Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott, egyes törvények Csongrád megye névváltoztatásával összefüggő módosításáról szóló T/10755. számú törvényjavaslat elsődleges célja a Lázár János és Kovács Zoltán fideszes képviselők által 2017. szeptember 4. napján benyújtott H/17226. számú előterjesztéssel kapcsolatos szükséges törvénymódosítások meghozatala.A H/17226. számú határozati javaslat a Magyar Köztársaság megyéiről és a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. országgyűlési határozat javasolt módosítását foglalta magában. A módosítás értelmében 2020. június 4-étől Csongrád megyét Csongrád-Csanád megyének nevezhetjük. A nevek, helységnevek történelmi üzenetük, jelentőségük, szerepük szempontjából fontosak, ezért 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében különös jelentőséggel bír a határozati javaslat hatálybalépése és az ezzel kapcsolatos jelen törvényjavaslat megszavazása.

A mai Csongrád megye területe kerekítve 4263 négyzetkilométer, három egykori történelmi vármegyei területrészből áll. A XI. században a Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye a XIII. században szerveződött Torontál vármegye területének kisebb részén terült el, Csongrád megye mai határai között. Csanád vármegye területe jelenleg nagyobbrészt Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. A trianoni békeszerződés a torontáli vármegyét feloszlatta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között. A vármegye 1918-as 10 016 négyzetkilométeres területéből Romániáé lett 2497 négyzetkilométer, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé 7261 négyzetkilométer, és az így megmaradt töredékmegye csupán 258 négyzetkilométernyi területnagyságú lett, amelyet nem csatoltak el a trianoni békeszerződés következtében.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kommunizmus idején, 1950-ben felszámolták a hagyományos magyar önkormányzatiságot, annak történelmi szerveit, köztük a vármegyerendszert, helyette tanácsrendszert vezettek be, ezzel is elvéve az emberektől az identitásukat. Ennek eredményeképp a korábbi 25 megye, 14 törvényhatósági jogú város helyébe 19 megye és Budapest került, így az ország közigazgatási területe a 19 megyéből és a fővárosból áll.

Megszüntette ez a megyerendezés Csanád vármegyét, amelynek egyik része Békés, másik része Csongrád megyékbe lett betagolva. A makói, a központi és a nagylaki járások, utóbbiaknak csak egy része Csongrád megyéhez kerültek, Torontál egykori része, a mezőkovácsházi járás és a battonyai járás pedig Békésnek jutott. Mindezekre tekintettel elegendő csupán a ma aktuális megyei felosztást megnézni, amelyből megállapítható az, hogy a régi Csanád vármegye területe ma Csongrád megyén belül a makói járás területét jelenti. Ezen makói járásnak a kis területét képezi az a kiszsombori járás, amely a korábbi Torontál vármegye területéhez tartozott.

A területi adatok egyértelmű választ adnak arra a kérdésre, miért Csongrád-Csanád és miért nem Csongrád-Csanád-Torontál lett az új elnevezés. Ahogyan azt Szabó Sándor, az MSZP képviselője is elmondta az általános vita során, a csaknem 10 ezer négyzetkilométeres Torontál egykori vármegye területének csupán kis része, 2 százaléka került 1950-ben Csongrád megyéhez. Így ez a megállapítás is alátámasztja az előbb elmondottakat.

Csongrád megye történelmében az 1920-as trianoni békeszerződés brutális pusztítást, a magyarság megcsonkítását jelentette. 1990 óta több megye esetében is döntött az Országgyűlés a történelmi nevek visszavezetéséről, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron megye például. Csongrád és Csanád esetében erre az elmúlt harminc évben nem került sor. Ugyanakkor most, a Trianon 100. évfordulóján hatályba lépett határozati javaslattal és a jelen törvényjavaslattal méltó alkalom nyílik arra, hogy lerójuk tiszteletünket a történelmi Csongrád és Csanád vármegyék és általában a történelmi Magyarország, a magyar nemzet egysége és annak közös, egymástól való elválaszthatatlanságát megalapozó történelmi öröksége iránt.

A fentieken túl az átnevezés kezdeményezésének pozitív hatása, hogy azokon a településeken, ahol még van csanádi identitás, erősítse a közösségekben, az ott lakókban az összetartozás érzését. A H/17226. számú határozati javaslat és a jelen törvényjavaslat egy szimbolikus üzenet a csanádi identitású lakosok számára, akik az elmúlt évszázadban úgy érezhették, hogy egy csonka ország csonka társadalmában élnek, ebben kell hogy éljenek, nemzeti identitásukat nem tudták megfelelően megélni.

A fentiekre tekintettel tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést a benyújtott törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)