Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! 1998 óta vagyok képviselő, és ha jól számolom, ez a 19. költségvetés, aminek a készítésénél jelen vagyok. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy olyan költségvetésnél, mint amit most terjesztettek be a Ház elé, még nem voltam jelen, ugyanis ez egy olyan költségvetés, amely szinte minden területen nagyon jelentős előrelépést biztosít, ugyanakkor rendkívül alacsony a költségvetés tervezett hiánya.

Ha csak számba vesszük, akkor a köznevelésre plusz 132 milliárd forintot irányoz elő az idei évhez képest, a felsőoktatásra plusz 45 milliárdot, az egészségügyre plusz 167 milliárdot, a szociális területre 155 milliárd forintos pluszt irányoz elő. Ha mindehhez még csak annyit hozzászámolunk, hogy egyébként ez a költségvetés 2,4 százalékos hiánnyal számol, akkor azt hiszem, hiába nézünk vissza 1990-ig, ehhez hasonlót nem fogunk találni sehol. Nem csoda egyébként, hogy az ellenzéki oldal nem is pontosan találja, hogy itt mit is kellene mondani erre a költségvetésre. Amikor megjelent a költségvetés, akkor az első időszakban választási költségvetést kiáltottak elég sokan, a baloldali, balliberális médiumok azt jelezték, hogy micsoda felháborító dolog, 2,4 százalékra növekszik a hiány, miközben az elmúlt évben meg 2 százalék volt.

Aztán érezték, hogy ez így nem teljesen tökéletes, úgyhogy tegnap, tegnapelőtt már azzal jelent meg, hogy óriási, brutális megszorítás várható a költségvetésben. Összeadtak minden költségvetési kiadáscsökkenést, és kijött egy ezermilliárdos szám. A szám komolyságát, azt hiszem, jól jelzi, hogy ebbe a számba beleszámolták azt, hogy például adósságtörlesztésre a kormány fegyelmezett gazdaságpolitikája miatt a következő esztendőben 80 milliárd forinttal kevesebbet kell fordítani, de nem gátolta meg az újságok bölcs újságíróit, hogy ezt a 80 milliárd forintot is beszámolják abba az ezermilliárdba, amivel a különböző tételei csökkennek a költségvetésnek. Szóval, azt kell mondjam, nehéz is fogást találni ezen a költségvetésen. Ha a vitára visszatekintünk, akkor felidézhetjük, hogy az elmúlt napban meg a mai napon is több képviselőtársunk kiemelte, hogy rendkívül sok értelmetlen beruházást lát ebben a költségvetésben, fejlesztést, és hogy itt ezt mindenképpen végig kellene gondolni.

Egyetlen tényt hadd ajánljak képviselőtársaim figyelmébe! Az idei év költségvetését is azzal kellett kezdeni, hogy ezermilliárd forintot, egész pontosan 955 milliárd forintot az államadósság folyamatos törlesztésére be kellett állítani 2017-re is. Ez nagyjából ezermilliárd forintba kerül. Ez az ezermilliárd forintos összeg úgy jön ki, hogy gyakorlatilag 2002 és 2010 között sikerült az államadósságot igen jelentősen megnövelni és ennek a terheit, bár én sem szeretem, ha nyolcévezünk, de amikor költségvetést készítünk, bizony azzal kell kezdeni, hogy ennek a terheit, ezeket a kamatkiadásokat be kell írni a költségvetésbe. Azt kell mondjam, ezzel az ezermilliárd forinttal már elégedettek is lehetünk, hiszen ez néhány évvel ezelőtt még az 1300 milliárd forintot is meghaladta. Tehát azáltal, hogy sikerült féken tartani a költségvetési hiányt, hogy rendkívül alacsony százalékkal, felárral jutunk egyébként nemzetközi szinten hitelhez, ez 300 milliárd forintos megtakarítást is jelent az országnak.

