Felszólalás adatai

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban a jogalkotási törvényhez kívánok hozzászólni. A törvényjavaslat az idejétmúlt szabályozáshoz képest pontosabban és részletesebben határozza meg azokat a követelményeket, amelyek értelmezhetőbb, alkalmazhatóbb jogszabályok megalkotását segítik elő.

A törvényjavaslat szövege logikus, jól értelmezhető. Figyelembe veszi az alkotmányban végbement változásokat, az alkotmánybírósági határozatok követelményeit, valamint a jogalkotás kialakult gyakorlatát, ezzel összefüggésben rendezi a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit.

A törvényjavaslat néhány kiemelt szabályozási területéről elmondhatók a következők. A törvényjavaslat már a II. fejezetében, a jogalkotás alapvető követelményeinél rögzíti, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazásához szükséges felkészülésre. A továbbiakban azt is rögzíti a javaslat, hogy a hatálybalépés napja csak a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet, kivételesen ugyanaznap.

A hatályon kívül helyezést is részletesen és egyértelműen szabályozza. Nagyon fontos új rendelkezés az, hogy ha jogszabály valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor lesz hatályos vagy akkor kerül hatályon kívül helyezésre, akkor a feladatkörrel rendelkező miniszter a feltétel bekövetkezésének naptári napját a Magyar Közlönyben teszi közzé, önkormányzati rendelet esetén pedig a jegyző teszi közzé a határozatot.

Hasznos változás, hogy a törvény hangsúlyosabbá teszi az előzetes és utólagos hatásvizsgálat követelményét. A jogalkotás különböző szintjein tapasztalható, hogy célszerű a jogszabály várható gazdasági-társadalmi, költségvetési hatásait felmérni, illetve alkalmazásának tapasztalatát a jogalkotó tudomására hozni. Kiemelendő az is, hogy az önkormányzati rendeletekre vonatkozóan is előírja a hatásvizsgálatot. Az előzetes hatásvizsgálat kiterjed a környezeti és egészségügyi következményekre, valamint az adminisztrációs terhekre is.

Az utólagos hatásvizsgálat előírása biztosítja a jogalkotás folyamatos kontrollját és felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozás is tartalmaz ugyan általános előírásokat a jogszabályok hatályosulásának folyamatos vizsgálatára vonatkozóan, a törvényjavaslat azonban ezt a kötelezettséget konkrétabbá teszi azáltal, hogy legalább ötévenként kötelező lefolytatni az utólagos hatásvizsgálatot, amelynek maga a törvény rögzíti a szempontjait is, részletes szabályait pedig rendelet fogja tartalmazni.

Régi hiányt pótol a javaslat azzal, hogy megszünteti az eddig sok vitát kiváltó és gyakorlatban kvázi normaszövegként alkalmazott jogi iránymutatásokat: irányelv, tájékoztató, elvi állásfoglalás. E körben - összhangban az Alkotmánybíróság határozatával - csak két ilyen jellegű jogi aktus marad meg: a normatív határozat és a normatív utasítás. Fontos garanciális elv, hogy ezek az úgynevezett állami szervezetszabályozó eszközök jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek.

Végezetül nagyon fontosnak tartjuk a nemzeti jogszabálytár felállítását az alábbi okok miatt: bárki által ingyenesen hozzáférhető, elektronikusan könnyen kezelhető, a jogszabályok egységes szerkezetben kerülnek közzétételre. Mind a jogalkalmazó szervek, mind a jogkövető állampolgárok számára ennek a fokozatosan létrejövő nemzeti jogszabálytárnak nagy jelentősége lesz az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)