Készült: 2024.09.25.07:38:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

102. ülésnap (2015.10.06.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:58


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ellenzéki képviselőként az ember mindig nagy késztetést érzett gondolati szárnyalásokra, mert a beterjesztett törvényeknek csak ellentmondani kellett, és erre általában egy beterjesztett törvény mindig számtalan alkalmat kínált. Most ez mégis az a törvény, ahol egy ellenzéki szónok, ha kifogást keres a törvényen, akkor nehezebb feladata van, mint ha elismerné azt, hogy alapvetően egy olyan törvény van előttünk, ami támogatható, és azt gondolom, hogy az Országgyűlés ezt nagy többséggel támogatni is fogja, mert ügyfélbarát és az állampolgárok érdekeire tekintettel van.

Ugyanakkor ez egy olyan törvény, hogy mind­annyiunkban van késztetés arra, hogy elméleti kérdésekkel is foglalkozzunk. Én is ezt teszem, amikor megemlítem azt, hogy a bürokrácia tudományos értelemben egy egész más gondolati tartalmat hordoz, mint amit a hétköznapi nyelvben a hétköznapi ember tulajdonít neki. Ha társadalomtudományi értelemben vizsgáljuk a bürokráciát, akkor - mondjuk, Max Weberre hivatkozva - mint szervezetről beszélünk; ő az a jogtudós, aki talán a legteljesebben írta le a bürokráciát mint szervezetet. Társadalomtudományi értelemben megemlíthetjük azt is, hogy a bürokráciát szokás az „állami” megfelelőjének tekinteni, és így a bürokráciát főleg a végrehajtó hatalommal azonosítani. És van olyan társadalomtudományi megközelítés, ami a bürokráciát a „nem piaci” megfelelőjének tekinti, vagyis mindaz a bürokrácia, ami ellentétes a piac logikájával.

A hétköznapi megközelítés persze sokkal egyszerűbb, és a hétköznapi emberek tapasztalatai a bürokráciát nem szervezetként élik meg és nem a piac működésével mérik össze, hanem a hétköznapi ember azt mondja, hogy a bürokrácia mögött ő általában egy negatív jelenséget lát, mert a bürokrácia neki nehézséget okoz, őt korlátozza, az ügyeit nem vagy késve intézik el, fölösleges akadályokat gördítenek elé. Ugyanakkor persze a hétköznapi ember is tudja azt, hogy a bürokrácia működésére, tehát az apparátus működésére szükség van az állam működéséhez.

Én azt javasolom, hogy ne a hétköznapi megközelítésben gondolkodjunk, és ne egy tudományos megközelítést vizsgáljunk, hanem a bürokráciát tekintsük egyszerűen egy eszköznek, egy jól vagy rosszul működő eszköznek az állam működésében. Ugyanis a bürokrácia vagy a magyar bürokrácia ‑ aminek az átalakításán ez a törvény is munkálkodik - persze felfogható egy szervezetként is, ennek a szer­vezetnek az alakításában a mindenkori kormány­nak nagyon nagy szerepe van, és alakította is ezt a szervezetet, sőt most, napjainkban is olyan pilla­natokat élünk, kormányátalításokat megélve, amikor látjuk ennek a szervezetnek a mozgását, látjuk, hogy ez a szervezet mozgásban van. Kezdte az Orbán-kormány azzal, hogy teljesen átalakította a köz­ponti államigazgatás szervezetét, létrehozta a nagy­minisztériumi struktúrát, és amit én a legjelentő­sebbnek gondolok, területi szinten létrehozta az egy­séges kormányhivatali rendszert, beleértve a járási szervezeti rendszert is, és az önkormányzatok és az állam között egyfajta feladatelhatárolást hozott létre, a feladatok alapvetően az önkormányzatoktól az állam irányába mozdultak el az állami feladatok ellá­tása tekintetében, amit én helyeslek, mert azt gon­dolom, hogy tisztább viszonyok jöttek létre, és ezeket a tisztább viszonyokat az állam hatékonyabban is képes érvényesíteni.

