Felszólalás adatai

Úgy fogalmazhatnék, hogy a várakozásokhoz képest is sokkal jobban teljesít a magyar gazdaság, hiszen az elmúlt héten napvilágot látott gazdasági adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 1,7 százalékkal tudott növekedni, ez az 1,7 százalék pedig messze fölötte van annak az elemzői várakozásnak, amely 0,8 százalékot várt. Azt kell tehát mondanom, hogy a vártnál is kedvezőbb adatokat kaptunk a magyar gazdaság állapotáról. Ha megnézzük, hogy ezen adat mögött milyen folyamatok vannak, akkor azt látjuk, hogy a magyar gazdaságnak szinte nincs olyan eleme, amely ne jobban teljesítene, mint akár az egy évvel, akár a három évvel ezelőtti állapot.

A gazdaság teljesítménye mögött alapvetően három szektor teljesítménye bontakozik ki: a mezőgazdaságé, az iparé és az építőiparé. Ez mindenképpen kedvező változás, hiszen azt mutatja, hogy a magyar gazdaság szerkezete egy egészségesebb gazdasági növekedésre kezd áttérni. A mezőgazdaság, tudjuk jól, 2012-ben gyengébben teljesített az aszályos, száraz időben, tehát nem volt egy nagy dolog innen előrelépni, viszont sokkal fontosabb, hogy az iparban és az építőiparban ezek a kedvező jelek elkezdtek elindulni, kibontakozni. A magyar építőipar teljesítménye 9 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban, és a magyar ipar teljesítménye is a legutóbbi, szeptemberi adat szerint 5,5 százalékkal növekedett. Különösen a járműiparunk az, amely a beszállítói hálózaton keresztül is a magyar gazdaság egyik növekedési tényezője.

De van itt egy másik fontos elem is, amelyre az elmúlt hónapokban talán kisebb figyelem vetült, ez pedig a belső fogyasztás, a háztartások fogyasztásának a kedvezőbb alakulása. Ebben nyilván szerepet játszott az, hogy a kormány olyan intézkedéseket hozott az elmúlt hónapokban, amelyek javították a háztartások pozícióját, több pénz maradt az embereknél, és ebből a pénzből több alkalom volt arra, hogy az elhalasztott fogyasztást, a fogyasztói termékek megvásárlását vagy éppen a korábban felvett hitelek törlesztését tudják a háztartások végrehajtani. Óvatos optimizmus lehet tehát valamennyiünkön úrrá, hiszen azt látjuk, hogy a magyar gazdaság a recesszióból kijött. Ebben az évben egy jelentős elmozdulás van most már a növekedés irányába, oly mértékben, hogy ez az európai összevetésben is egy jelentős pozíciójavulás. Ha a negyedéves összevetést nézem meg, akkor a negyedik helyen van a magyar gazdaság a 28 európai tagország között, ha éves összevetésben nézem meg, akkor pedig hatodik helyen van a magyar gazdaság. Ha a közvetlen versenytársainkkal, a közép-európai régióban lévő országokkal, mondjuk, a visegrádi négyekkel vetem össze az országot, akkor azt látom, hogy az előző év összevetésében Lengyelország mögött vagyunk egytized százalékkal, ha viszont a negyedéves mutatókat nézem meg, akkor azt látjuk, hogy már Magyarország Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot megelőzte a gazdasági növekedés tekintetében. Ez kétségkívül mindenkit meglepett, még a velünk oly kritikus ellenzéki pártokat is. Az MSZP például úgy fogalmazott, hogy aprócska öröm.

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Az önök időszakában ez az aprócska öröm is elkerülte az országot a válság időszakában. Emlékezzünk vissza, hogy 2009-ben közel 7 százalékos visszaesés volt (Dr. Józsa István közbeszólása.), és azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez a tendencia nemcsak egy évre vonatkozik, mint ahogy azt Józsa képviselő úr mondja mögöttem, hanem a várakozásoknak megfelelően a következő évben is ez lesz a jellemző, ez lesz a domináns. A kormány intézkedései, a családi adókedvezmény bevezetése, a tanároknak adott fizetésemelés, amely az idei év után jövőre is áthúzódik, sőt szeptemberben egy újabb növekedés lesz, az egészségügyi dolgozóknak a bérrendezése, valamint a rezsicsökkentésnek a hatása 2014-ben még kedvezőbb helyzetbe hozhatja a háztartásokat, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésnek már nemcsak a mezőgazdaság, az ipar vagy az építőipar lehet az eleme, hanem egyre nagyobb és egyre dominánsabb mértékben a hazai belső fogyasztás is. Ez pedig azt jelenti valamennyiünk számára, hogy a konszolidáció évei után a gazdasági növekedés tartós és stabil időszaka következhet el, amelyet egyre inkább minden család, minden háztartás is érezni fog majd. 2014-ben, ahogy szoktunk fogalmazni, nem lesz kolbászból a kerítés, de abban biztosak lehetünk valamennyien, hogy az idei évhez képest a lakosság, a háztartások többet tudnak fogyasztani, valamennyiünk számára kedvezőbb lesz a 2014. év gazdálkodási feltételrendszere.

Azt gondolom tehát, hogy ezek a hírek jó hírek, okunk van ennek örülni, hiszen Magyarország a válság ellenére a konszolidáció után egy örömteli növekedést tudott felmutatni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)