Készült: 2024.09.19.07:22:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2001.10.16.), 203. felszólalás
Felszólaló Dr. Polt Péter
Beosztás legfőbb ügyész
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:04


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr a jelzálog keletkezését vázolta, erre nem térnék ki. A szövetkezet kárpótlással összefüggő földkijelölését 1993-ban a megyei kárrendezési hivatal jóváhagyta, de már ekkor utalt arra, hogy az ingatlanok jelzáloggal terheltek.

 

 

(15.50)

 

A bank hozzájárult a jelzálog törléséhez, feltéve, hogy az öntözési beruházásból a területre jutó és aranykoronában ki nem fejezett értéket az új tulajdonosok megfizetik. A kárpótlási árverésen földtulajdont szerzők az árverési jegyzőkönyvben az aláírásukkal vállalták azt, ezért a földkiadó bizottság eredetileg ennek megfizetésére kötelezte a részarány-tulajdonosokat.

A jogorvoslati eljárások során a végleges határozatokból a kötelezés már kimaradt. A hitelező bank 1995-ben felszámolási eljárást indított a szövetkezet ellen, és ez az eljárás 2000-ben fejeződött be. Eközben a bank a szövetkezettel szembeni követelését a Bács-Faktor-Ház Kft.-re engedményezte. A kft. 1997-ben felajánlotta a részarány-tulajdonosoknak a jelzálogjog kedvezményes törlését, ha azok az értéknövekedésért az általuk vállat összeg egynegyedét megfizetik. A tulajdonosok egy része rendezte is a tartozást, esetükben a jelzálogjog törlése és a tulajdonjog bejegyzése meg is történt. A vállalt összeget meg nem fizető új tulajdonosok ellen a felszámoló fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte. Az ellentmondások miatt perré alakult eljárásokban a bíróság az új tulajdonosoknak adott igazat, de ez a földkiadásra nem volt hatással.

A képviselő úr interpellációja alapján folytatott ügyészi vizsgálat a következőket állapította meg. A zálogjog alapítása és a földhivatal bejegyzése az akkor hatályos jogszabályokat nem sértette. A kárpótlási és földkiadási eljárásokkal kapcsolatban nem volt és jelenleg sincs olyan jogszabályi rendezés, amely kizárná a jelzálogjoggal terhelt termőföld árverésre bocsátását vagy részarányba adását. Emiatt a szövetkezeti földkijelölés során kárpótlási és részarány-tulajdonosi alapba is törvényesen kerülhetett jelzálogjoggal terhelt ingatlan.

A jelzálogjog annak ellenére terheli az új tulajdonosokat - ahogy erre a képviselő úr utalt is -, hogy alapításában nem működtek közre, mint ahogy az öntözési beruházás értéknövelő eredményeit is megszerezték egyébként. A jelzálogjog törlésére akár a beszámolás előtt, akár annak során, tehát csak az alapjául szolgáló követelés kielégítése után, vagy a hitelező önkéntes joglemondása folytán kerülhetett volna sor. A jelzálogjoggal kapcsolatos fizetési kötelezettség kihagyása ezért a földkiadó bizottság határozataiból önmagában a követelés kielégítése nélkül nem eredményezhette a jelzálogjog törlését.

A körzeti földhivatal jelentése szerint körülbelül 120 ügyben az engedményes a jelzálogjog-törlési engedélyt nem adta ki. A földhivatal erről levélben értesítette az új tulajdonost, az ügyet pedig határidő-nyilvántartásba tette. Ez az eljárás álláspontom szerint nem törvényes. A jogerős földkiadási határozat alapján a földhivatalnak legkésőbb 90 napon belül határozatot kellett volna hoznia, amelyben az egyéb feltételek fennállása esetén a részarány-tulajdonos tulajdonjogát bejegyezhetné, igaz, csak a jelzálogjoggal együtt.

Annak érdekében, hogy a részarány-tulajdonosok tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos földhivatali eljárás a jelenlegi holtpontról kimozduljon, az ügyészség felszólalásban kezdeményezi a földhivatalnál a tulajdonjog-bejegyzés iránti határidős nyilvántartásba tett kérelmek érdemi elbírálását. Amennyiben a részarány-tulajdonos a földhivatalnak akár a kérelmet elutasító, akár a tulajdonjogot jelzálogjoggal terhelten bejegyző határozatát sérelmesnek tartja, jogorvoslattal élhet.

Megjegyezném, hogy az új tulajdonosok érdekét természetesen az szolgálná, ha a jelzálogjog-jogosulttal megegyezve tehermentes ingatlant jegyezhetnének be az ingatlan-nyilvántartásba, azonban ennek érdekében ügyészi intézkedés nem tehető.

Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai