Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mesterházy Attila frakcióvezető úr, az MSZP részéről: "Haza és szabadság" címmel.

Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 15-e egyik legfontosabb üzenete egészen biztosan a mai magyar politikai élet képviselői számára is az, hogy a magyar nemzet akkor tudott nagy történelmi tetteket végrehajtani, ha a nemzet polgárai között volt egy összefogás, volt egy közös akarat, ami alapján cselekedni kezdtek. Ez a közös akarat határozta meg a közös nemzeti sikereinket a múltban, és a meggyőződésem, hogy erre oda kell hogy figyeljünk. Ez a fajta cselekvés, együttműködés határozhatja meg a nemzet sikerét hosszú távon a jövőben is.

Haza és szabadság, haza és haladás - ez a két szóösszetétel nagyon pontosan fogalmazza meg azt, hogy ma Magyarországon milyen problémákkal kellene foglalkoznunk. A mai magyar kornak a legkiemelkedőbb problémája, és azt gondolom, ebben van közmegegyezés, és ebben van egyetértés Magyarország polgárai között, az a növekvő munkanélküliség, a növekvő rezsiköltségek, beleértve a benzin árát, az energiaárakat vagy éppen az élelmiszerek árát, ugyanilyen problémát jelent a devizahitelesek helyzete, vagy éppen hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nem csökkennek, hanem az elmúlt időszakban folyamatosan nőttek, és egyre többen kerültek az elmúlt 8-9 hónapban nehezebb helyzetbe.

Ezek azok a kérdések, amelyek feszítik a magyar állampolgárok mindennapjait, és ezért fordulhat az elő, hogy bizonyos helyeken az országban ma már az a probléma, hogy hogyan kerül vacsora az asztalra.

Ha megkérdeznénk a magyar választópolgárokat, hogy melyik az az első 12 pont, ami a legjobban feszíti őket, akkor garantáltan ebben az első 12 pontban nem szerepelne az alkotmányozás, nem szerepelne az új alkotmány, sőt egészen biztosan nem szerepelt volna benne az új médiatörvény sem. (Tállai András: És az MSZP sem.)

Ma Magyarországon nincsen alkotmányozási kényszer. Nincsen alkotmányozási kényszer, és erről nincsen közmegegyezés, ez egészen biztos, hiszen az elmúlt húsz évben ez az alkotmány betöltötte a szerepét, és be tudná tölteni a következő húsz évben is, hiszen az ország életének szervezésére kiváló volt ez a modern európai alkotmány. És ha erre kiváló volt és közben nem segíti egyébként azon problémák megoldását, amit az imént felsoroltam, nem teremt új munkahelyeket, nem csökkenti a társadalmi különbségeket, nem csökkenti a rezsiköltségeket, tehát ha ezeknek a problémáknak a megoldásához nem kell az új alkotmány, akkor talán nekünk sem ezzel kellene itt elsősorban foglalkozni a következő hetekben, hónapokban, hanem sokkal inkább az emberek hétköznapjait érintő kérdésekkel.

És ahogy ezt csinálják, arról is megvan a véleményünk, hiszen önök nem törekednek semmiféle nemzeti konszenzusra. Az, hogy majdnem egymilliárd forintot elköltenek levelezésre a magyar választópolgárokkal, az, hogy kiválasztanak kényük-kedvükre volt szocialista vagy éppen volt MSZMP-s tagokat, és azokkal próbálják a nemzeti konszenzus látszatát megteremteni, azt gondolom, hogy ez semmiféleképpen nem szokványos egy demokráciában. Nem szokványos Indiától az Európai Unión át egészen az Egyesült Államokig.

Ha valaki ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, és valóban komolyan gondolja, hogy a nemzet alkotmányát és nem egy párt alkotmányát akarja kidolgozni, akkor bizony garanciák kellenek arra, hogy ebbe az ellenzéknek és mindenki másnak, aki másképpen gondolja, másképpen látja az élet dolgait, igenis, legyen beleszólása.

