Készült: 2024.09.20.04:09:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

329. ülésnap (2013.11.26.), 82. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:06


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hát ugye, itt elsősorban a társasházi lakások és lakásszövetkezeti lakások közös használatú helyiségeinek fűtési, világítási költségéről, az azzal kapcsolatos rezsicsökkentésről vitázunk. De valóban megkerülhetetlen, hogy általánosabb és szélesebb kitekintésekben, összefüggésekben vizsgáljuk meg az önök több fronton vívott állítólagos rezsiháborúját, rezsiharcát, amelyhez rengeteg rezsihazugság is társul. Hát valóban, nagyon átlátszó, hogy a májushoz képest egy előrehozott határidőben be kell számolni. Legalább vallják be, lássák be, ismerjék be, hogy egyértelmű, nyílt kormánypropaganda célt szolgál akár a korábbi beszámolási kötelezettség előírása, a korábbi határidő meghatározása, akár pedig az állítólagos rezsicsökkentés miatti csökkenés kimutatása.

Miért fogalmazok így, hogy állítólagos? Azért van erre szükség, mert a helyzet megköveteli, és rengeteg dologgal nem foglalkoznak. Egyértelmű, hogy a választásokra időzítették, és heti, kétheti vagy havi adagokban terjesztik elő a különböző rezsicsökkentési javaslataikat, próbálják ezt folyamatosan felszínen tartani, már a csapból is ez folyik, az embereknek a könyökén jön ki, hogy megvédik a rezsicsökkentést, és önök újabb és újabb rezsicsökkentési ötletekkel állnak elő. Csak hát az a helyzet, hogy először az alapokat kellene megszilárdítani. Rendkívül érdekes az a sunnyogás és hallgatás, amivel a körülbelül 3-4 hete benyújtott jobbikos javaslattal kapcsolatban viseltetnek, miszerint először is az alapokat kellene abban az értelemben megerősíteni, hogy kiemelt, tehát négyötödös alaptörvényi védelem alá kellene helyezni azokat a közszolgáltatási szektorokat, amelyeket visszavásárolt az állam, mint például az E.ON-gázüzletág esetében, vagy amit vissza fog vásárolni.

Továbbra is fenntartjuk, hogy a háromszoros vételár miatt vizsgálóbizottság felállítása és vizsgálat elrendelése szükséges, de magát a szándékot, az állami tulajdonba vételt a Jobbik a maga részéről támogatja. De jelen pillanatban hiába vesszük meg, már nem is arany-, hanem szinte gyémántáron, vagy vesszük vissza a villamosenergia-szektort, illetőleg a gázszolgáltatással kapcsolatos vagyontárgyakat, ha nem védjük meg akár a közelebbi, akár a távolabbi jövőben egy újabb privatizáció veszélyétől.

(12.10)

Ugyanis jelen pillanatban, akármilyen színű kormány alakul 2014-ben, '18-ban, '22-ben, a közelebbi vagy a távolabbi jövőben, ha nem tesszük be ezt a kiemelt alaptörvényi védelmet, akkor bármilyen színű kormány akár belföldi oligarcháknak - Nyerges-, Simicska-, Leisztinger-, Csányi-érdekeltségeknek -, akár külföldieknek, akár külföldi többségi állami tulajdonban levő cégeknek ismételten eladhatja ugyanúgy, mint tették azt a balliberális erők a 90-es évek közepén és második felében. Tehát nehogy a privatizáció-reprivatizáció folyamata egy újabb privatizációval folytatódjon, hiszen akkor megint kiveszik annak a lehetőségét a kezünkből, hogy a saját sorsunkat a saját kezünkbe vegyük!

Egyelőre ezt a javaslatot jegelik. Nem látom azt a mindent lebíró akaratot, hogy ezt tárgysorozatba akarják venni, és a plenáris ülésen erről érdemi vitákat tudnánk folytatni. Itt az összes megválasztott képviselő négyötödéhez kötnénk akár 1 százaléknyi állami tulajdon privatizációját is a későbbi időben. A négyötödre pedig azért van szükség, mert úgy látszik, hogy az elmúlt több mint 20 évben nem ritka, kétszer is előfordult kétharmados többség megszerzése, négyötödre viszont szinte matematikailag esélytelen bármilyen, akármilyen izmos vagy akármilyen erős politikai erő is. Éppen ezért szükséges, hogy a több ezer milliárdos állami vagyont egy ilyen kiemelt védelem alá helyezzük.

Ha ezt önök nem teszik meg, akkor egyértelmű, hogy valami készül itt néhány éven belül, akár a belföldi fideszes haveroknak, akár külföldre megint értékesíthetik. Ha nincs ilyen sunyi szándékuk, akkor kifejezhetik azzal, hogy ezt a jobbikos javaslatot támogatják, akkor megnyugszunk, akkor ezt a veszélyt elhárulni látjuk, és akkor valóban meg tudjuk védeni ezt a sok ezer milliárdos vagyont, mint ahogy minden normális, valóban nemzeti érdekek által vezérelt kormány azt megtenné Európában vagy bárhol máshol a világon.

Ugyanakkor nem látunk intézkedéseket azokkal kapcsolatban, amiket már többször feszegettünk, hogy hány lehetőség, nem is kiskapu, hanem nagykapu van a közműszolgáltatók előtt annak érdekében, hogy visszavegyék a rezsicsökkentés lakosságra nézve kedvező hatásait. Elmondtuk azt is, hogy hiába látják az emberek a fűtési, világítási, víz-, szennyvíz-, szemétszállítási díj kiadási tételein, hogy 20 százalékkal csökken - korábban 10, most már 20 százalékkal csökkennek ezek a tételek -, hogyha a végösszesenben a családi kassza nem érzi meg azt, nem vehető észre a kasszán, hogy több marad, akkor az egész nem ér egy hajítófát sem.

Nézzék meg a Gazdaságkutató Intézet egy friss elemzését, amely szerint körülbelül 130 milliárd forint marad az embereknél a rezsicsökkentés révén, és körülbelül ennyivel növekednek az emberek banki költségei. Ezt mondtam én, ezt mondom én és mondja a Jobbik is hosszú hetek-hónapok óta: amit az emberek nyernek a réven, legalább annyit buknak a vámon, de lehet, hogy még többet, hiszen ezek csak a banki költségek és a rezsicsökkentés összefüggései.

Nem beszéltünk arról, hogy önök 52 milliárddal kompenzálják a közműcégeket, nem beszéltünk az alapvető élelmiszerek árának nem 2,7 százalékos, hanem annál jóval nagyobb emelkedéséről, nem beszéltünk a folyamatosan, újra növekvő üzemanyagárakról. Hiába csökken a világpiacon az üzemanyag ára, nálunk mindig növekszik. Nagyon érdekes magyar sajátosság, egyébként kormányokon és ideológiákon átívelő módon, hogy amikor az olaj világpiaci ára csökken, akkor annak a hatása csak hónapok múlva mutatkozik meg, amikor pedig növekszik, akkor szinte már másnap látható a benzin- és gázolajárakban. Ez újabb élelmiszerár-emeléseket generál, és akkor még nem beszéltünk a július 1-jétől bevezetett elektronikus útdíj szintén komoly árnövelő hatásáról, amely például az építőanyagokban vagy az alapvető élelmiszerekben is jelentkezik. Ily módon sokkal többet vesztünk, mint amennyit nyerünk, tehát már az sem igaz, hogy nullszaldós a történet.

Higgyék el, mi nem vagyunk ellendrukkerek, minket semmifajta rosszindulat vagy rossz szándék nem fűt vagy nem vezérel. Tehát azt a népbutítást vagy - elnézést a kifejezésért - parasztvakítást vagy néphülyítést mindenképpen fel kell számolni és be kell fejezni, hogy itt valóban 20 százalékkal több marad az embereknél. Bárcsak úgy lenne! Csak sajnos a tények makacs dolgok, és a tények teljesen mást mutatnak.

S akkor még nem beszéltünk arról, hogy például az E.ON néhány héttel ezelőtt a debreceni és a nyíregyházi központból ötven munkavállalót bocsátott el, és ki tudja, hogy aztán ezek a cégek még hányszor ötven vagy hányszor száz embert vagy ezer embert fognak elbocsátani, ez mennyi adókiesés, járulékbevétel-kiesés. Ezek az emberek vagy szociális segélyért állnak sorba, vagy munkaügyi ellátásért, vagy esetleg elmennek külföldre. Tehát itt nagyon komoly adó- és járulékbevétel-kiesés és egy fogyasztáscsökkenés következik be. Ezt sem számolták bele akkor, amikor megvonják a mérleget.

Vagy a legsúlyosabb problémák egyike a szolgáltatás minőségének a rontása. Itt sem látunk semmilyen előrelépést, nem akarnak a szolgáltatók tyúkszemére lépni. Ugyanis hiába olcsóbb a gáz, ezt is elmondtuk, kérem tisztelettel, hogy ha többet kell belőle használni melegvíz-előállításra, főzésre és fűtéshez, akkor az egész nem ér semmit. Régóta valamennyi magyar fogyasztó tapasztalja, hogy hiába használja a gázt különböző fűtőberendezések révén, sokkal többet használ, és még mindig nincs meleg a lakásban vagy a családi házában, mint amit ő szeret, vagy amit korábban megszokott. A főzésnél is ugyanezt észreveszik a háziasszonyok. Ehhez egy egyszerű, átlagemberekkel való beszélgetés elég, hogy ezt meg tudjuk állapítani.