A bürokrácia ugyanakkor egy személyi állomány is. A személyi állomány kapcsán a miniszter úr arról beszélt, hogy majd a Ház elé jön azzal a törvénnyel, ami ennek a személyi állománynak az életlehetőségét, az életpálya-lehetőségét fogja szabályozni és alakítani. Ugyanakkor a bürokrácia egy szabályozott eljárásrend is. Mi ebben a törvénycsomagban, ami előttünk van, alapvetően ezzel az eljárásrenddel kívánunk foglalkozni, mert az eljárásrend az, ami nagyban meghatározza a bürokrácia működését, sőt ettől az eljárásrendtől a bürokrácia nem térhet el. Ha ez az eljárásrend megfelelő, és a bürokratikus szervezet, az államapparátus úgy működik, ahogy azt mi szeretnénk, akkor igenis mondhatjuk azt, hogy a bürokrácia működése egy fontos versenyképességi tényező. Tehát amikor az állam hatékonyságát mérjük, és ilyen szempontjából mérjük az állam versenyképességét, akkor a bürokráciának ebben egészen biztosan kulcsszerepe van.

Ez a törvény azt tűzi ki célul, hogy a hatósági eljárásokat alakítja át, az általános és különös hatósági eljárásokat, az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására törekszik, és ezzel nem titkoltan az a célunk, az a kormány célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozók adminisztrációit csökkentse. Ehhez többféle eszközt vesz igénybe, egészen pontosan talán négy eszközt határolhatunk el. Módosítja ez a törvénycsomag - megjegyzem, durván 110 törvény módosításáról van itt szó - a közigazgatási eljárási törvényt; talán ez a legfontosabb eleme. És akkor is módosítja szándékoltan, ha tudjuk azt, hogy a Ket. átfogó módosítása is napirenden van, sőt nemcsak a közigazgatási eljárási törvény, hanem a közigazgatási eljárásrend teljes átgondolása is napirenden van; nyilván az teszi majd teljessé azt a lépéssorozatot, amivel most csak első lépésként kísérletezünk.

A Ket. módosítása mellett arra is törekszik eszközként ez a törvénycsomag, hogy az engedélyhez kötött eljárásokat csökkentse. Erről szintén beszélt a miniszter úr. Az egy bizalmi kérdés, hogy amit tegnap engedélyezett a hatóság, mert ennek volt tradíciója, azt holnaptól kezdve egyszerűen tudomásul veszi. Ez egy más kultúrát, ez egy más szellemiséget jelent, és a tudomásulvétel mellett természetesen ellenőrzi is azt az adott tevékenységet.

(11.30)

Fontos eszköze ennek a törvénycsomagnak az, hogy az ügyintézési határidők csökkentésére törekszik; és negyedik eszközként - nyilvánvalóan, hogy a dolog működni tudjon - a Ket. módosításai mellett egyes hatósági ügyeket érintő szabályok is módosulnak.

Ha a legfontosabb módosításra kellene felhívnom a figyelmet a hátralévő időben, akkor elsősorban a határidőkről beszélnék. Tarthatatlan az a gyakorlat, hogy meghatározunk általános eljárási határidőt, de ebben a törvényben, amiben ezt az általános eljárási határidőt meghatározzuk, egyben felhatalmazást adunk jogalkotásra, és más, alacsonyabb szintű jogalkotással ezek az eljárási határidők nyújthatók. Ha ezt az eljárásrendet követjük, akkor minden ágazat, minden hatóság, élve az önmaga fontosságával, biztos, hogy úgy fog gondolkodni, hogy az ő ügyei miért nem intézhetők el az általános eljárási határidőben, miért indokolt ezeket a határidőket növelni. Erre a jövőben nem lesz lehetőség, ezt a törvény tiltja, és azt mondja, hogy alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel határidőket nem lehet hosszabbítani, erre csak egy másik törvény adhat lehetőséget.

