Felszólalás adatai

Azt mondja ön, hogy a centralizált állam az állampolgárok jogérvényesítése szempontjából akadály. Akkor ön Franciaországot egy olyan államnak képzeli el, amely centralizált, és éppen ezért az emberek jogérvényesítése akadályokba ütközik? Egyáltalán nem erről van szó. Van olyan állam, amelyik rendkívül centralizáltan működik, és megteremti az állampolgárok jogérvényesítésének a lehetőségét, és van, amelyik nem. Van, amelyik nagyon föderalista, és az emberek jogai érvényesülni tudnak; és van olyan, amelyikben akár még föderelista vagy más dekoncentrált szervezetrendszer mellett sem működhet. Ez nem egy olyan kérdés, hogy aki centralizált, az rossz, aki nem centralizált, az jó. Nem lehet így leegyszerűsíteni semelyik államberendezkedést sem.

Amikor természetesen nagy átalakításra készülünk, hiszen átalakítjuk az önkormányzatokat, az önkormányzati rendszert, a közigazgatást, amely újratermelte az államadósságot; átalakítjuk az oktatási rendszert, amely hosszú távon adósságot termelt és az államadósságot bővítette; ugyanígy az egészségügyet és más nagy szociális ellátórendszereket, amikor erre készülünk, természetesen azt valamelyest centralizáltan, központilag irányítottan kell tenni, egyébként egy reform bukásra lenne ítélve, ha nem lenne meg az a szervezetrendszer, amelyik alkalmas a változtatásra.

Hogy az adórendszerrel kapcsolatban önök mit tennének, azt tudjuk. Ön azt mondta, hogy béklyók között lesz a következő kormányzat, amennyiben azt nem a Fidesz-KDNP adja, bár mi reméljük, hogy így lesz. De ettől függetlenül az önök adórendszer-változtatása tudjuk, mit jelent, a 48 százalékos legmagasabb adókulcsot jelenti, óriási adóemeléseket a személyi jövedelemadó terén. Azt nem tudjuk, hogy azzal a 800 ezer családdal mi lesz, amelyek átlagban 200 ezer forinttal gazdálkodhatnak többel, hála a családi típusú adórendszernek. Ők megtarthatják vajon a kedvezményüket vagy a családoktól is elveszik? Vagy csak általában a bérből és fizetésből élőknek kell majd több terhet fizetniük?

Korlátlan hatalmat emleget ön, képviselő úr. Hány javaslatot tárgyalt újra a parlament pontosan azért, mert az Alkotmánybíróság küldte vissza? Folyamatban vannak olyan törvényjavaslatok a Ház előtt, amelyek pontosan az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése vagy az államfő vétója miatt idekerültek. Ugyanazok a jogállami szervezetrendszerek, mint az ombudsman és mindenki más, vagy a bíróságok, szabadon működnek továbbra is Magyarországon, semmifajta ilyen hiba nem lehet a demokratikus rendszerünkben.

A szerzett jogok kapcsán, képviselő úr, amit ön említett: nem mindegy, hogy kinek van szerzett joga, a magánnyugdíjkasszáknak vagy a nyugdíjasoknak. Aki szerint a nyugdíjasoknak van szerzett joga, az a kötelező magánnyugdíjrendszert alakítja át. Aki szerint a magánnyugdíjpénztáraknak van joga, az elveszi a 13. havi nyugdíjat. Nem mindegy, hogy milyen szempontból közelítünk.

De ugyanígy a bankoknak van joga, vagy az állampolgároknak van joga a lakhatáshoz? Ha ön a lakhatás jogát az alaptörvénybe iktatná be, amelyik az alaptörvény vitájában felmerült - csak mint mondtam, önök nem voltak itt -, akkor láthatjuk, hogy például a bankokkal szemben a devizahitelek kiváltására szolgáló és az összes bankhiteles 24 százalékát kisegítő végtörlesztés intézkedését önöknek támogatni kellett volna. Önök hirdethetnek szociális programot, csak az hiteltelen, ha nem támogatják a parlamentben a rezsistopot; és önök hirdethetnek vállalkozásbarát gazdaságpolitikát, csak hiteltelen ez a gazdaságpolitika, amit a vállalkozásoknak hirdetnek, ha nem támogatják közben a magyar vállalkozásoknak és külföldi vállalkozásoknak az 500 millió forint alatt a 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadóját.

Képviselő úr, ez a program szerintem még kevés lesz. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)