Készült: 2020.07.12.18:30:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

275. ülésnap (2005.12.01.), 18. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:29


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Alelnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk november 17-én tárgyalta, és egy mondattal úgy is összefoglalhatnám, hogy 12 támogató vélemény mellett, 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. Szeretném persze egy picit bővebben is érzékeltetni, hogy a 12 támogató vélemény mire is alapozódott.

Gyakorlatilag az a 19 pont, ami a foglalkoztatáspolitikát érinti, jelentős mértékben látható módon hat azokra a folyamatokra, amelyek Magyarország munkaerőpiacát jellemzik. Kiváltképp azért, mert a fókuszban azokat a munkaadókat, munkáltatókat, vállalkozásokat segíti, akik tisztességes módon, akár járulékfizetéssel párosulva, akár a korrekt foglalkoztatási viszonyokat, kereteket betartva élik az életüket, a másik oldalról pedig segíti azokat a munkavállalókat, akik bizonyos értelemben kényszerített helyzetben élték vagy élik jelen pillanatban is az életüket. Azt gondolom, ez a jó, és a bizottság tagjai is így ítélték meg, hiszen egyrészt a munkáltatói, másrészt a munkavállalói szektor számára is támogatást nyújtanak azok az intézkedések, amelyek a száz lépés program keretei között megfogalmazódtak.

Emellett igen fontosnak ítélték a bizottság kormánypárti képviselői azt, hogy az egyes lépések között keresztösszefüggések is vannak, azaz nemcsak a különféle szakpolitikák érvényesülése az, ami fontos és megjelenik, hanem példaként a családtámogatási rendszer keretei között, mondjuk, a gyermekvédelmi támogatás most már úgy működik, hogy akkor is hozzájuthatnak a munkavállalók, hogyha munkaviszonyt létesítenek, mondjuk, egy szociális ellátórendszerből való kikerülés kapcsán. Ez pedig egyértelműen hat a foglalkoztatásra, hiszen motiválja, serkenti a munkavállalókat arra, hogy igenis érdemes elvállalni akár 70, 80, 100 ezer forintos bruttó bérek mellett is felkínált munkalehetőségeket.

De ilyen lehet az adózás rendszerén keresztüli változtatásoknak a sokasága, ami már évekre visszanyúlik akár a személyi jövedelemadózás tekintetében, és folytatódik jelen időszakban is, vagy az áfacsökkentéssel, vagy a társasági adó csökkentésén keresztül az elkövetkezendő időszakban bekövetkezik. Ez mind-mind a versenyképességét is növeli a munkáltatóknak, ezáltal vélhetően és valószínűsíthetően a foglalkoztatási hajlandóságát is növeli, ennek eredményeképpen minél több ember juthat munkalehetőséghez. Jó tehát az az út, amely a mára kialakult foglalkoztatás bővülése mellett olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek a későbbiekben még több foglalkoztatási helyet képesek életre hívni.

Mindezek mellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a segélyezési rendszert átalakítja a hivatal, átalakítja akképpen, hogy sokkal inkább az állásösztönzési támogatást működteti, valójában ki akarja mozdítani a bent lévő, a regiszterben lévő embereket a rendszerből, és hozzá akarja segíteni ahhoz, hogy munkaviszonyt tudjanak létesíteni. Persze, ehhez sok mindent kell tenni, ehhez olyan támogató intézkedések sokaságát kell foganatosítani, ami a munkáltatókat is motiválja e tekintetben, és helyzetbe kell hozni azokat az embereket, akik adott esetben ma nincsenek helyzetben, mondjuk, a képességük, a képzettségük okán bizonyos értelmű hiányokat szenvednek el.

 

(10.10)

Nem véletlen, hogy a felnőttképzés rendszerében olyan támogatási struktúrákat működtet a száz lépés program keretei között a kormány, ami segíti a képzési szint emeléséhez való hozzáférés lehetőségeinek a kialakulását, de a szakképzési rendszeren belül is olyan folyamatokat gerjesztett, amelyek alapvetően átrendezik a mai folyamatokat, a munka világához illesztett igényeket igazolja vissza, akár már a 9., 10. osztályban való gyakorlati képzés megteremtésének a lehetőségén keresztül, akár a tanulószerződések elmúlt néhány esztendőben való megtriplázásával és az elkövetkező esztendőkben történő még dinamikusabb növelésével.

Azt gondoljuk, hogy azok az intézkedések, amelyek akár a Start-kártya keretei között foganatosítódtak - mérhető módon csak a bizottsági ülésig eltelt másfél hónap alatt több mint ötezer kártya kiváltásán keresztül több mint négyezer fővel csökkentették a regisztrált pályakezdő munkanélküliek létszámát a statisztikai sorban -, eredményként könyvelendők és könyvelhetőek el. Ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek a későbbiekben is erősítendőek. A lényeg tehát az a bizottság kormánypárti képviselői részéről, hogy minden olyan intézkedés, amely a program keretei között megfogalmazódott, látható módon a munkaerőpiac igényeihez illeszkedetten működik, és azt erősíti. Ezen intézkedéseket egészíti ki egyébként a mikro- és kisvállalkozási támogatási rendszer vagy a “Lépj egyet előreö szakképzési képesítések megszerzési rendszere, vagy a rugalmasságot feltételező, azt segítő részmunkaidős foglalkoztatás kialakítása.

Összességében tehát - visszatérve az első mondatomra - azt mondhatom, hogy mindezek alapján a bizottság 12 támogató szavazat mellett, 4 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai