Felszólalás adatai

A gyilkossági sorozat 1993. december 19-én kezdődött, amikor Magda szerb társaival meggyilkolt egy kecskeméti vállalkozót és feleségét saját otthonukban, valamint az éppen náluk lévő szerb férfit is kivégezték. 1994. január 5-én Orosházán öltek meg egy védtelen nőt. 1994. január 23-án megölték a szegedi neves cukrászt, Z. Nagy Bálintot, valamint 42 éves feleségét, 16 és 10 éves gyermekét; igaz, ezt az esetet nem sikerült egyértelműen rábizonyítani. Palicson és Szabadkán nyolc embert végeztek ki, így összesen 16 ember élete szárad a lelkén.

Az elítélése idején hazánkban a jog nem ismerte a tényleges életfogytiglani büntetést, így ez az embernek nevezett vadállat már 2020-ban szabadlábra kerülhet, annak ellenére is, hogy bizonyos körökben egy, a Magda Marinko által írt halállistáról is beszélnek, melyen az őt rács mögé juttatók nevei szerepelnek. Szerbiában, ahol a jog igazságosabban kezeli az ilyen őrülteket, halálbüntetést róttak ki a volt idegenlégiósra. Magyarország éppen ezért tagadta meg a kiadatását, hiszen a hazai jog tiltja a hazájukban halálra ítélt személyek átadását.

Tisztelt Államtitkár Úr! A szerbiai parlament azonban közel tíz éve eltörölte a halálbüntetést, negyvenévi szabadságvesztésre változtatva a kiróható legsúlyosabb büntetést.

Személyes javaslatom az lenne, hogy a temerini fiúk szabadon bocsátásáért cserébe adjuk hát ki Magda Marinkót a szerbiai igazságszolgáltatásnak. Az igazságtalanul elítélt temerini fiúk ügyében ugyanis semmilyen előrelépést nem tud felmutatni a magyar külpolitika, Magda Marinko magyarországi fogva tartása viszont indokolatlan, és hihetetlen költségeket emészt fel.

Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat, tervezik-e - figyelembe véve a költségeket és a körülményeket -, hogy kiadják a sorozatgyilkost a szerb hatóságoknak. Mennyibe került hazánknak ez idáig összesen az újvidéki halálosztó? Mekkora összegeket emészt fel Magda Marinko fogva tartása, egyheti őrzése, ellátása? (Taps a Jobbik soraiban.)