Éppen ezért tartottuk volna fontosnak azt, hogy azt a garanciális törvényt vagy a társadalmi egyeztetésről szóló törvényünket, vagy éppen a népszavazási kezdeményezésünket támogassa és fogadja el a Fidesz-frakció, mert ha igazak azok a szavak, amelyeket államtitkár úr is mondott, akkor bizony ez kellő garanciát jelentett volna arra, hogy el lehessen hinni, hogy a Fidesz komolyan gondolja azt, amit mond.

Éppen ezért mi a magunk részéről nem támogatjuk ezt a folyamatot. Úgy látszik, hogy ez az alkotmányozás nem más, mint az önök politikai rendszerváltásának az egyik alkotmányos kerete. Önök csökkenteni akarják a következő kormányok mozgásterét, be akarják betonozni a saját hatalmukat, és olyan törvényeket, olyan jogszabályokat szeretnének előállítani, amivel ha elvesztik a választásokat, akkor is a hatalmi befolyásuk megmarad.

Ennek az alkotmánynak az egyik legnagyobb hibája, azon túl, ahogy előállítódott, az az, hogy bizony a Fidesz rendszerét akarja ráerőltetni Magyarországra a társadalompolitikában, a gazdaságpolitikában és demokráciafelfogásban egyformán. Éppen ezért azt lehet mondani, hogy semmi más nincs e mögött az alkotmányozás mögött, mint egy politikai számítás. Látható, hogy olyan szabályokat akarnak bevezetni, amivel megnehezítik a következő kormányok mozgásterét, például a kétharmados törvénybe iktatása az adótörvényeknek, amivel ki lehetne iktatni azt az igazságtalan adótörvényt, amit önök hoztak.

Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy reformokra van szükség Magyarországon, ésszerű takarékosságra, ehhez pedig igazi hazaszeretetre kell odafigyelnünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) A hazaszeretet ma nem azt jelenti, hogy ki tudja hangosabban énekelni a Himnuszt vagy milyen szimbolikus politizálást képvisel, hanem az előttünk álló problémákra kell odafigyelni.

Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében ismét Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ha az utolsó gondolatára reagálnék, van, aki a Himnuszt énekli, és van, aki az Internacionálét, nem tudjuk, hogy melyik mikor a hangosabb éppen Magyarországon. (Taps, derültség a kormánypártok soraiban.)

Ön és az ön pártja elég régóta itt van, tisztelt képviselő úr. Nem tudom pontosan, hogy 2002-ben is itt volt-e parlamenti képviselőként, abban a ciklusban, de ne feledjük, hogy 2002-ben a kormány programjában, az önök által alakított kormány programjában benne volt, hogy új alkotmányra van szükség. Most azt mondja, hogy nincs alkotmányozási kényszer, akkor benne volt a kormányprogramban. 1994-98 között egy huszon-egynéhány fős bizottságot állítottak fel, hogy szövegezzék meg az új alkotmányt. Most ön azt mondja, hogy nincs szükség új alkotmányra, hiszen az előző két évtizedben jól működött. Ha ilyen jól működött, miért tették bele a kormányprogramjukba az új alkotmány elkészítését, és miért állítottak fel bizottságot egy új alkotmány elfogadására?

Szeretném megpróbálni egy halvány kísérlet erejéig megvilágítani önnek, hogy ön valóban alappal mondta azt, hogy sok ember szociális gondokkal küzd, és ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell. Ebben önnek teljesen igaza van. De szeretném megvilágítani önnek, hogy mi az összefüggés az alkotmány és az emberek szociális nélkülözése között, pár lépésben.

