Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A forin­tosítási törvény tulajdonképpen az elszámolási törvényben foglalt intézkedések folytatása, azzal a különbséggel, hogy a forintosítási törvény nem a Kúria jogegységi döntésében foglalt elveket emelte törvényi szintre, hanem az elszámolási törvényben foglalt elszámolást követően a legkiszolgáltatottabb, legszenzitívebb fogyasztói kör esetében megszüntette az árfolyam-ingadozásból eredő bizonytalanságot, kiszámítható, kedvező feltételeket biztosított a tartozás további visszafizetése során. Ahogyan ön is említette, hozzávetőlegesen 500 ezer család tartozik ebbe a körbe.

A devizahitelesek a pénztárcájukon mikor érzik majd ennek a forintosításnak a hatásait? ‑ kérdezi a képviselő úr. A törvény rendelkezése szerint a 2015-ben fizetendő törlesztőrészleteket már a törvényben meghatározott árfolyamon kell forintra váltani. Az első csökkenés tehát már a januári törlesztő­rész­letben megmutatkozott.

Az elszámolás és a forintosítás fordulónapja egységesen 2015. február 1-je volt, tekintettel arra, hogy az elszámolás és a forintosítás jelentős számú szerződést érint, a szerződésmódosulásokat a pénzügyi intézmények nem tudták volna egy nap alatt elkészíteni. Erre tekintettel az elszámolási törvény határidőt állapít meg az elszámolás megküldésére vonatkozóan, amelyhez kapcsolódik a forintosítással kapcsolatos tájékoztató is, hiszen egyszerre fog értesülni a fogyasztó az elszámolási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó túlfizetéséről, valamint a jelzáloggal biztosított deviza- és devizaalapú kölcsönszerződések esetén a tartozás forintra átváltásáról.

A januári törlesztőrészlet-csökkenés tehát kizárólag az árfolyam rögzítéséből adódik, az elszámolás és a forintosítás miatt keletkező törlesztőrészlet-csökkenés fő szabály szerint a 2015 májusában esedékes törlesztőrészlet megállapításától kezdődően fog jelentkezni. Természetesen a februártól májusig terjedő időszakra vonatkozóan már csak a csökkentett törlesztőrészleteket számolhatja el a pénzügyi intézmény, így a fenti időszakra vonatkozóan a bankok el fognak számolni az ügyfeleikkel.

A törlesztőrészletek csökkenését számos tényező befolyásolhatja, így az, hogy milyen összegű hitelt vett fel a fogyasztó, mikor vette fel a hitelt, mi annak a futamideje; volt-e közben elmaradás, érintette-e a hitelt bármilyen adósmentő csomag, pénzügyi intézmény által adott kedvezmény, és ha igen, milyen mértékben; milyen módon élt a pénzügyi intézet az egyoldalú kamat-, díj- és költségemelés lehetőségével, mikor, milyen gyakran, milyen mértékben; végül pedig, hogy mekkora árfolyamrést alkalmazott a pénzügyi intézmény.

A jegybank adatai alapján a teljesítő svájcifrank-alapú jelzáloghitelek esetében az adósságcsökkenés mértéke a következő: 30 százalék fölötti adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók körülbelül 13 százaléka, 25-30 százalékos adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók közel 17 százaléka, 20 és 25 százalék közötti adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók közel 13 százaléka, 15-20 százalékos adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók közel 25 százaléka, 10-15 százalékos adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók 19 százaléka, és 0 és 10 százalék közötti csökkenésre csak a fogyasztók 3 százaléka számíthat. Tehát, képviselő úr, ez hozzávetőleg az 500 ezer családot érintő csökkenés.

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy elmondhattam a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.)