Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Latorcai képviselő úr a hozzászólását azzal kezdte, hogy hiányolta a költségvetés létét, illetőleg kifogásolta ennek áttekinthetőségét. Azt hiszem, ezek a kötetek, amelyek az államtitkár úr asztalán láthatóak, valóban vaskosak. A költségvetés mindig egy nehéz műfaj volt, mindig nehéz volt áttekinteni, nem csupán a mennyisége miatt, hanem a költségvetés összefüggései miatt is. Az idei esztendőben ez talán még inkább igaz, hiszen valóban, a következő esztendőre három módosítás is készült, de azt gondolom, ez éppen a felelősséget tükrözi, a gyorsan változó helyzethez történő igazítást, ami valamennyiünk kötelezettsége.

Amint említettem, mindig nehéz a költségvetés kapcsán az összefüggéseket áttekinteni. Én most a kutatás-fejlesztés kapcsán hadd vállalkozzam egy ilyen rövid áttekintésre, annál is inkább, mert az oktatás és a kutatás-fejlesztés egyre inkább fontos hazánkban. Erre Arató államtitkár úr is utalt az imént elmondott hozzászólásában. Bizonyára a képviselő úr is látta azt, hogy egy új fejezettel bővült a Magyar Köztársaság költségvetése, ez pedig a kutatási és technológiai fejezet. Ez több annál, mint hogy szimbolizálni szeretnénk a kormány azon eltökéltségét és szándékát, hogy a kutatás-fejlesztés szerepét és jelentőségét növeljük az elkövetkezendő időszakban. Ezek mögött tettek is meghúzódnak.

Az elmúlt esztendőkben már jelentős törvényalkotási munka történt Magyarországon, gondoljunk csak az innovációs törvényre, az Innovációs Alapra. Ebben az esztendőben pedig a kormányzati szerkezetben történt olyan jelentős változás a kutatás-fejlesztéssel, a tudománypolitikával, az innovációval foglalkozó tárca nélküli miniszteri tisztség létrehozásával, amely jelzi azt a kormányzati eltökéltséget, hogy ezen a területen előre kell haladnunk a magyar talentum, a hagyományaink, a tudás miatt, de még inkább amiatt, mert azok a kihívások, amelyek az ország előtt állnak, az ország versenyképességének növelését teszik szükségessé, és összhangban az Európai Unió lisszaboni törekvéseivel, ez számunkra is fontos terület.

Nemrégiben az OECD készített egy országjelentést Magyarországról a kutatás-fejlesztés, innováció területéről. Ezeket a köteteket mindenkinek a szíves figyelmébe ajánlom, mert átfogó, reális és számunkra is használható javaslatokat tartalmazó elemzésről van szó. A kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz alapvetően két fontos intézmény, hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Magyar Szabványügyi Hivatal kapcsolódik, amelyek költségvetési támogatása meglehetősen csekély, hiszen döntően a saját bevételeikből látják el a feladataikat, éppen ezért én inkább néhány fejezeti előirányzatról és néhány más fejezetben lévő, de kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó témáról szeretnék mondani néhány szót.

Nemrégiben sikerült egy nagyon bonyolult és átfogó nemzetközi együttműködést kialakítani, amely környezetvédelmi és nukleáris biztonsági szempontból is fontos program, akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetének az elhasznált, illetőleg a nagy dúsítású fűtőelemeit amerikai támogatással hosszú távon el tudtuk helyezni Oroszországban. A kormányzat a költségek 50 százalékát felvállalva támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a Központi Fizikai Kutatóintézet fűtőelemei immár alacsony intenzitású és dúsítású fűtőelemek legyenek. Azt hiszem, ez egyébként nagyon fontos és lényeges lépés a magyar kutatótevékenységben és munkában.

