Felszólalás adatai

Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy idén szeptember 1-jén lépett hatályba a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, amely egyik előzménye az indítványomnak. A szociális igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban elsőként erre a módosításra utalnék. Eszerint, ha a közösségi szálláson vagy befogadóállomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, akkor az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását megszünteti.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy abban az esetben, amennyiben a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, a külföldi számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. Korábban az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek esetében a törvény nem állapított meg határidőt az intézményben történő tartózkodásra és az ahhoz kapcsolódó ellátások biztosítására. Ez azt vonta maga után, hogy az illegális beutazás vagy jogellenes tartózkodás miatt eljárás alá vont személyek évekig hazánkban tartózkodtak, és az állam gondoskodott róluk. Emellett a korábbi szabály nem igazán ösztönözte a külföldieket a hatósággal történő együttműködésre. A módosítással ez a helyzet megszüntetésre kerül.

Az említett jogszabály azt a lehetőséget is megteremtette, hogy azok a külföldiek, akik bár jogellenesen tartózkodnak Magyarországon, de velük szemben a visszaküldés tilalma fennáll, pénzbeli támogatást vehetnek igénybe az önálló életvitel feltételeinek megteremtése érdekében. Emellett megnyitotta számukra a munkavállalás lehetőségét is, és hazánk jelentős összegekkel támogatja a tartózkodási joggal nem rendelkező külföldiek önkéntes hazatérését.

Mindemellett a menedékjogról szóló törvény módosításai következtében 2014. január 1-jétől egyes ismételt menedékkérők is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy bár újabb eljárásuk időtartamáig Magyarország területén maradhatnak, a menekültügyi hatóságnak nem lesz velük szemben elhelyezési és ellátási kötelezettsége, így elszállásolásuk is megoldatlan lesz. Annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen az utcán tölteni az éjszakát, alapvető humanitárius érdekből meg kell teremteni annak a jogszabályi lehetőségét, hogy a hajléktalanok részére nyújtható állami szociális gondoskodás bizonyos formáit, ha csökkentett tartalommal is, térítésmentesen vehessék igénybe. A fenti cél elérését szolgálja a szociális igazgatásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat.

A szabálysértési törvény módosítására álláspontom szerint két ok miatt van szükség. Az új szabálysértési jog rendszerében a járási hivatalok általános hatáskört kaptak a szabálysértési ügyekben történő eljárásra. A járások azonban meghatározott munkarendben, munkaidőben látják el a feladataikat. Előfordulhat, hogy egy járási hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetőjét tettenérés során a helyszínen intézkedő hatósági személy azonnali eljárás lefolytatására előállítaná a járási hivatalhoz, azonban a hivatal munkaideje már lejárt, ügyelet pedig nem biztosított. Emellett tapasztalható, hogy az egyes járási hivatalok között nem arányosan oszlik meg a munkateher. Ezekre figyelemmel célszerű lenne a szabálysértési törvényben már ismert, a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságoknál alkalmazott megoldás bevezetése a járási hivatalok vonatkozásában is.

(19.00)

Fontos, hogy a járási hivatalok gazdaságosan és gördülékenyen lássák el tevékenységeiket. Ennek és a hivatalokra háruló ügyteher alakulásának figyelembevételével az illetékességi szabályok módosítására lenne szükség. Ezzel meg lehetne teremteni egyben az ügyeleti munkarend kialakításának a lehetőségét is. Az egyes járási hivatalok tehermentesítése érdekében vagy a koncentrált ügyintézés előnyeinek kihasználása érdekében eljárási központok kialakítása is lehetővé válna. A szabálysértési törvény egy másik irányú módosítására tett javaslat pedig a közérdekű munka végrehajtásához kapcsolódik.

A bűncselekmény miatt a büntetőbíróság által kiszabott közérdekű munka esetében az állam viseli a munka elvégzéséhez szükséges orvosi szakvélemény díját. Ezzel összhangban indokolt lenne, hogy a bíróság vagy szabálysértési hatóság által önállóan büntetésként kiszabott közérdekű munka esetében is a bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munkával kapcsolatos költségvetési szabályok kerüljenek bevezetésre. A javasolt módosítás eredményeképpen a jövőben a büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény kötelezettségét így az állam viselné, azonban a szabálysértési bírság meg nem fizetése okán vállalt közérdekű munka esetén továbbra is az elkövetőt terhelné a szakvélemény díja.

A szabálysértési eljárásban véleményem szerint indokolt annak a jelenleg hatályos szabálysértési törvényben alkalmazott szabálynak a fenntartása, hogy azok az elkövetők, akik a terhükre kiszabott bírságot önkéntesen közérdekű munkával kívánják megváltani, kötelesek a foglalkoztathatósági szakvélemény költségeit viselni. A gyakorlatban előfordul továbbá, hogy a kiszabott közérdekű munka teljesítése nem kezdhető meg, mert nincs az elkövető számára alkalmas kijelölhető munkahely. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv ismételt megjelenésre kötelezi az elkövetőt. Amennyiben a megjelölt időpontban az elkövető nem jelentkezik, úgy akadályozza a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését.

A szabálysértési törvény végrehajtási rendelete ilyen esetekre az állami foglalkoztatási szerv kötelességeként előírja, hogy az elkövető távolmaradásáról értesítse a szabálysértési hatóságot. E kötelezettséget azonban indokolt törvényi szinten is előírni, hogy ezáltal a szabálysértési hatóság a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását kezdeményezze, mivel a meg nem jelenés lényegében a közérdekű munka alóli kibúvással egyenértékű.

Végül a javaslat tartalmazza az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának a javaslatát is. Ez a szabálysértési törvényben újonnan bevezetett szabálysértéshez kötődik, amely szerint: aki egységes európai segélyhívó számot, illetve nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból szándékosan felhív, szabálysértést követ el. A szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség adatkezelési felhatalmazását a rendőrségről szóló törvény megteremtette, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a rendőrség adatigényléseinek a szolgáltatók nem tesznek maradéktalanul eleget. A kedvezőtlen joggyakorlat és a téves jogértelmezés kialakulásának megakadályozása, valamint a szabálysértés hatékony felderíthetősége érdekében ezért indokolt az adatkezelési felhatalmazásnak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben történő megjelenítése is.

A törvényjavaslat legfontosabb elemeinek rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célt szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatunkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)