Azt kell mondjam, ezek után Kunhalmi Ágnesnek az a mondata, ami el tudta hagyni a száját, igen mellbevágó volt, amikor arról beszélt, hogy a kormány felélte az ország tartalékait ‑ mondja Kunhalmi Ágnes, miközben ők egyébként felélték az ország jövőjét, hiszen azért kell ezt az ezermilliárd forintot kifizetnünk, mert olyan gazdaságpolitikát folytattak, amilyet folytattak.

Ha ők csak tartották volna azt az 50 százalék körüli költségvetési vagy GDP-arányos deficitet vagy hiányt, ami Magyarországon volt, akkor ebben az esetben körülbelül 400-500 milliárd forinttal minden évben nagyobb lett volna a költségvetés által felosztható összeg. Ennyivel több pénzt tudtunk volna fordítani oktatásra, egészségügyre, szociális területre. De nem, ezt az összeget a miatt a felelőtlen gazdaságpolitika miatt, amit folytattak, évről évre nekünk be kell tervezni, ezt a pluszösszeget a költségvetésbe. Úgyhogy eztán ‑ hogy mondjam ‑ Kunhalmi Ágnesnek ez a kijelentése erősen megdöbbentő volt. Ezt nemcsak én látom így, volt egy kedves miniszterelnökük, Gyurcsány Ferencnek hívták, aki annak idején elmondta, hogy annyival élünk jobban az ország lehetőségeinél, hogy ez megdöbbentő ‑ mondta ezt 2006-ban.

Itt utalnék vissza, hogy az a mondata Kunhalmi Ágnesnek, hogy ők nagyon jó gazdaságpolitikát folytattak, de jött a világgazdasági válság, itt látszik, hogy abszolút nem igaz, hiszen 2006-ban még nyoma sem volt a világgazdasági válságnak, és 2006-ban Magyarország költségvetési hiánya 9,4 százalék volt.

(16.30)

Idézzük fel, most ebben az évben 2,5 százalék lesz, körülbelül azonos ütemben vagyunk a kormányzásnál.

A költségvetés rengeteg terület számára jelentős pluszforrást biztosít. Lesz pénz a béremelésekre, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindenki léphet egyet előre. Lesz lehetőség emelni a béreket az egészségügyben, az oktatásban, a szociális területen is.

Azonban a következő évi költségvetés nemcsak a béremelések fedezetét tartalmazza, hanem nagyon sok más terület is jól fog járni a következő esztendőben.

2017-ről elmondhatjuk, hogy az otthonteremtés éve is lesz, 211 milliárd forintot biztosít a költségvetés erre a célra. Az új otthonteremtési programtól azt várjuk, hogy könnyebben juthassanak lakáshoz a gyermeket vállaló családok, hogy több új lakás épüljön, ezáltal növekedjen a gazdaság és több munkahely is legyen.

Ezenfelül a családosokat abban is segítjük, hogy a kétgyermekesek adókedvezménye 12 500 forintról 15 ezer forintra nő gyermekenként. Ez 360 ezer családot érint, és összességében ennek a költségvetési fedezete 15 milliárd forint, azaz plusz 15 milliárd forint marad a kétgyermekes családoknál.

2017-ben az ingyenes tankönyvellátás is az alsó tagozat mellett már az ötödik osztályban is meg fog történni, tehát ott is ingyenes lesz.

Óvodai kapacitásbővítésre is lesz 2,5 milliárd forint, 73 milliárd forintra növekszik a gyermekétkeztetés támogatása is.

A vitában itt az elmúlt időszakban többször felvetődött a társadalom kettészakadása, mondták különösen a baloldalról, de még jobbikos képviselőtársaim is említették ezt. El kell mondanom, hogy a nemzetközi felmérések szerint, tehát ha az Eurostat adatait megnézzük, akkor a magyar jövedelemegyenlőtlenségek az uniós átlag alatt vannak. A jövedelemegyenlőtlenségek egyébként nagyobbak Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Angliában, mint Magyarországon.

El kell mondanom, hogy persze, kétségkívül igaz az az ellenzéki érvelés, hogy 2008 és 2012 között Magyarországon növekedett a szegénység nagysága és mélysége is, de azért felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a folyamat 2013-ban megállt. 2013-tól a szegénységnek sem a mélysége, sem a nagysága nem növekedett, sőt 2014-ben ‑ éppen most volt a bizottság előtt a KSH legújabb adatsora, ami 2014-re vonatkozott ‑ a helyzet pedig a növekedésnek köszönhetően már jelentősen javult, és 2014-ben a helyzet már jobb, mint 2010-ben volt. Abban az esztendőben, azért mondom a 2010-et, mert ez volt az MSZP-SZDSZ-kormányzásnak az utolsó éve.

Hogy konkrét adatokat is mondjak ‑ KSH-adatokról beszélek ‑, van egy olyan táblázat, hogy a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya. 2010-ben ez az arány 35,4 százalék volt, 2014-ben 31,3 százalék. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy olyan közel 4 százalékkal kevesebb a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya, mint volt 2010-ben. Tehát ezek után, amikor a szocialisták azt mondják, hogy micsoda társadalmi romlás történt, akkor az jelentősen hiteltelenné válik, hiszen ez a számadat teljesen egyértelműen bizonyítja, hogy most is rossz a helyzet, de az ő utolsó kormányzati esztendőjükben ez még lényegesen rosszabb volt.

De nézhetjük a deprivációs tényezőket is. Egyhetes üdülés hiánya: 2010-ben a megkérdezettek 66,3 százaléka mondta, hogy erre nincs lehetősége, 2014-ben ez 55 százalék. Húsételfogyasztás hiánya kétnaponként: 2010-ben 29,2 százalék, 2014-ben 23,7 százalék. A lakás fűtésének a hiánya: 2010-ben 12,2 százalék, 2014-ben 9,6 százalék.

Ha valaki azt mondja, hogy ezek a számok egyáltalán nem jók, akkor én teljesen egyetértek vele. Tehát teljesen borzasztó az, hogy a gyermekes háztartásokban a szegénység aránya még most is 31 százalék fölött van. Elfogadhatatlan ez az arány, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a tendenciákat is érdemes nézni. Nagyjából biztosak lehetünk abban ‑ figyelve a társadalmi folyamatokat, a munkanélküliség alakulását, a jövedelemkiáramlást ‑, hogy a helyzet 2015-ben is javulni fog, sőt azt gondolom, hogy 2016-ban is.

A szegénység területén is évről évre kedvező folyamatokról számolunk be, és azt hiszem, hogy ez a folyamat, ahogy a költségvetést elnézzük, nemcsak 2015-re és 2016-ra lesz igaz, hanem ez a 2017-es esztendőben is folytatódni fog. Hiszen minden előrejelzés azt mutatja, hogy az elkövetkező időszakban a munkanélküliség aránya csökkenni fog, a bérek reálértéke pedig jelentős mértékben növekedni fog, és azt hiszem, hogy elég kevés ország mondhatja el azt nemzetközi összehasonlításban magáról, hogy 4-5 éven keresztül 5 százalék vagy 5 százalék feletti mértékben növekszik a reálbér egy-egy adott országban.

Azt hiszem, hogy Magyarországon a felelős gazdaságpolitika el fogja érni azt, hogy 2014 után és 2015 után, 2016-ban, 2017-ben és reményeink szerint 2018-ban is a reálbérek az 5 százalékot meghaladó mértékben növekednek Magyarországon. Ha pedig ez így lesz, azt gondolom, hogy az mindenki számára érezhetővé teszi a gazdasági növekedést, a gazdasági fejlődést és annak a gazdaságpolitikának az eredményeit, amit folytattunk. Én azt hiszem, hogy 2014, 2015, 2016 után a költségvetés alapján joggal bízhatunk abban, hogy 2017-ben is nagyon sokan elmondhatják magukról, hogy egyet a 2017-es esztendőben is léptek előre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)