Magyar siker az Európai Technológiai Intézet Budapestre történő helyezése. Ez több mint üzenet. Ugyan sokan azt gondolják, hogy ez egy kutatóintézet, de ez egy hivatal, a jelentősége mégis felbecsülhetetlen, hiszen ez az a hivatal, amelyik átfogja egész Európát, az Európában működő kutató-fejlesztő intézetek hálózatát, működjenek azok akár egyetemeken, akár akadémiai és más kutatóintézetekben vagy éppen vállalatoknál. Nos, ez az az emelő, ez az a lendítőkerék, ami számunkra is sokat jelenthet, hiszen itt koncentrálódnak az információk. Azt hiszem, az a fantasztikusan kemény verseny, ami ezen a területen kialakult, számunkra sikeresen zárult, és amit vállaltunk az intézmény elhelyezésével kapcsolatosan, azt meg kell teremtenünk, és meg is teremti a költségvetés ezeket a feltételeket.

Egy másik fejezetbe szeretnék átkalandozni, hiszen az Új Magyarország fejlesztési terv számtalan lehetőséget teremtett az elmúlt időszakban is és teremt jövőre is. A vállalati innovációnak, a kutatás-fejlesztésnek 2009-ben 28 konstrukciót tervezünk az előkészítés alatt álló akciótervekben, és mintegy 130 milliárd forint szolgálhatja a különböző kutatóintézetek, egyetemek vagy éppen a kkv-k innovációval, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét és munkáját. Azt gondolom, bátran kijelenthetjük, hogy ez egy fontos lehetőség, nagymértékben bővült már az idei esztendőben is, és bővülni fog a következő évben is az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. Ezek a tervek jelentős mértékű növekményt jelentenek ebben a tekintetben. Mindamellett ott van persze a 15 százalékos hazai társfinanszírozás, ami a költségvetésben egyébként nem csupán ezen a területen, hanem minden fejlesztést érintő területen megvan.

Nagyon fontos dolog az a pár hete elkezdődött munka, ami az Új Magyarország fejlesztési terv átfazonírozását, új súlypontok megjelölését jelenti és tartalmazza, hogyan tudjuk a kis- és közepes vállalkozásokat még inkább támogatni, koncentrálni a támogatásunkat, a munkahelyek megőrzését elősegíteni, illetőleg ezen pályázati rendszerek gyorsítását elősegíteni. Persze ne gondoljuk azt, hogy csupán a hazai lehetőségek fontosak. Az Európai Uniónál lévő, közvetlenül elérhető források több száz milliárd forintra rúgnak. Magyarország 10-15 milliárd forintot hoz el a különböző kutatás-fejlesztési területekre az úgynevezett európai FP7-es keretprogramból, amely a kutatás-fejlesztést szolgálja.

Nos, van egy nagyon fontos és lényeges hazai pénzügyi támogatási lehetőségünk, amit egyszerűen Innovációs Alapnak hívtunk. Pár esztendővel ezelőtt, 2003-ban döntött úgy a Magyar Köztársaság Országgyűlése, hogy létrehozza ezt az alapot, és egyben kötelezettséget vállalt, hogy a vállalati járulékbefizetés mellé 50 százalékban hozzátesszük az állami költségvetésből is azt a támogatást, amely lehetővé teszi a hazai támogatási források létét. Ez a következendő esztendőben 56 milliárd forintot jelent. Azt gondolom, ez az összeg is jelzi ennek a területnek a jelentőségét, illetőleg a komolyságát. Ezen pénzek jelentős hányadát a vállalati innovációra fordítjuk. Már most is mintegy 50 százaléka megy vissza a kis- és közepes vállalkozásokhoz kutatás-fejlesztésre vagy éppen technológiai innovációfejlesztésre. Egyértelmű a kötelezettségünk, hogy a pályázati rendszert úgy alakítsuk át, hogy ez 50-60 százalékos mértékre növekedjen az elkövetkezendő időszakban.

