Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy bár vitatkozni kell és érdemes Mikola képviselő úrral, mégis üdítő kivételként kell képviselő urat említenem a mai megszólaló fideszes és KDNP-s ellenzéki politikusokhoz képest, hiszen legalább abban egyetértettünk, hogy mik azok a közös gondjaink, amelyeknek a megoldásában közös tevékenységre van szükség. Ezért engedelmükkel a volt miniszter úr, képviselő úr által fölvázolt tematika szerint is haladnék, mert amúgy egyébként abban, hogy egy országnak szükséges megszabni, hogy mik azok a legfontosabb dolgok, amiket meg kell oldani, és hogy azoknak tükröződniük kell egy költségvetés készítésekor, ebben maradéktalanul egyetértünk.

Ezért tehát szeretném elmondani, hogy az ágazat legfontosabb egészségpolitikai céljai a költségvetés első változatának benyújtásakor még különös gazdasági és pénzügyi kényszerek nélkül világosan tükrözték a mi szándékainkat; ezekben a társadalom egészségi állapotának, vagyis a népegészségügyi szempontoknak az érvényesítése, az egészségügyi ellátórendszert jellemző területi egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása, az egészségügyi szolgáltatók rugalmasabb gazdálkodási feltételeinek alakítása, az egészségbiztosító biztosítói szerepének megerősítése, amelyekhez hazai forrásokat, az egészségbiztosítás kasszáját és az európai uniós forrásokat kívántuk felhasználni. Ettől sem az első változatban, sem a negyedik változatban nem léptünk el, vagyis a prioritásaink változatlanok, azonban be kell látnunk, hogy a kényszereink is beléptek ebbe a rendszerbe.

Azért beszéljünk csak a népegészségügyi programokról! Azt javaslom tisztelt képviselő úrnak, még egyszer olvassa el még a javított költségvetést is, és meg fogja találni a népegészségügyi programok mellett az uniós forrásokat is, a nagyságrendje több milliárd forint.

A második: a háziorvosi ellátás helyzete - muszáj egy másik ellenzéki képviselőre visszautalni -; azt mondjuk prioritás, és e szerint is cselekszünk. Bár magam azt gondolom, hogy nem volt helyes, hogy a fideszes politikusok az 5 milliárd forint költségű népszavazási kampányba belehajszolták Magyarországot, de az eredményt tudomásul vesszük. Éppen ezért ezt a kasszát muszáj volt kipótolni. (Közbeszólások.) És akkor beszéljünk magyarul, drága képviselő hölgyek és urak. (Közbeszólások.) Ha nem ordítanak, akkor meg tudják érteni, hogy mennyit tettünk ezért. Az első: áprilistól bevezettük... (Közbeszólások.) Nem lódítok, képviselő úr, csak olvassa el. Áprilistól a háziorvosi fix összegű egészségügyi alappraxis-ellátást a felnőttpraxisokban 65 ezer, a vegyes praxisokban 70 ezer, a gyermekpraxisokban 75 ezer forinttal emeltük. Ehhez még október 1-jétől ugyancsak az alapdíjban hozzájött a gyermekorvosi praxisokban a 25 ezer és a vegyes praxisokban a 10 ezer forint/praxis/hó finanszírozás. Ehhez jött még minden jogosult biztosítási jogviszonyának ellenőrzéséhez 50 forint/biztosított. Ehhez jött a szakképzési szorzó, 1,2-ről 1,3-es szorzóval ez magában egy 8 százalékos növekményt jelentett, ha hozzáadjuk, hogy a tízéves gyakorlat még egytizedes szorzóemelkedést jelentett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez októberre a praxisok díjazásában 150-170 ezer forint/praxis/hó többletbevételt jelentett. Lehet, hogy van olyan képviselő, aki azt mondja, hogy ez egy semmi, attól azonban meg kell kérdeznem, hogy vajon ő mennyit keres, ha a 170 ezer forint az semmi. Ez, kedves képviselőtársaim, több mint 20 százalékos növekményt jelentett az alapdíjak és a teljesítménydíjak szintjén. És emeltük a fogorvosi díjtételeket is, tisztelt képviselő úr, és a sürgősségi ellátást, hogy Puskás képviselő úr igaztalan vádjára válaszoljak. Legalább önnek tudnia kell, hogy a mentőállomások építését minden nehézség ellenére folytattuk, a negyedik mentőállomást adtuk át ebben az évben, és jövőre is folytatni fogjuk. Többmilliárdos a fejlesztési forrás ebben. Ahogy végre egyszer most védőruhát is fogunk venni a mentősöknek, mert nem kell annyira nagyon maguknak büszkének lenni, mert ezt eddig egyikük se tudta megtenni, sajnos eddig mi sem, de most erre keretet tudtunk találni; ahogy azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy a kistelepüléseknél az összevont ügyeletek finanszírozására tudtunk többletet találni, és ezt a többletet meg is tudtuk őrizni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, és akkor jött a pénzügyi válság, amikor megterveztük; és igen, végtelenül sajnálom, és még egyszer elmondom, hogy én sajnálom a legjobban, mint az egészségügyben közalkalmazottként több mint húsz évet ledolgozó gyakorló orvos, hogy ez minket se hagyhatott érintetlenül. Nagyon sajnálom, hogy a többműszakos nővérek béréből a 13. havit most nem fogjuk tudni kifizetni. Csakhogy ugyanannak a nővérnek a devizaválság miatt egyszer csak a 250 vagy 240 forintos eurós hitele 270 forintra nőtt, és ezzel a törlesztőrészlete durván megnőtt, és ez a piaci válság utolérte a családját, és ha a versenyszférában, mondjuk, az Elektropontnál dolgozott a férje, ma már annak nincs munkája.

Úgy gondolom, hogy amikor ebben a nagyon kényszerűen nehéz költségvetésben meg kellett újra tervezni az E-alapok költségvetését, akkor azt tudtuk mondani, hogy amíg ebből a válságból nem jutunk ki, arra kérjük tisztelettel az egészségügyben dolgozókat, hogy ahogy eddig, egy kicsit még álljanak helyt becsületből is azért, mert ezzel együtt a fejlesztéseket folytatjuk, a dologi, működési kiadásokat megteremtjük, a bérek fedezetét előkerítjük, mert nemcsak a járulékokat nem tudtuk most megőrizni, hiszen valószínűleg kevesebb is lesz kicsit a kereső, hanem bepótoltuk, még mindig több mint 300 milliárd forint az E-alapban az a befizetés, amit egyéb adóból fizettünk be.

Ezért én úgy gondolom, hogy mégis jogos az együttműködést kérni képviselőtársaimtól, mert lehet, hogy közösen mégiscsak ki tudjuk mozdítani az ország szekerét a nehézségekből.

Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)