Ön is tudja, ma azzal küzd leginkább a kormány, azért nem tud az ön által is említett embereknek jobb életet biztosítani, mert egy óriási, 20 000 milliárdos adóssággal küzd. Ön is jól tudja, hogy ha önök ezt 8000 milliárdról 20 000 milliárdra nem növelték volna, hét és félszer ennyit költhetnénk lakástámogatásokra, hogy a fiatal családosoknak lakása legyen, háromszor eltörölhetnénk a társasági adót, hogy a magyar vállalkozások könnyebben tudjanak boldogulni, a felére tudnánk csökkenteni a személyi jövedelemadót, most már a családi adózás rendszerét, vagy akár 40 százalékkal tudnánk csökkenteni az áfát is. Mindez az emberek számára valóban egy könnyebb életet jelenthetne akkor, ha önök nem emelték volna nyolc év alatt az államadósság szintjét ilyen mértékre.

És itt fontos az alkotmány és az új alkotmány elfogadása, hiszen az pénzügyi garanciát ad arra, hogy nem lehet még egyszer így eladósítani az országot. Pontosan ez a szociális probléma, amit ön is felvetett, amit pontosan önök okoztak az elmúlt nyolc év eladósításával, ha ezzel a problémával nem kellene küzdenünk, ha önök nem halmoztak volna fel ekkora államadósságot, az általam említett, mind-mind szociálisan pozitív lépéseket megtehetné ez a kormány. De önök pontosan ezért követték el a legnagyobb bűnt, a legnagyobb hibát, mert olyan államadósság-mértéket halmoztak fel, ami lehetetlenné teszi ezeknek az embereknek a megsegítését, és azért van szükségünk egy ilyen gazdasági alkotmányozásra, közpénzügyi fejezetre, hogy ez még egyszer Magyarországon ne történjen meg, pontosan azoknak az embereknek az érdekében, akiket ön is említett.

Miközben ön arról szónokol, hogy nincs elegendő konzultáció az alkotmányról, a másik mondatában már azt mondja, hogy túl sok az a 90 forint állampolgáronként, amit a véleményük kikérésére költünk, 12 kérdésre és egy kifejtendő kérdésre.

(14.00)

Kérem, döntse el, hogy most túl sok a konzultáció, mert 90 forintot költünk rá, 8 millió emberre fejenként, vagy pedig túl kevés, miközben az alkotmány-előkészítő bizottság az önök által megnevezett egyesületek, szakértők anyagait is tárgyalta, és azzal is foglalkozott. (Mesterházy Attila közbeszól.)

Én úgy gondolom, hogy amikor ön arról beszél, hogy ez a Fidesz alkotmánya, akkor valahogy szintén egy tévedésben van. Elmondanám, csak pár mondatot hadd idézzek önnek abból az alkotmányból, amelyre ön azt mondja, hogy elfogadhatatlan! Rögtön az elején, az alapvetések között: Magyarország független és demokratikus jogállam, a hatalom forrása a nép, és a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Ön erre mondja, hogy ez a Fidesz alkotmánya, ön erre mondja, hogy ezzel az MSZP nem tud azonosulni (Közbeszólás az MSZP soraiból.), oly mértékben nem tud ezzel azonosulni, hogy a vitában sem vesz részt. (Tóbiás József közbeszól.)

Én úgy gondolom, hogy még van pár napjuk, meggondolhatják, visszajöhetnek az alkotmány vitájába. De önnek is csak azt tudom mondani, amit Schiffer frakcióvezető úrnak: az önök szavazói, az a közel egymilliós tömeg kirekesztődik az alkotmányozásnak a folyamatából az önök döntése nyomán, a Fidesz-KDNP egyszerűsítette az ő részvételüket a vitában, önök teszik lehetetlenné, hogy a szavazóik véleménye itt megjelenjen. Kérem, gondolják meg, a következő hónapot mégiscsak érdemes lenne az MSZP-s képviselőknek is a Parlament falain belül tölteni. Önök nem twitterdemokraták, hanem országgyűlési képviselők, nem a Twitteren kell hogy kifejtsék a véleményüket az alkotmányról, nem ott kell a demokráciát megvédeni, hanem, itt, a Parlament falain belül.

Kérem önöket, jöjjenek vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)