A források egynegyede regionális célokat követ. Sós Tamás képviselőtársam beszélt már a regionális térségi fejlesztések fontosságáról. Az elmúlt időszakban a regionális fejlesztési tanácsok, ügynökségek, illetőleg a regionális innovációs ügynökségek hálózata, szervezetrendszere kiépült, regionális szinten az innovációs fejlesztések és támogatások elindultak. Azt gondolom, nem lehet ennek a jelentőségét alábecsülni, hiszen nagy és fontos szerepet töltenek be a térségi kiegyenlítésben. Itt szeretném kiemelni többek között a Pólus-programot, amely egyetemek, kis- és közepes vállalkozások széles körű együttműködését szolgálja.

(9.30)

Az alapkutatásokra is jut többletforrás az elkövetkezendő időszakban, hiszen az OTKA - amely a tudományos alapkutatások támogatását biztosítja - 5,2 milliárdos forrását megtoldjuk további 2 milliárd forinttal. Örülök, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is elégedetten konstatálta ezt a növekményt. A működő vállalatok mellett szeretnénk, ha az úgynevezett spin-off vagy start-up vállalkozásokat is tudnánk támogatni, jelentős mértékben szeretnénk növelni ezeknek a kezdő, kutatás-fejlesztésben elért eredményeket alkalmazó vállalatoknak a támogatását. Ez újabb lendítőerőt jelenthet a magyar kis- és középvállalkozásoknak, miközben fenntartjuk azokat a technológiafejlesztési programokat, amelyeket az idei esztendőben az élettudományok, az agrárium, a megújuló energia, a versenyképes ipar és a védelem területén hirdettünk meg.

Az elkövetkezendő időszakban azokat a húzóterületeket szeretnénk támogatni, amelyek a versenyképességünket növelik, biztosítjuk a régiók innovációs támogatását. Olyan fontos programokat indítottunk el és folytatunk az elkövetkezendő évben is, mint az úgynevezett Nekifut. Ez nem jelent mást, mint a kutatás-fejlesztési infrastruktúra felmérését, az eszközök optimalizálását, egy nyilvános katasztert, amely lehetővé teszi azt is, hogy a fehér foltokra figyelve biztosítsuk a különböző kutatásokat szolgáló műszerek beszerzését. Nagyon lényeges dolog, hogy a pályázati rendszerünket mi is gyorsítani akarjuk, és olyan fontos együttműködést tudunk kialakítani például a Regionális Fejlesztési Holdinggal, amely a kockázatitőke-alapok fokozott bevonását jelenti ezen a területen.

Nem lehet nem szólni a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekről. Ezek a források biztosítják a kétoldalú, bilaterális együttműködéseket. Olyan fontos államokkal kötjük meg az elkövetkezendő hónapokban a tudományos és technológiai együttműködési megállapodásainkat, mint Kína, Szingapúr, vagy éppen az előkészítés alatt álló Izraelt, illetőleg az Amerikai Egyesült Államokat említhetném. Remélhetőleg ez az együttműködés bővül az elkövetkezendő időszakban.

Két nagy infrastruktúra-fejlesztésről szeretnék pár szót mondani. A költségvetési terveink biztosítják ennek meglétét, és már előzetes kormánydöntés is született; nevezetesen: egy nagy neutronkutató és egy nagy lézerberendezés magyarországi megteremtése. Ez egy alternatív program. Éles a verseny, széles körű nemzetközi együttműködést és támogatást kell biztosítanunk, idehaza pedig összefogni a tudomány, az állami szervezetek és mindenki számára, mert nemcsak tudományos jelentőségük óriási ezeknek a beruházásoknak, hanem a munkahelyteremtő, generáló szerepe is.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy még számtalan olyan dolog van ezen a területen, amelyeknek a feltételeit a költségvetési törvény biztosítja. Én csak egyet emelnék ki, ez a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódik, a szellemi értékek védelme, a helyükön történő kezelése és prezentálása a nagyvilág irányába, hiszen a magyar tudás, a magyar talentum az, amin nyugszik és alapul a magyar kutatás-fejlesztés és innováció, a múltban is és azt gondolom, a jövőben is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)