Készült: 2024.04.29.01:45:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

268. ülésnap (2013.04.15.), 301. felszólalás
Felszólaló Dúró Dóra (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:16


Felszólalások:  Előző  301  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal két alapvető problémánk van. Az egyik az, hogy benne marad abban a rendszerben, amit a köznevelési törvény meghatározott. Nem szeretném újranyitni az ezzel kapcsolatos vitát, de nem eszközöl olyan változásokat, ami például a fenntartás esetében szerintünk szükséges lenne.

(19.50)

Tehát nem értettünk egyet az állami szerepvállalás ilyen mértékű fokozásával, és ez csak toldozgatja-foldozgatja ezt a rendszert. Másrészt úgy érzem, hogy az itt érintett témákkal kapcsolatban sem kínál hosszú távú megoldásokat.

Világos, és úgy érzem, nincs köztünk abban vita, hogy a mindennapos testnevelés jó dolog és kívánatos dolog az iskolákban, de nem látjuk azt, hogy hosszú távú megoldást nyújtana azokra a problémákra, amik itt felmerültek. És itt azért arra felhívnám a figyelmet, hogy nemcsak az a probléma merült fel, hogy most néptáncot oktathatunk-e mindennapos testnevelés keretében vagy nem, hanem számos más probléma van. Hogy folyosón kell testnevelésórát megtartani. Mert hogy lehetővé tesszük, hogy néptánccal ki lehessen váltani a mindennapos testnevelést, ez nem jelenti azt, hogy ezzel minden iskola élni is fog. A probléma nagyon sok iskolában meg fog maradni. Lehet, biztos, hogy lesznek olyan iskolák, ahol ez megoldást jelent, de nagyon sok iskola ugyanabban a helyzetben marad, mint amiben volt, hogy nincsenek meg a megfelelő körülmények, és nem is tudják már biztosítani szeptemberig ezeket a körülményeket a mindennapos testnevelés zavartalan és a kívánatos körülmények között történő bevezetésére.

Michl képviselő úr azt mondta, hogy ezzel lépéskényszerbe hozzuk az intézményeket. Ez igaz lehet, de félő, hogy az ilyen kiskapukkal akár megszokják azt a gyerekek is, az intézmények is, hogy különböző, rosszabb körülmények között megtartott testnevelésórákkal valahogy ellesznek, és nem fogja őket senki egyébként arra ösztönözni, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Tehát abban is veszélyt látunk, hogy belekényelmesednek ebbe a helyzetbe, és egyébként ez éppen hogy gátolni fogja a továbblépésüket. Hiszen megszokják azt a gyerekek is, látják a nagyobbaktól és a saját maguk testnevelésóráin is, hogy folyosón, tisztálkodási lehetőség nélkül tartanak meg testnevelésórákat. Ez természetessé válik számukra, ami persze nemkívánatos, hiszen mindannyian azt szeretnénk, hogy tornateremben, megfelelő tisztálkodási lehetőségekkel tartsák meg ezeket az órákat, csak nem biztos, hogy erre lesz lehetőség.

Az alapfokú művészeti iskolával történő együttműködés előírását én magam is túlzónak tartom. Elképzelhető ugyanis az, hogy van egy néptáncoktató egy adott iskolában, mondjuk, az énektanár egyébként néptáncot is oktat, ilyen esetben nem feltétlenül van szükség arra, hogy más intézménnyel együttműködjenek. Ráadásul falusi iskolákban sokszor nem érhető el ez az együttműködési lehetőség alapfokú művészetoktatási intézményekkel. De egyébként olyan magas színvonalú néptáncórákat tudnának tartani, amit a gyerekek élveznének, és fejlődnének, megismernék a néptánc előnyeit. Megvalósulhatna magas színvonalon enélkül is ez a néptáncoktatás falusi iskolában, de nem érhető el ez az együttműködési lehetőség, így őket kizárnánk ebből a lehetőségből, ami nyilvánvalóan az önök számára sem kívánatos, úgy gondolom.

