Készült: 2024.04.26.05:37:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2000.11.07.), 207. felszólalás
Felszólaló Dr. Bogár László
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:12


Felszólalások:  Előző  207  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megértem az ön felháborodását, de azt egyértelműen cáfolnom kell, hogy a kormány tétlenkedne ebben az ügyben. Az viszont igaz - és ez majd a válaszomból ki is fog derülni -, hogy rendkívül nehéz kérdésről, nehéz esetről van szó.

Az ÁPV Rt. - amely szervezet azért szintén nem tétlenkedik az ügyben, ahogyan ön fogalmazott - kezdeményezésére a legfőbb ügyész megvizsgálta a privatizációs ellenértékhányad kifizetésének egész komplex kérdéskörét, és arra utasította a megyei ügyészségeket, hogy valamennyi ilyen cég irataiba tekintsenek be. A vizsgálat eredményeként mintegy ötven eljárást kezdeményeztek a megyei bíróságokon, vagyis ötven esetben merült fel annak a gyanúja, hogy a privatizált vállalatok nem a törvényhozó szándéka szerint, a dolgozók részvényhez jutására használták fel a számukra átutalt privatizációs ellenértékhányadot.

A cégbíróságok azonban hatáskör hiányára hivatkozva rendre elutasították az ügyészségi kezdeményezéseket. A Legfőbb Ügyészség e döntéseket megfellebbezte, a Legfelsőbb Bíróság azonban eddig egy esetben sem hozott döntést mindezekkel kapcsolatban. Mint a főügyészségi vizsgálatok megmutatták, a TVK esete - sajnos ezt kell mondanom - még nem is a legrosszabbak közül való, mivel itt legalább részben, töredékrészben sajnos, megtörtént a dolgozói részvényjuttatás, több helyen azonban erre egyáltalán nem került sor.

Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehetséges a törvényhozói szándék ilyen széles körű semmibevétele? És ami persze gyakorlati szempontból ennél is fontosabb: hogyan lehet elérni, hogy a dolgozók végül hozzájussanak ahhoz a tulajdonrészhez, ami őket jogosan megilleti?

Nos, mint a vizsgálatok során egyértelművé vált, alapvetően a nem kellő körültekintéssel vagy éppenséggel nagyon is tudatos hátsó szándékkal meghozott jogszabályok hibáztathatók mindezekért. A fő baj az, hogy a Németh Miklós-féle átalakulási törvény - talán nem véletlenül - a dolgozói részvénykibocsátással kapcsolatban semmiféle ellenőrzésre jogosult szervezetet nem jelölt meg, és önálló szankciót a kötelezettség nem teljesítése esetére nem állapított meg. A Legfőbb Ügyészség szerint az ÁPV Rt. sem jogosult sajnos ez ügyben eljárni, mert nem hatóság, hanem gazdálkodó szervezet.

Szintén súlyos jogi anomália, hogy a törvény szerint nem is volt lehetséges, hogy például a TVK a számára átutalt ellenértékhányadot teljes egészében dolgozói részvényjuttatásra használja; a 6 milliárdból csak 3 milliárdot engedett erre a célra fordítani a törvény azon kitétele, hogy a megemelt alaptőke legfeljebb 10 százaléka fizethető ki. A Legfőbb Ügyészség is rámutat ugyanakkor, hogy ennél is jóval kevesebbet osztottak szét, tehát a politikai szándék semmibevétele az ügyészi vizsgálat szerint is teljesen egyértelmű.

Ezt az erkölcstelen eljárást a kormány és személy szerint én is mélységesen elítélem, azonban önnek is tudnia kell, egy demokratikus jogállamban az elődök társadalmilag méltánytalan, ám egyébként jogszerű intézkedésének megváltoztatására a végrehajtó hatalom lehetőségei módfelett korlátozottak, és lényegében csak a jövőre nézve akadályozhatja meg hasonló esetek bekövetkezését. A törvénytelenségek feltárása és szankcionálása azonban a kormánytól teljesen független igazságszolgáltatás jogköre, kötelessége.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy jelen esetben nemcsak erkölcstelenség, hanem jogsértés is történt. A TVK felügyelőbizottsága ugyanis perre ment a dolgozók érdekében, keresetét azonban jogerősen is elutasították, arra hivatkozva - ahogyan ön is mondta -, hogy az átalakulási törvény szóban forgó rendelkezésének hatályon kívül helyezése egészen '97-ig fennállt.

A jelek szerint tehát joghézaggal állunk szemben, amit a TVK jogászai (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem haboztak a dolgozók rovására kihasználni (Az elnök ismét csenget.), a dolgozók sorsa tehát, mint ön is látja, a Legfelsőbb Bíróság kezében van. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  207  Következő    Ülésnap adatai