Felszólalás adatai

Engedjék meg, hogy először általánosságban mondjak egy-két gondolatot. Elhangzott itt a szocialisták részéről, hogy félrevezetjük a magyar állampolgárt az egésszel. Elhangzott, hogy semmi sem az, aminek látszik. Szerintem itt nagyon is az volt minden, aminek látszik. Itt van a kezemben egy egyszerűsített számla. (Felmutatja.) Salgótarjánban bocsátották ki, a Bem úton lakik az a bácsi, aki behozta ezt a számlát egy köszönőlevéllel együtt. 69 110 forintot spórolt meg a távfűtésen 2013 folyamán egy 52 négyzetméteres lakótelepi panellakásban. Szerintem ez az, aminek látszik. Pontosan az, aminek látszik, és azért látom, hogy elsősorban a Gyurcsány-koalíció oldalán, de persze sajnos a jobbikosoknál is ezt vettem észre, bár tőlük nagyon sok jó javaslatot és észrevételt is kaptam, hogy a sárga irigység meg az otromba rosszindulat kevercse és a gyurcsányi hazugság igazi kevercse az, ami zajlik.

Arra kérem a baloldaliakat, a koalíció tagjait, mindenkit: akinek volt haszna Paksból, azt is; akinek nem volt haszna Paksból, azt is, hogy ne higgyenek Gyurcsány hazugságainak. Ne hagyják magukat befolyásolni, támogassák a rezsicsökkentést. Ennyit a baloldalról, azt gondolom, többet nem érdemelnek. Volt bőven nyolc évük arra, hogy azt, amit itt elmondtak, egyébként jó része oltári barom nagy sületlenség, de nem számít, de megvalósították volna. Nem ez történt. Abszolút nem ez történt, tizenötször emeltek rezsiárat, háromszorosára nőtt a gáz ára, kétszeresére a villany ára, és összekevernek mindenféle adatot csak azért, hogy valamilyen formában ezt az egészet szétcincálják, mert sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják a rezsicsökkentést.

Most nézzük a konkrét kérdéseket, amiket föltettek nekem, és amit külön szeretnék megköszönni.

(16.30)

Apáti István képviselőtársam, gázminőségromlás. Én egy részét ennek a történetnek, kisebb részét városi legendának fogom fel, mert az is. Egy másik részében viszont nem tudunk pontos képet látni, hiába vannak az automaták beszerelve, ezt Gyurcsány Ferencék, a koalíció teljes egészében az adatszolgáltatást privatizálta. A következő lépés a rezsicsökkentés megszilárdításánál, hogy ezt a privatizált siófoki céget, amely az összes adatszolgáltatásért felel, és ma ez alapján dönt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - még mindig -, ezt vissza fogjuk vásárolni. Ez a helyzet. Állami kézbe kell hogy kerüljön. Ekkor, azt gondolom, hogy nagyobb biztonsággal és pontosan meg tudjuk határozni, hogy milyen minőségű a gáz. Bár, azt is tegyük hozzá, hogy ha csak a Boyle-Mariotte-féle gáztörvényeket ismerjük, akkor nem olyan egyszerű dolog ez, tehát ennek van egy komoly fizikája is, de vannak olyan magasan képzett emberek, és vannak olyan erkölcsileg jó állapotban lévő emberek, akiknek a segítségére számíthatunk.

A fával kapcsolatban. Azért mondtam például ezt az egyszerűsített számlát is, mert ez nagyon hasonlít a szociális faellátásra. Tisztelt Képviselőtársak! Az a polgármester, amelyik akarja a szociális ellátást, az megcsinálja. Tehát én azt gondolom, hogy ez polgármesterfüggő. Itt a szubszidiaritásnak, az önkormányzatnak nagyon nagy szerepe van. Ezt nem lehet az önkormányzat nélkül megcsinálni, nem lehet az önkormányzat adatai nélkül, személyes kapcsolatai, befolyása és egyéb nélkül nem lehet megtenni. Azért választanak polgármestert, azért van körjegyző, azért van jegyző, hogy ezt a feladatot végrehajtsa. Nem igaz, hogy ez kampányfogás. 2011-12-13 és most '14. évben is van szociális fa. Belügyminisztériumi rendelet van már 2012 óta. '11-ben még nem volt rendelet, az ilyen próbaalapon ment, engem is felhívtak, a MÁV-tól szedtek mindenféle talpfákat, azokat lehetett kivinni az embereknek, és az önkormányzatok maguk is csinálják. Én 800 köbméter fát osztok szét teljesen ingyen Csepelen, pedig Csepelen nincs annyi rászoruló, mert nem fűtenek annyian fával.

Nem azt mondom, hogy ez a lehető legjobb rendszer, de segít az embereken. Segít az embereken, segít azokon, ahol egyébként helyben is segítenek rajtuk.

Az, hogy kidobálják meg kirugdossák az embereket, ez nem lehetséges. Ugyanis ellátási kötelezettségük van, és azt kizárólag vezérigazgatókkal meg igazgatótanácsi tagokkal, felügyelőbizottsági tagokkal nem lehet megtenni. Az ellátási kötelezettség személyfüggő is.