A tanulói létszámmal kapcsolatban nemcsak itt az Országgyűlésben és a bizottsági ülésen, hanem a sajtóban is nagyon sokat beszéltünk már erről. Azonban itt szintén egy olyan problémára fel kell hívjam a figyelmet, amit még itt a vitában talán nem érintettünk. Ez pedig az, hogy újra kell nyitnunk azt a kérdést, hogy indokoltak voltak-e azok az iskolabezárások, amelyek az elmúlt években megtörténtek. Hiszen államtitkár asszony is elismerte, hogy Budapesten is probléma van azzal, hogy a gyerekeket elhelyezzék az iskolákban, és Budapesten is történtek az elmúlt években iskolabezárások. Ez egy nagyon súlyos probléma, tudjuk jól, az akkor odajáró gyerekek számára is az volt, a szüleik, családjaik számára, és most is probléma a gyerekek elhelyezése Budapesten is, az agglomerációban is. Bizony lehet, sőt, ha több férőhely, több intézmény működne Budapesten, kisebb lenne a probléma ezekben a kerületekben is, illetve az agglomeráció térségében is.

Tehát utólag azt kell mondjuk, hogy igenis, Budapesten is és az agglomeráció térségében szükség lett volna vagy lenne azokra az iskolákra, amelyeket az elmúlt években bezártak. Ki kell mondani, hogy indokolatlan volt ezeknek az iskoláknak a bezárása, hiszen most a gyerekekben, szülőkben igény lenne több férőhelyre. Ez egy nagyon fontos konzekvenciája ennek az egész kérdéskörnek. A szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban még említhetném a tankönyvekkel kapcsolatos bizonytalanságokat, a határidők kitolását vagy a pedagógus-életpálya bizonytalanságát, de ezt csak említés szintjén hozom fel, mert nem része ennek a törvényjavaslatnak.

Amit mégis a rendszer egészével kapcsolatban érintenem kell, az az önkormányzatok szerepe. És itt nemcsak a működtetésről van szó, hanem a nemzetiségi önkormányzatoknak egyetértési jogot ad ez a törvényjavaslat az intézmények létesítésével, a költségvetés meghatározásával kapcsolatban, sőt a vezető megbízásával, megbízásának visszavonásával kapcsolatban is. Ez elfogadható természetesen, de akkor felmerül a kérdés, hogy egy települési önkormányzat miért nem kaphatja meg ugyanezeket a jogosítványokat, amiket a nemzetiségi önkormányzatok megkaphatnak. Ezek nagyon fontos jogosítványok, a költségvetés, a vezető megbízása, az egész átszervezéssel kapcsolatos kérdések. Ha egy nemzetiségi önkormányzatnak megadjuk, úgy gondolom, akkor ismét felvethető a kérdés, hogy a települési önkormányzatoknak, amelyek hasonló szerepet játszanak az adott intézmények működtetésben most már, miért nem adjuk meg ezeket a beleszólási jogokat.

Végül azt a paragrafust említeném, amiről nem volt eddig szó, bár államtitkár asszony érintette, hogy egy ellenzéki kérés is volt, és ez számunkra nagyon fontos. Ez pedig a 25. §-ban szereplő módosítás, ami lehetővé teszi ismételten, hogy 10 éves kor alatt is kollégiumi felvételt nyerjenek a gyerekek. A Jobbiknak nagyon régi javaslata a bentlakásos iskolák rendszerének kiépítése, és ez lehetővé teszi azt, hogy alsó tagozatban is ilyen formában működhessenek iskolák. Ez egyrészt a felzárkóztatás, másrészt a tehetséggondozás szempontjából is kiemelten fontos. Örülök, hogy hosszú évek ostroma után megtört a kormánypárt, és lehetővé teszik ezt a módosítást is a törvényben.

Összességében azt tudom elmondani, hogy mivel a rendszer alapvető elemeit nem változtatja meg, ezért a törvényjavaslatot támogatni nem tudjuk, de a módosítások irányának nagy részével egyetértünk.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  301  Következő    Ülésnap adatai