Fontos a felfüggesztés intézménye, ami szintén határidőkkel összefüggő kérdés. A Ket.-et és az államigazgatás gyakorlatát ismerve nem túlzó, ha azt mondom, hogy magának a hatóságnak és az ügyfélnek is számtalan lehetősége volt arra, hogy az eljárási határidőket megnövelje. A jövőben a törvény erre nem ad lehetőséget, hanem csak törvényben szabályozott eljárások esetén van lehetőség a határidők módosítására.

Hogy a hatóságok hogyan érintkeznek egymással vagy érintkeztek egymással, az is nyilvánvalóan határidőket jócskán befolyásoló tényező volt. Amikor ma már a kor egyik vívmánya, az elektronikus közigazgatás rendelkezésünkre áll, azt gondolom, fontos kikötni azt, hogy amikor a hatóságok jogsegéllyel keresik egymást, érintkeznek egymással, akkor ezt ebben a mezőnyben tegyék, mert nyilvánvalóan ez gyorsítja az ügyintézést.

Egy nagyon fontos módosítás maga a másodfok kérdése, amiben itt alapvető újat hoz ez a törvénycsomag. A másodfoknak a jövőben nem lesz lehetősége arra, hogy ha mondjuk, általa felfogottan a tényállás nem volt kellően tisztázott, akkor visszalöki az eljárást első fokra, kezdődik minden elölről, jogorvoslati határidőkkel, és beindul egy olyan állami működés, aminek a döntésképtelenség és a döntéselnyúlások jelentik a végét. A jövőben - ez a törvény rögzíti ezt a kérdést - a másodfok érdemi hatóságként fog eljárni, és ha kell, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárásokat fog tenni, és vagy jóváhagyja az első fok döntését, vagy azt megváltoztatja. Fontos a jogszerű hallgatás intézményének továbbgondolása és továbbfűzése. Ha két hónapon belül a hatóság nem hoz ellentétes értelmű döntést, akkor az adott jog, amire az eljárás indult, amire a kérelem indult, gyakorolhatóvá válik. Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy amikor a jó állam koncepcióját akarja megvalósítani a kormány most már a második kormányzati cikluson keresztül, akkor képesnek kell lennie arra, hogy az eddigi bürokratikus akadályokat is áttörje. Ehhez erő kell.

Részt vettem magam is hatóságot irányítva ilyen típusú munkában, és tudom, hogy mennyire szenvedtünk akkor, amikor magától az apparátustól vártunk ötleteket arra, hogy hogyan észszerűsíthető az apparátus működése, mert másról van elképzelésük, de nyilvánvalóan a saját működési rendjük, az eljárási rendjük módosításáról nincs.

Azt gondolom, hogy most, mert én ezt áttörésnek tekintem, hogy egy ilyen törvényjavaslat előttünk van, ez azért sikerült, mert az a tárca, amely az előterjesztője, és amely tárca - ez a Miniszterelnökség - az államigazgatás mozgatója, erőt tudott felmutatni, a mögött kormányzati erő van, és le tudta törni a tárcák ellenállását, így kerülhetett ez a törvény elénk. Korábban erre számtalan kísérlet volt, és sose sikerült.

Töretlenül hiszek abban, hogy a Ket. átfogó módosítása és a közigazgatási eljárási rend majdani további megváltoztatása, az életpályamodell is, ami nagyon fontos az állampolgárok nézőpontjából, az a törvénycsomag, ami majd jönni fog, ami egyes illetékek, eljárási díjak eltörlését jelenti, milliárdos megtakarításokat hozhat majd az állampolgároknak, ezek mind olyan lépések, amik az állampolgárok közérzetét, a vállalkozások közérzetét jobbá teszik, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy versenyképességi tényezőként értékelhető, méghozzá érdemben, ezért ezt a törvényjavaslatot a KDNP-frakció támogatni fogja. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai