és azt, hogy a kormány végre kezdjen érdemi párbeszédet az ágazatot képviselő szakszervezetekkel. Költségvetési módosító javaslatokat is benyújtottunk a közigazgatásban dolgozók béremelésére - helyettes államtitkári szintről lefelé mindenkinek megemelnénk a fizetését - és a szociális ágazat bérfejlesztésére is. 16 és 30 milliárd forintot csoportosítottunk volna át a méltányos béremelésre, de ezt a kormány nem támogatta.

Kérdezem államtitkár urat: van-e rá pénz, hogy tisztességes bért kapjanak a kormánytisztviselők. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A napirend előtti felszólalásra Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először tekintsünk körbe Európa országaiban, hogy a közszolgálatban bér- és személyi viszonyokban milyen helyzetet látunk. Romániában ugye, egy nagy elbocsátási hullámban vannak. Egyik évben 8 ezer ember ment el az állami cégektől és az államapparátusból összességében, az Eurofound 63 600 fő elbocsátásával számol Romániában a közszférában. Az IMF kérésére a közalkalmazottak bérét 2010-ben 25 százalékkal csökkentették. Görögországban kéthavi juttatást vettek el a közszolgálatban dolgozóktól, Szerbiában befagyasztották szintén a béreket, és az állami apparátusban dolgozók számát az IMF kérésére csökkentették. Lettországban, Észtországban és Litvániában mind a fizetéseket, mind a juttatásokat csökkentették a közszférában. Spanyolországban 5 százalékkal mérsékelték a közszférában dolgozók béreit, és az állami beruházások egy részét is leállították. Portugáliában növelték a munkaidőt, valamint egy különleges formát választva az állami alkalmazottak 5 százalékát megkérték, hogy önként váljon ki az állami szolgálatból. És a példákat még lehetne sorolni, nem csak olyan országokban, mint a déli országok. Nagy-Britanniában is 8600 főt bocsátottak el például egy év alatt a közszolgálatból. Nem csak a francia tízezres példákat vagy a még nagyobb olasz számokat tudjuk mondani ebben az esetben.

Tehát jól láthatjuk, hogy Európa országaiban majdnem mindenhol vagy radikális létszámcsökkentés van a közszférában, vagy pedig 5 százaléktól 25 százalékos bércsökkenés van a közszférában. Magyarországon egyikkel sem kellett számolni. Igyekeztünk biztonságot teremteni a közszférában dolgozóknak, ezért megőriztük a bérüket, nem vezettünk be bércsökkentést, nem is akartunk, hanem ehelyett inkább bankadót vezettünk be. És nem is vittünk véghez tömeges elbocsátásokat a közszférában.

(9.20)

Ezzel próbáltuk megóvni az itt dolgozók lehetőségeit, és akár Erzsébet-programmal - mármint annak a nyaralási részével - igyekeztünk segíteni a közszférában dolgozóknak, főleg a szociális szférában, akiket ön is kiemelt, hogy az egyik legemberfelettibb munkát végzik azok, akik fogyatékkal élőkkel vagy másokkal dolgoznak. Az ő számukra kedvezményes nyaralási lehetőségeket is igyekeztünk véghezvinni.

Ugyanakkor, amikor már a költségvetés nyilván egy kicsit nagyobb mozgásteret enged egy kormánynak, akkor felelősen hozhat döntéseket, a béremelések irányába is elléphet. Ön is tudja, hogy 2002 óta nem emelkedett a pedagógusok bére, nem emelkedett az ő közalkalmazotti illetményalapjuk. Ezért úgy gondoltuk, hogy azokkal kell kezdeni - az egészségügyi dolgozókkal és a pedagógusokkal -, akik 11 éve nem kaptak semmifajta béremelést.

Persze, szeretnénk mindenki másnak is lehetőségeink szerint többet adni, de ha végignézzük, hogy mégiscsak kinél kell kezdeni a sort, ha ilyesfajta igazságossági vagy elmaradási sorrendben nézzük - hiszen itt igazából csak lemaradásokat hoz be a mindenkori költségvetés -, valóban 2008 óta, tehát három év szocialista és három év polgári kormány ideje alatt nem emelkedett az illetményalap a közszférában, de kérem, vegye ön is figyelembe, hogy az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusoknál ez egy sokkal régebbi szám.

Ezért azt mondtuk, hogy amikor a költségvetésünk újra egyensúlyba került, akkor kezdjük el természetesen a béreket is felzárkóztatni, de ezt nem tudtuk elkezdeni a legnagyobb létszámú köztisztviselők, kormánytisztviselők körében, hanem ezt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében kezdtük el.

De hogy ott valóban meg is léptük ezt - és nem hiszem, hogy ön tud mondani egy másik európai országot, ahol 30 százalék fölött emelték a pedagógusok bérét a válság éveiben, ha az elmúlt 3-4-5 évet végignézi -, ez garancia arra a vállalásunkra, hogy amint a gazdasági bővülés, növekedés lehetőségei megengedik, a közszféra számára is egy fenntartható, ilyesfajta béremelést kívánunk nyújtani. Nem hitelből kívánunk béreket kifizetni, nem hitelből kívánunk nyugdíjakat kifizetni, hanem egy fenntartható gazdálkodás keretében.

Amikor az LMP vagy az MSZP azt mondja, hogy béreket emel, arra nincsen garancia, az az összeg, amit ön mondott, ön is tudja, nevetségesen kevés ahhoz képest, amit a legkisebb béremelés a közszférában megkövetelne. De mivel mi megtettük a másik két csoportnál, az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusok esetében, hogy valóban megemeltük a béreket, ezért adhatnak hitelt a mi szavunknak a közszolgálatban dolgozók is. És biztos vagyok benne, hogy megértik sokan, hiszen azért jól láthatjuk, hogy ettől függetlenül az igény a közszolgálati munkahelyek betöltésére elég nagy, az MKÖ-program keretében többszörös túljelentkezés van a fiataloknál is, hogy a közszolgálatba bekerüljenek. Az egyik háttérintézményünkben nemrég meghirdettünk egy álláshelyet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egy helyre hatvanan jelentkeztek, tehát nagyon sokan vannak még, akik a közszolgálati szférának biztonságot, kiszámítható jövőt és valódi presztízst tulajdonítanak, és ezért sokan is szeretnének bekerülni oda. De bízom benne (Az elnök ismét csenget.), hogy hamarosan jobb gazdasági körülmények között béremelésről is tudunk beszélni.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai