Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottságban a határozathozatalkor kisebbségben maradtak a kormánypárti képviselők, és ezért úgy döntöttünk, hogy a kisebbségi, lényegében kormánypárti álláspont előadására külön előadót állítunk. Szükséges volt ez, mert - mint hallhattuk - a dolog természetéből következően a bizottság álláspontjában szinte kizárólag az ellenzéki képviselők által megfogalmazott érvek jelentek meg.

A bizottsági vita végül is a büntetőeljárási törvény és a törvényjavaslat jelentőségéhez mérten elég szűkös időkeretben zajlott le, és nem mondhatnánk, hogy szakmai érvek ütköztek ebben a vitában, hanem szakmainak tekinthető, koncepcionális eltérések voltak a kormánypárti és az ellenzéki oldal véleménye között. Még abban sem volt egyetértés, hogy 1998-ban, amikor az 1998. évi XIX. törvény hatályba lépett, akkor a jogásztársadalom egyöntetű lelkesedéssel vagy tiltakozással fogadta-e a megszületett új büntetőeljárási törvényt.

(14.00)

A vélemények eltértek ebben, és ha az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének a véleményére adunk, aki hangsúlyozta a bizottságban, hogy 1995 óta részt vesz a büntetőeljárási törvény kimunkálásában, és most a törvényjavaslat kidolgozásában is, akkor azért az a vélemény lehet irányadó, hogy nem találkozott egyöntetűen a jogász szakma egyetértésével, tehát a vélemény közel sem volt kedvező.

A most beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészségnek és a Legfelsőbb Bíróságnak nem voltak fenntartásai, miképpen 1997-ben, az ügyvédi kar pedig a meghatározott időn belül a véleményét, észrevételeit nem juttatta el a törvényjavaslat elkészítőihez.

A vita kétségtelenül leghevesebben abban a kérdésben bontakozott ki, hogy a bírósági tárgyalás lefolytatásakor, a tanúk, szakértők kihallgatásakor az angolszász rendszert tartsa-e meg a törvény, a törvényjavaslat által javasolt kontinentális szokásokkal ellentétben. A kormánypárti - úgy kell mondanom - kisebbség a bizottságban a törvényjavaslatot biztosította támogatásáról, mert ez felel meg a magyar jogi hagyományoknak és a kontinentális jogi szokásoknak is, mert a bírói kar és az ügyészi kar is ezt tartotta megtartandónak már 1997-ben is.

A kormánypárti véleményt megfogalmazó képviselő utalt arra is, hogy az amerikai balliberális irányzat, amely a hatvanas-hetvenes években Amerikában dominált, nem ért el eredményeket, és ma, 25 év után a törekvés ezzel ellentétes ebben az országban is. Tehát egyrészről ez azt jelenti, hogy a bírót nem lehet a magyar büntetőeljárásban passzív szerepre szorítani, csak a rendfenntartás feladatait ráhárítani, hanem aktív résztvevője kell legyen a bizonyítási eljárás irányításának.

Sok egyéb vád is elhangzott a törvényjavaslattal szemben, azt hiszem, hogy az egyes képviselőcsoportok véleményeit meghallgatva arról is ismereteket szerezhetünk, hogy a kormánypárti képviselők szavazata miért maradt kisebbségben a bizottság döntésekor.

Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.)