Készült: 2024.09.20.15:31:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2003.09.08.), 279. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:42


Felszólalások:  Előző  279  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat egy terület, konkrétan a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos nyilvántartási rendszer átalakítását tartalmazza.

Jövő év májusától egy sor uniós rendelet fogja szabályozni például a szőlő-bor ágazatot, és a jelen törvénymódosítások, a bortörvény, valamint a hegyközségi törvény módosítása is azért szükséges, hogy intézményi, szervezeti oldalról megteremtse a közösségi rendeletek zökkenőmentes alkalmazásának feltételeit. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat tartalmát tekintve alkalmas ennek a célnak az elérésére.

Az általános vita lehetőségét kihasználva néhány olyan aktuális problémára szeretném ráirányítani a figyelmet, amely nagyon fontos ahhoz, hogy termelőink az új kihívásoknak megfeleljenek. A világ bortermelésében az elmúlt években olyan változások következtek be, amelyek Európát új kihívások elé állították és állítják, amelyeket a magyar termelők sem hagyhatnak figyelmen kívül.

A piacon megjelent egy sor olyan termelő ország, amelyek olcsó áraikkal komoly konkurenciát jelentenek az európai, így a magyar termelőknek is. Ez a piacvesztés azzal a következménnyel járt, hogy a termőterületek erősen lecsökkentek. Azt is látjuk, hogy ebben a versenyben csak a hatékonyabb, korszerűbb technológiák tudnak majd versenyezni egymással. Ez Magyarország esetében az elmúlt időszakban konkrétan azt eredményezte, hiszen már érezzük nagyon régóta ezt a fajta piacvesztési problémát, hogy a termőterület 130 ezer hektárról 93 ezer hektárra csökkent.

A fogyasztási és a vásárlási szokások változása miatt, amelyek nálunk is a nagy áruházláncok irányába terelik az értékesítést, megkövetelik az integrációt ezen a területen is.

 

 

(21.50)

 

Az jól érzékelhető, hogy az említett piaci pozícióveszés miatt az EU szabályozása minden területen a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi termék-előállítást teszi első helyre. Ezt a szemléletet támasztja alá az a szabály is, hogy új szőlőterület az Unióban is csak nagyon minimális mértékben alakítható ki. Ez a mi esetünkben konkrétan azt jelenti, hogy az Unió tagjaként annyi szőlőterülettel fogunk rendelkezni, amennyivel oda belépünk. Az uniós szabályozás ezen részének részletes ismertetésétől most eltekintenék, de azt megjegyezném, hogy az újratelepítési jog nem vonatkozik az elhanyagolt ültetvényekre, amelyeket oly gyakran láthatunk manapság.

A másik megjegyzésem az lenne, hogy az Európai Unió által biztosított támogatás a hegyvidéki területeken várhatóan nem fedezi majd a telepítés költségeit. Ez is egyfajta új kihívást jelent számunkra. Az uniós támogatások igénybevétele szempontjából kiemelendő, hogy a jövőben nem a hegybíró, hanem a kifizető ügynökség engedélyezheti a szőlő telepítését és kivágását. Ezt a módosítást az indokolja, hogy a magyar termelők igénybe vehessék a támogatásokat a jövőben is. A támogatási kérelmeket viszont továbbra is a hegybíróhoz kell majd benyújtani, aki a kérelmeket szakmai véleménnyel ellátva fogja az engedélyező hatóság felé felterjeszteni.

Nagy jelentőségűnek tartom a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a szőlőültetvény-kataszterrel kapcsolatosak. A támogatásokhoz ugyanis ennek alapján csak úgy lehet hozzájutni, ha megbízható és pontos nyilvántartások állnak rendelkezésre minden ültetvényről. Ismeretes, hogy 2001-ben a Központi Statisztikai Hivatal felmérte az ország valamennyi gyümölcsösét és szőlőterületét. Ennek eredményeként minden 500 méternél nagyobb, tehát árutermelőnek minősülő szőlőültetvényről, valamint azok használóiról részletekbe menő pontos nyilvántartás áll a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. Mindezek alapján igényként fogalmazódik meg, hogy a hegyközségek információs rendszere is tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a KSH rendelkezésére állnak, mert a hegybírók csak így tudnak megalapozott javaslatot tenni a telepítési ügyekben, a származási bizonyítványok csak így lehetnek megalapozottak.

Évek óta számos rendelkezés született a szőlő-bor ágazatra vonatkozóan annak érdekében, hogy a bortörvény rendelkezéseinek maradéktalanul érvényt lehessen szerezni, és teljes mértékben kiküszöbölhető legyen az ellenőrizhetetlen eredetű, hamisított borok forgalomba hozatala. Sajnos, a rendszer mégsem teljesen zárt, hiszen a vendéglátóhelyeken, a kiskereskedelemben ma is jelennek meg olyan termékek, amelyek bornak egyáltalán nem nevezhetők. Azt hiszem, valamennyiünk véleménye szerint mondhatjuk, hogy ez egy tarthatatlan állapot itt, az európai uniós csatlakozás előtt. Ez a tisztességes termelők megélhetését veszélyezteti, ráadásul kiszoríthatja a jó minőségű borokat a piacról, nem is beszélve az ilyen folyadékok egészségkárosító hatásáról. Ezért szükséges a jövedéki szabályok olyan módosítása, amely szigorú felügyelet alá helyezné a nagy mennyiségű cukor forgalmazását. Csak jelezni szeretném, hogy ebben körvonalazódik egy négypárti megállapodás, amely reményeink szerint a törvénykezésbe beillesztve meg fogja oldani ezt a problémát a közeljövőben.

A világ tendenciáit figyelembe véve óvnék mindenkit attól, hogy a minőségi termelés helyett a támogatásokra koncentráljon. Véleményem szerint a haszonnak alapvetően a bor értékesítésekor kell keletkezni, a támogatások csak a versenyhátrányok mérséklésére hivatottak. Ezért a borkultúra fejlesztése, az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználása, a megfelelő marketingmunka megkerülhetetlen ezen a területen. Örök igazság, hogy a bort a pincénél lehet a legjobb haszonnal értékesíteni. Ehhez azonban elengedhetetlenek olyan infrastrukturális fejlesztések, amelyek a borútrendszer korszerűsítését segíthetik. Ehhez szükség lesz az EU-támogatások igénybevételére is és további állami pénzek bevonására, mert a hegyközségek önerőből nem képesek ilyen infrastrukturális fejlesztésekre.

Összefoglalnám: az előttünk álló törvényjavaslat a szervezeti változásokat megfelelően kezeli, de a magyar borok piaci pozícióinak erősítése valamennyiünk feladata. A gazdák helyzetbe hozása közös érdek, ebben segíthet ez a törvény, ezért kérem valamennyi képviselőtársam segítő támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  279  Következő    Ülésnap adatai