A karbantartási kötelezettségek elmulasztása. A külterületi vezetékeket korábban évente ellenőrizték, most kétévente ellenőrzik. A belterületi féléves ellenőrzés helyett most éves ellenőrzések vannak. Itt is nagyon komoly tételeket fognak meg. Ki tudja, hogy a ritkább ellenőrzések milyen olyan károsodáshoz vezethetnek, ami majd megint valamilyen módon, közvetlenül vagy közvetve vissza lesz hárítva a fogyasztókra.

Nézzünk egy néhány héttel ezelőtt a tudomásomra jutott esetet, ennek egyik iskolapéldáját már Fónagy államtitkár úr rendelkezésére bocsátottam. Kérem szépen, Fülpösdaróc községben - Mátészalkától 15 kilométerre lévő községről van szó - egy adott fogyasztó keresett meg - azóta kiderült, hogy sajnos nem egyedi az eset, hanem a falu jelentős részével, a daróciak jelentős részével előfordult, és több településről is jeleztek nekem hasonlókat -, hogy a 2011-ben vagy még később felszerelt gázmérő berendezések azonos fogyasztói szokások, azonos használat mellett jóval többet mérnek, mint korábban. Konkrét esetben az illető fogyasztó fafűtésre állt át, gyakorlatilag csak főzéshez és őrlángon melegvíz-előállításhoz használt gázt. A korábbi 11 köbméteres fogyasztása a 2011 óta felszerelt mérővel 23 köbméterre növekedett. Nekem a bácsi majdnem hogy sírva panaszkodta, hogy a rezsicsökkentés neki egy majdnem 100 százalékos rezsinövekedést hozott.

Igenis meg kellene vizsgálni, hogy a 2010 óta felszerelt gázmérő vagy akár villamosáram-mérő berendezésekkel tudtak-e vajon manipulálni a szolgáltatók, hiszen megint hiába csökken az egységár, csökkenthetjük mi 50 százalékkal is, tisztelt kormánypárti képviselők, hogyha a mérőberendezésekkel tudnak manipulálni és ezáltal meg tudják károsítani a magyar fogyasztókat.

Amikor ez a fogyasztó, ez az elég idős fülpösdaróci ember bemérette a berendezést, akkor kérte az adatot, hogy mihez képest mér jól vagy rosszul az óra. Akkor azt a választ kapta, hogy ez üzleti titok, ezt nem hozhatják nyilvánosságra. Tehát mihez képest, mi a viszonyítási alap, és miért fizettették akkor vele ki a 30 ezer forintos díjat?

Én nem állítom azt, hogy ez most tízezres nagyságrendű, de azt látom, hogy nem egyedi fogyasztói panasz. Látom, hogy ha már egy 300 lelkes faluban ez felmerült, és többekkel kapcsolatban jelentkezik ez a probléma, akkor érdemes ennek akár államtitkári, kormányzati szinten utánanézni, végül is elvileg ezért vagyunk itt, hogy az emberek sorsát jobbá és könnyebbé tegyük.

Aztán ott van a másik régóta emlegetett probléma, ami viszont már többször elhangzott, többször vitatéma volt itt az Országgyűlésben is, a kötbérezések, a kötbérezésekkel kapcsolatos visszaélések. Lassan már annyi hajam szála nincs, ahányszor én is felvetettem ezt, hogy 540 ezer forint kötbérkövetelésekkel támadják vagy bombázzák az embereket. 53 százalékban az energiahivatal is megállapította, hogy ezek a követelések alaptalanok. Előfordul, hogy a gázszolgáltató másmilyen szakvéleményt juttat el az energiahivatalhoz, mást a fogyasztóhoz, aztán sok esetben a bíróságokra kerül az ügy. Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, nem csalás, nem ámítás, tízezres nagyságrendűek a visszaélések. És ha valakin levernek 540 ezer forintot, akkor az hány évi rezsicsökkentés hatását semlegesíti, mondják ezt meg nekem?! Talán tízévi rezsicsökkentés esetleges valamilyen kedvező hatását is képes ez semlegesíteni.

Ezekkel a kérdésekkel kellene tehát mélyebben és behatóbban foglalkozni, mert csökkenthetik önök még 20 vagy még 10 százalékokkal a rezsitételeket, vagy megígérhetik már lassan a negatív rezsit is akár annak érdekében, hogy választásokat nyerjenek vele, de ha ezek a manipulációs lehetőségek benne maradnak a rendszerben, ha tudnak a mérőberendezésekkel manipulálni, ha tudnak kötbérköveteléseket támasztani, többségében alaptalanul, ha a szolgáltatás minőségét tudják rontani, a karbantartási, állagmegóvási kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, amely utóbbi vissza fog ütni majd az állam általi visszavásárlásnál is, hiszen nem mindegy, hogy milyen állapotú rendszereket vásárol vissza a magyar állam és mennyiért, hogyha arra még újabb vagyonokat kell költeni, ha az emiatti csoportos létszámleépítéseknek valamilyen módon nem próbáljuk meg legalább útját állni, akkor gyakorlatilag az egészet kihajíthattuk az ablakon.

