Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány a múlt héten nyilvánosságra hozta Magyarország konvergencia­programját, amelyben a gazdasági növekedés idei mértékét 2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte, és amelyben csökkenő hiánnyal, növekvő foglalkoztatottsággal, jelentős reálbér-emelkedéssel és fogyasztásbővüléssel számoltak.

Másnap Vértes András egy, az MSZP által szervezett konferencián elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika súlyosan megbukott, és a gazdasági növekedés idei mértéke is mindössze 2, legfeljebb 2,5 százalék lesz. Ez azonban jelentős előrelépés, hiszen márciusban, egy hónapja még csak 2 százalékra várta a növekedés nagyságát. Vértes András azt is elmondta, hogy azt is leírták, hogy megszorítások hiányában az idei év tavaszán újra napirenden lehet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása. A nyilván teljesen független Gazdaságkutató Intézet nincs egyedül negatív jövőképével.

A baloldali médiumok által szintén gyakran idézett Költségvetési Felelősségi Intézet 2014 februárjában a következőket írta: „A bruttó hazai termék növekedési üteme 2014-ben a laza monetáris és a lazuló költségvetési politika hatására átmenetileg 2 százalékra gyorsul, de a bővülés üteme 2015-ben 1 százalék alá esik.” A Költségvetési Felelősségi Intézet a 2014-es költségvetési elemzésében egyébként 170 milliárd forintos kockázatot látott az áfában. 2014 decemberében ugyanez az intézet már úgy látta, hogy a gazdasági növekedés üteme az idén már nem 1 százalék lesz, hanem elérheti a 2,3 százalékot, de a kormány által várt 2,5 százalékos növekedés túl optimista. A lakossági fogyasztás 1 százalékkal bővülhet az idei évben, ami sokkal lassabb, mint a kormány által várt 2,6 százalék, és a költségvetési hiány is magas szinten ragad, az adósságráta 79 százalék körül fog stabilizálódni az intézet szerint, és valószínűleg megszorításokra lesz szükség.

A tények 2014-ben a következők voltak: 2 százalék helyett 3,6 százalék volt a növekedés, 79 százalék helyett 76,9 százalékra csökkent az adósság, az áfában pedig nem 170 milliárd elmaradás, hanem 23 milliárd forint többlet volt. Érdekességként idézem meg, hogy például a Morgan Stanley londoni elemzőház friss előrejelzése szerint Magyarországon az idén egyébként akár 3,5 százalékkal is nőhet a GDP, és a növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. Furcsa, hogy egy külföldi és a magyar intézet között ekkora ellentmondás van.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat: kinek lesz az idei évben igaza, 2 százalék vagy 3,1 százalék lesz a növekedés mértéke? Beragad vagy csökken az adósságráta? Várható-e megszorító csomag hiányában túlzottdeficit-eljárás Magyarországon? Az elmúlt évek prognózisai után a Költségvetési Felelősségi Intézetet és a Gazdaságkutató Intézetet komolyan lehet-e egyáltalán venni? És mi lehet az oka annak, hogy a külföldi intézetek egyébként sokkal pozitívabban látják a magyar gazdaságot, mint a GKI és a KFI elemzői?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)