Az áfával kapcsolatban, Zakó László képviselőtársamnak is mondom: világos, amikor áfacsökkentés van, akkor az áfa nagy részét a szolgáltatók és az eladók nyelik be. Amikor volt 5 százalékos áfacsökkentés, abból 0,9 és 1,2 maradt az embereknél, a többit benyelték. Az áfacsökkentés inkább arra jó, hogy a gazdaságot, illetve bizonyos szektort, többek közt, mondjuk, a sertéságazatot vagy valamelyik ágazatot segítse. Másrészt azt ne kendőzzük el, hogy mire jó az áfa. Az áfát nem azért szedi be az állam, mert itt fogjuk, aztán dobáljuk fel a pénzt, és akkor eltapsoljuk. Hát a költségvetés része, emberek! A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani. Tehát akkor, amikor az egész rendszert megalkotjuk, akkor a bevételeket biztosítani kell, és én egészen biztos vagyok benne, hogy akkor, amikor elérhetjük az olcsó energiával azt, hogy beindul a gazdaság, akkor az áfacsökkentésre is lehetőség lesz. És ugyanezt tudom elmondani abban a 240 milliárdos viszonylatban, amit tetszett mondani.

A 240 milliárd, ami kint maradt az embereknél, ebből minimum 200-at a szolgáltatók rovására hagytunk ott. Tehát nem a költségvetés adta oda, hanem a szolgáltatók, az extraprofit terhére, és ez szerintem így jó volt, de szerintem még ebben a kérdésben érdemes nekünk többször beszélgetni és mindenki javaslatát megfigyelni.

2010. 2010-ben a befagyasztás nem úgy történt, hogy a 2010-es szinten, azt nem tudtuk megtenni. Önök pontosan tudják, milyen helyzetben volt az ország, az itt hagyott IMF-hitellel, az adóssággal, a túlzottdeficit-eljárással, a rekord munkanélküliséggel. Soroljam tovább? A 7,5 százalékos GDP-csökkenéssel 2010-ben azt lehetett megtenni, hogy olyan utasítást adott a miniszterelnök a Magyar Energia Hivatalnak, hogy semmiféle adatot nem fogadhat el az infláción felüli emelésre az egyetemes szolgáltatás keretében, és ezt megtettük. A villany ára két év alatt 2,2 százalékkal drágult, a háztartási villany ára.

A különadók, a tranzakciós illetékek, ezek nem azért jöttek létre, mert így ráütött valaki a hasára, és azt mondta, hogy legyenek. Hanem 2010 nyarán a magyar miniszterelnök kiment Brüsszelbe, és azt kérte, hogy engedjék meg, hogy az egyébként a szocik által 6,5 százalékra becsült, de év végére 8,5 százalékos költségvetési hiányt másfél év alatt rendbe tegyük. Erre azt mondták a brüsszeli elvtársak, a brüsszeli bürokraták, hogy nem adjuk ezt a lehetőséget meg. Akkor mondta a magyar miniszterelnök, akkor megpróbálkozunk a saját magunk dolgával. És ez folyamat jellegű. Sosem volt ingyenes a készpénzfelvétel, mert a bankokat már előbb privatizálták ebben az országban, és itt soha nem alakult ki tisztességes bankrendszer, tisztességes verseny a bankok között, mindig fizetni kellett.

Emlékezzenek arra, amikor az első szoci kormány '95-ben belekényszerítette az embereket abba, hogy kártyára utalják a fizetést, akkor a közalkalmazottak, köztisztviselők kaptak kártyapénzt, 2400 forintot, hogy fedezze a kivételi költségeket. Itt tartottunk, innen kell elindulni. Itt nincs tisztességes bankrendszer, ezt a bankrendszert kell megváltoztatni. De azt ne gondolja valaki, hogy az kizárólag elhatározás kérdése, hogy a bankrendszeren változtatok, hogy a közszolgáltatáson változtatok! Ez nem csak elgondolás kérdése, ezek nagyhalak! Ezek hatalmas befolyással rendelkező emberek személyükben, szervezetükben, bankjukban, minden egyes cégükben. Ezt hívják rezsiharcnak. Nem egy ilyen hóbortos álom ám ez, vagy valami ilyen hagymázas máriateréziás elképzelés a rezsiharc, ez napi feladat, ez kőkemény meló, és én ezt csinálom. Az a helyzet, hogy én megtapasztaltam, hogy mit jelent. Nem egyszerű. És vannak eredmények. De még mindig, ennek ellenére olyan hírek érkeztek például tegnap hozzám az egyik alföldi megyéből, hogy az egyik szolgáltató szervezi ki a jól fizető embereket egy másik kft.-be. Ugyanis majd az államnak felkínálja, hogy mi nem tudunk az egyetemes szolgáltatás területén már semmit se, vigyétek el. És ott marad az összes olyan ember, az összes olyan fogyasztó, akinek nagy tartozása van, aki nem képes fizetni, a jól fizetőket pedig egy csellel, néhány százalékot ígérve, beviszik egy másik szervezetbe, akik viszont már a szabad piacon keresztül kapják az áramot. Nos, nem annyira egyszerű ez a történet.

Beszélhetnénk még az árfolyamgátról, nekem már csak fél percem van. Önök azt kérdezték, hogy fenntarthatóvá hogyan lehet tenni. Azt gondolom, hogy akkor, amikor a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a rezsicsökkentés kérdése stratégiai kérdés, és nemcsak abban a konstellációban, hogy a magyar családok folyamatosan megfizethető és olcsó áron kapjanak háztartási energiát azért, hogy biztonságban éljenek, hogy az anyagi biztonságuk erről az oldalról legalább meg legyen támasztva, hanem abban a tekintetben is stratégiai kérdés, hogy az ipart el tudjuk látni olcsó energiával, mert ha olcsó energiával látjuk el, akkor jönnek a befektetők, a hazai, külföldi befektetők, akik olyan befektetéseket tudnak az olcsó energia miatt Magyarországon létrehozni, ami hozzáadott értéket produkál. Ez pedig az ország érdeke.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)