Láthatják, ezek megalapozott, a való életből vett, életszerű példákkal alátámasztott érvek, nem valamifajta zsigeri ellenzéki magatartás, hogy a kormány beterjeszt valamit, és akkor azon mindenáron, akár a valóságot is megerőszakolva próbáljunk fogást találni. Ezek olyan valóságos problémák, amelyekre egyelőre nem nyújtottak be semmilyen megoldást.

(12.20)

Mi folyamatosan előterjesztjük a javaslatainkat határozati javaslat vagy más indítvány formájában, de tudjuk jól, hogy le fogják seperni az asztalról. Tehát hogyha önöknek ez valamifajta egyéb extraörömöt vagy kielégülést jelent, hát akkor nyugodtan nyújtsák be, mi nem fogunk ebből presztízskérdést csinálni, csak végre haladjunk és lépjünk előre ezen a téren is, mert úgy néz ki, hogy a szolgáltatók - elnézést a kifejezésért - hülyét csinálhatnak a fogyasztókból, a parlamentből, a kormányzatból, mert folyamatosan megvannak azok a lehetőségeik, amikkel ezeket a hatásokat képesek semlegesíteni.

Azt pedig, hogy már a társasházi, lakásszövetkezeti lakások hirdetőfalain vagy hirdetményein is februári meg márciusi határidőkkel dicsérni kell a kormány tevékenységét, valóban erősen visszásnak érezzük. Az önök legfőbb érdeke, hogy a rezsicsökkentéssel tényleg csökkenjenek a családok terhei, mert jelen pillanatban legjobb esetben is nullszaldós ez a történet, de szerintem az előbb felsorolt tények - élelmiszerár-emelkedés és egyebek - miatt még a nullszaldónál is rosszabb a helyzet. Vitatkozhatunk tehát mi itt, birkózhatunk, nyugodtan összecsaphatunk hétről hétre, napról napra, de végső soron az emberek pénztárcája fogja eldönteni, hogy a kormányzatnak vagy a Jobbiknak van igaza ebben a kérdésben. Jelzem, hogy mi azt szeretnénk, ha nem nekünk lenne igazunk, mert ha nem nekünk van igazunk, az azt jelenti, hogy valóban jobb az embereknek, tehát szeretnénk ebben az esetben tévedni, csak attól tartok, hogy nem fogunk tévedni, és bármennyire is furcsa a mondat, attól tartok, hogy nekünk lesz igazunk abban, hogy az emberek - pláne az alacsony keresetűek - semmit nem fognak ebből érezni.

Sorozatban leseperték, többször is leseperték az asztalról az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatot; hogy ezt most az élősertésre kiterjesztették, az ágazat köszöni szépen, ez egyébként egy valóban fontos lépés, de követeli a zöldség- és gyümölcságazat is, és követelik más szektorok is. Amíg az alapvető élelmiszerek áfatartalmát nem csökkentjük le, és általában valamifajta áfacsökkentést nem végzünk el - egyébként a kevesebb több lenne ebben az esetben is -, addig megint csak nem lesz eléggé hatásos a rezsicsökkentés.

Ha a munkahelyvédelmi akciótervnél a kata, kiva meg egyéb kedvezményesebb adóformáknál önök azzal tudtak érvelni - egyébként nem alaptalanul -, hogy a kevesebből lesz a több, tehát ha csökkentjük a terheket, kicsit kifehéredik vagy talán nagymértékben kifehéredik a gazdaság, és akkor sokkal több lesz az állami bevétel, nagyon furcsa, hogy ezt az üzemanyagárakra meg az alapvető élelmiszerek árára nem tartják igaznak. Nagyon furcsa, hogy a szegények adóját 27 százalékos mértéken tartják, és ott ugyanez az érv, ugyanez a logika önök szerint már nem működik, tehát nagyon komoly ellentmondásba keverednek ebben a kérdésben is. Ezt az ellentmondást - nem is az ellenzék, hanem elsősorban a magyar emberek és a magyar fogyasztók érdekében - végre fel kellene oldani, ezeket az akadályokat el kellene hárítani, illetőleg el kellene zárni az utakat a szolgáltatók elől, annak érdekében, hogy se közvetlen, se közvetett módon ne tudják visszavenni vagy ne tudják visszahárítani akár az államra, az állami költségvetésre, akár pedig a fogyasztókra a rezsicsökkentés esetlegesen kedvező hatásait.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai