Felszólalás adatai

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Újra megvilágítom, és így önnek újra elmondom, hogy a Magyar Posta pénz- és értékszállításának korszerűsítését és biztonságosabbá tételét nem valamilyen hirtelen rádöbbenés vagy a képviselő úr által feltételezett mögöttes szándék vezérli, hanem nagyon is reális gazdasági és jogi megfontolások.

Az e témában korábban elhangzott válaszomban is utaltam arra, hogy a posta az elmúlt időszakban, biztonsági rendszerének hiányosságai miatt a bűnözői körök kifejezett célpontjává vált. Jelentős anyagi károkat és emberéleteket követelve megnövekedett a részvénytársaság sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Ez a szomorú és kedvezőtlen folyamat a valós oka annak, hogy a Magyar Posta biztonsági stratégiájának leglényegesebb elemévé és a menedzsment egyik legfontosabb feladatává vált a pénz- és értékszállítás biztonságosabbá tétele.

A legcélszerűbb és törvényes megoldásnak kínálkozott, hogy erre a feladatra a posta egy vagyonvédelmi célú társaságban tulajdont szerez. Így beléphet egy olyan piacra, az üzleti pénzszállítás piacára, ahol évtizedek óta, egészen 1998-ig, a személyi és vagyonvédelemről szóló törvény hatálybalépéséig domináns szereplő volt.

Ami pedig a képviselő úr konkrét kérdéseit illeti, kénytelen vagyok kijavítani az interpellációban elhangzott tévedéseket, amelyek a tények pontosabb ismeretében talán meg sem fogalmazódtak volna.

Először is, az engedélyek és jövedelmezőség megítéléséhez: a Magyar Posta által végzett pénzfeldolgozás nagy része és a postán belüli pénzszállítás lényegében véve belső szolgáltatás, s mint ilyen, nem bevételtermelő, hanem költségnövelő. Ellátásához tehát nincs szükség MNB-engedélyre. Ennél sokkal szűkebb terület az olyan pénzfeldolgozás és pénzellátás, amelyet a posta kapacitásai hatékonyabb kihasználása érdekében külső partnerek, bankok részére is vállal. Ez valóban üzleti tevékenységnek minősül és engedélyköteles, amellyel a részvénytársaság természetesen rendelkezik. Bevétele az összes bevételéhez képest alig fél százalékot tesz ki, a profitja is minimális. Tehát téves feltételezésen alapul a képviselő úr azon állítása, miszerint ez esetben egy jól jövedelmező tevékenység átjátszására kerülne sor.

El kell oszlatnom képviselő úr azon gyanúját is, hogy az eljárás során az érintettek a törvények alóli kibúvás lehetőségét keresték. Ugyanis mind a hitelintézeti törvény, mind a közbeszerzési törvény 9. §-a alapján egyértelmű, hogy pénzfeldolgozó tevékenységre - mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra - nem terjed ki a közbeszerzés hatálya, ezért az nem közbeszerzés-köteles.

Képviselő úr interpellációjában firtatja, hogy miért nem alapított a Magyar Posta egy százszázalékosan saját tulajdonában lévő pénzfeldolgozó céget. Nos, azért nem, mert ezzel a gazdasági társaságokról szóló törvény 4. §-ába ütközne. Ugyanis a Magyar Posta Rt. mint egyszemélyes részvénytársaság, nem alapíthat olyan céget, melynek ő kizárólagosan tulajdonosa.

Természetesen nem titok, hogy a Magyar Posta Rt. nemcsak egy céggel, hanem további két céggel is folytatott tárgyalásokat. Ez utóbbiak nevük közzétételére nem adtak felhatalmazást. A részvénytársaság a tárgyalások előtt az elvárásait ismertette, rögzítette. Mindezeket értékelve szerzett többségi részesedést a posta a szóban forgó kft.-ben.

Összegzésként azt tudom mondani, hogy a tárca részéről támogatjuk a részvénytársaság azon törekvéseit, hogy a pénzszállítás területén a mostani kedvezőtlen helyzet mielőbb megszűnjön, korszerű biztonságtechnikai rendszerrel megbízható, jó minőségű szolgáltatásokat tudjon nyújtani, és akkor, ahogyan ön mondta, legrosszabb álmai is bizonyára megszűnnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm képviselő úr figyelmét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)