Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy viszonylag rövid felszólalásban szeretném érzékeltetni azt, hogy ha egy olyan törvény, amely szeptember 29-én benyújtásra kerül, alig több mint három hét alatt elfogadásra kerül, és eközben pedig 110 törvényt akar módosítani, akkor az körülbelül milyen hitelességgel rendelkezik. Ezt mindenkinek a saját fantáziájára bízom, különösen egy olyan helyzetben, amikor sem a szóbeli előterjesztésben, amit miniszter úr elmondott, sem pedig az írásos dokumentumokban érdemben nem szerepel, hogy az önök első, ugyanilyennek hívott adminisztrációcsökkentési programja igazából mit hozott.

A Széll Kálmán-terv keretében önök már régen meghirdették azt, hogy adminisztrációcsökkentést hajtanak végre, és eközben az itt elért vagy bekövetkezett eredményekről egy szó sem esett itt az előterjesztés során. De kövessük azt a metódust, amit igazából miniszter úr javasolt vagy amit követett, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk, ezt hogyan akarják önök megvalósítani, milyen eszközökkel élnek, és ezekről egy-egy mondatot beszéljünk, mert - mondom - elsősorban az a fő probléma, hogy önök a legfontosabb ügyeket látványosan itt elmondják, még egyszer mondom, hogy 2010-ben, az akkori kormányzásuk utáni évben mindjárt előálltak azzal, hogy adminisztrációcsökkentést végeznek, és ott még 500 milliárd forintos csökkenést ígértek, mára eljutottunk oda, hogy miniszter úr által elmondottan ez mindössze 10 milliárd forintról szól. (Dr. Kovács Zoltán: Első lépésben.)

De térjünk oda vissza, hogy az állam versenyképességét alapvetően befolyásolja önök szerint is, hogy a bürokrácia mértéke hogyan is néz ki. Ez a versenyképesség az elmúlt öt évben igazából csak romlott. Tehát ha a bürokrácia alapvetően befolyásolja az állam versenyképességét, Magyarország versenyképességét, akkor az önök ebbéli tevékenysége az elmúlt években… - öt éven keresztül, fél évtizeden keresztül foglalkoztak ezzel, ezzel sikerült elérniük, hogy éppen a múlt héten nyilvánosságra hozott adatok alapján Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a korábbi időszakhoz képest, hat-hét hellyel zuhant lejjebb, és így messze-messze a térség államai mögött vagyunk, és ilyen szempontból nem csoda, hogyha befektető nem érkezik.

Az előterjesztésben és itt a hozzászólásban is hallottuk, hogy a jó állam kell, az erős állam kell, és majd az erő megoldja az önök képviseletében azt, hogy majd nagy lépésekkel lehet előrehaladni.

(12.10)

Ez az erő, tisztelt államtitkár úr, elvezetett egészen oda - például itt a miniszter úr által látványosan felvázolt államigazgatási rendszerben gyors lépésekkel lehet előrehaladni -, ezekkel a lépésekkel önök elérték, hogy olyan helyzet legyen, hogy egy Heves megyében meglévő veszélyes hulladék lerakásához szükséges engedélyt Várpalotán két hét alatt kiadjanak, magyarul: végtelenül rossz döntést hozhassanak ebben a keretben. Éppen ezért teljesen indokolt az a felvetés, miszerint önök itt olyan lépéseket iktatnak ki, amelyekre, azt gondolom, tulajdonképpen úgy tekinthetünk, hogy nagy lépések, erővel végrehajtott nagy lépések, egyébként a szakadék felé, akkor ez is bekövetkezhet.

Bár az elég érdekes volt - és azt gondolom, elsősorban a Fidesz-frakció felé szólt Lázár miniszter úrnak az a két mondata, ami a kádári rendszerről szólt, hogy azt a rendszert évtizedeken keresztül egy jó és erős közigazgatás életben tudta tartani -, és ha jól értettem, akkor önöket biztatja arra, hogy egy ilyen közigazgatási rendszer, kedves képviselőtársak, önöket sokáig ezekben a padsorokban tarthatja. Hát, hallja meg, akinek meg kell, mert ez a rendszer éppen az előbb említett politikai megrendelésre végrehajtott utasításokat hajtja végre, most éppen az adminisztrációcsökkentés képében.

Szóval, szeretném tisztelettel kérni önöket, számoljanak be arról, hogy aminek egyszer már öt éve nekifutottak, abban mit értek el, mi valósult meg abból az egyébként helyenként 400, helyenként 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentésből, amire önök utaltak.

Az egész salátatörvényből emeljünk ki azonban egyet, amelyről, mondjuk úgy, biztosan lenne értelme beszélni, ha érdemben csinálnának valamit. Ez összefügg Magyarország versenyképességével, és azzal, hogy a vállalkozások 95 százaléka 10 fő alatti létszámot foglalkoztat, és ezeket a vállalkozásokat rettenetes adminisztráció terheli. Elsősorban is itt kiemelem azt a bürokráciát, ami a foglalkoztatást körbeveszi. Ez ellen mindenképpen szólni kell, és ha ez ügyben bármit tudnak tenni itt, az én részemről meglévő szkepticizmus ellenére, nagyon-nagyon örülni tudnék annak, ha a vállalkozások foglalkoztatáshoz kapcsolódó terheit most már tényleg érdemben csökkentenék mintegy fél évtized után, és nemcsak papolnának arról, hogy átláthatóvá, életszerűvé, egyszerűvé kell tenni. Régen ideje van már itt a szemléletváltásnak, jobb lenne, ha tennének érte valamit.

Már csak azért is, mert a statisztikában egyértelműen kimutatható, hogy európai uniós átlagban az adminisztráció terhei a GDP-t tekintve 3,5 százalékot tesznek ki. Ez Magyarországon 6,7 százalék, amihez önök itt az elmúlt években jelentősen hozzájárultak például különadók bevezetésével, kisadók fenntartásával, bevezetésével, hiszen mintegy 24 új adónemet vezettek be, így tulajdonképpen a 10 milliárd forint helyett csak a kisvállalkozásoknál ennek a tízszeresét nyugodtan megléphetnék. Ezért illene ennek megfelelően ettől a mértéktől, amit önök terveztek, nyugodtan ellépni, és nyugodtan a 100 milliárd forintos irányba elindulni; már csak azért is, mert ha az előbbi hangulatot veszem figyelembe, amit itt a miniszter úr közvetített, hogy az íróasztal talál magának mindig munkát, akkor ezen változtassanak, itt az ideje, léphetnének.

De hogy azért egy-két példát még mondjak önöknek, hogy mire lehetne számítani, vagy mire számítanak azok a vállalkozások és azok a magánszemélyek, állampolgárok, akik önökkel vagy az állammal elsősorban kapcsolatban vannak. Szeretném megemlíteni a söralátét szintű és méretű adóbevallás lehetőségét. Mondjuk úgy, hogy ezt jó ideig hangoztatták, majd mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ha a pendrive-ot ráteszi a söralátétre, akkor körülbelül ezzel lehet elérni, mert egyébként ami az egyszerűséget, az átláthatóságot, a lehetőséget illeti, az nagyon-nagyon messze van attól, amit az önök korábbi vállalásából ki lehetne következtetni. Vagy az olyan új adók bevezetése, mint amit az állam itt szép csendesen elsumákol, majd mindegyik önkormányzatot szinte kényszerítik, hogy az ingatlanadókat pedig eközben szépen vezessék be, és minden vállalkozás fizetheti ezeket az újabb terheket.

No de, hogy egy másik területet is említsek önöknek: az európai uniós forrás igénybevételi lehetősége, hiszen a miniszter úr is kitért erre. Nagyon egyszerű megoldást tudok ajánlani. Önök első mozdulattal 2010-ben kidobták azt a lehetőséget, hogy a pályázatok jelentős részét - például a kis- és középvállalkozások részére - automatikus rendszerben való­sítsák meg.

Azaz, hogy egyszerűen fogalmazzam, a pályázat nem arról szól, hogy jön egy bírálóbizottság, a pontozást úgy végzi, ahogy végzi, és a barátoknak megítélik a pályázatokat, hanem automatizmus lép életbe: beérkezési sorrendben, akik a feltételeket teljesítették, azoknak jár a támogatás, és ne pedig az önök bírálati mechanizmusa legyen ebben. Erre volt tapasztalat már 2010 előtt is, önök ezt kidobták. Bízom abban és biztatom önöket arra, hogy igenis alkalmazzák ezeket a módszereket.

A 110 törvénymódosítási lehetőség közül ebben az értelemben például egyhez kifejezetten van egy olyan háttér, amivel lehetne foglalkozni; már csak azért is, merthogy ez a bürokrácia-tárgykörben meglévő egyik legnagyobb költségcsökkentési lehetőség a korrupció csökkentésének lehetősége volna. Ezt azért is mondom, mert ha több ezer milliárd forintot igyekeznek állami megrendelésként elkölteni - bár egyelőre csak az ígéretek szintjén vagyunk, hiszen 2014 óta az európai uniós forrásokból lényegében semmit nem tudtak elindítani, csak a korábbi források felhasználásáról beszélhetünk, és a közbeszerzés ügyében egy ilyen mértékű összeg az, ami a bürokrácia útvesztőiben megjelenik az önök döntéshozatala nyomán, és nyilvánvaló, és sokan írnak róla, sokan beszélnek, hogy alsó hangon beszélve ennek az összegnek a 10-20 százaléka az, ami az önök körében korrupciós költségként megjelenik -, ha ettől megszabadulnának, akkor az jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a bürokrácia és annak költségei érdemben csökkenjenek Magyarországon. Ez jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy egyszerű, átlátható legyen mindazok számára, akik ezeket igénybe veszik.

Én itt most elsősorban a kis- és középvállalkozásokra szerettem volna fókuszálni, hogy az ő számukra teremtsenek igazi lehetőséget, és ők valóban további alkalmazói lehessenek azoknak az embereknek, akiknek egy jelentős része sajnos arra kényszerült, hogy elhagyja Magyarországot, mert itt a jelen gazdasági körülmények között, ilyen adminisztrációs körülmények között nem találják a megélhetés lehetőségét. Biztatom önöket arra, hogy ne csak beszéljenek erről, mint ahogy egyszer már elkezdték; akkor sokkal többet ígértek, sokkal többet vállaltak, az eredmény nulla. Bízom abban, hogy most érdemben tudnak előrelépni. Köszönöm szépen.