Felszólalás adatai

ELNÖK: Tájékoztatom az elsőciklusos képviselő urat, hogy azért nem kérdeztem meg, hogy elfogadja-e államtitkár urat válaszadónak, mert erre nem volt szükség a Házszabály szerint.

Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Örülök neki, hogy Szűcs Erika volt miniszter asszony is a teremben van, régóta hallom a hangját. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Ennek kevésbé örülök. Örülnék... (Szűcs Erika: Meg sem szólaltam. - Közbeszólás az MSZP soraiból. - Derültség az MSZP soraiban.) Örülnék, ha a képviselő asszony volt miniszterhez méltóbb magatartást tanúsítana az ülésteremben. Köszönöm szépen.(Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Rogán Antal, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez... (Közbeszólások.) Bocsánatot kérek, a képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e. (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 227 igen szavazattal, 91 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Rogán Antal, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született bérmegállapodás végrehajtásának ellenőrzése és szükség esetén kikényszerítése érdekében?" címmel. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a napirend előttiben is elhangzottakat, szeretném még egyszer felidézni: 2010 őszén tárgyalások kezdődtek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagos béremelési ajánlásról. Az egyeztetések alapján a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 5 százalékkal kell emelni. Ajánlásként az Országos Érdekegyeztető Tanács 4-6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmazott azzal, hogy ez elsősorban az alacsony- és középkeresetűek béremelésével jöjjön létre.

(14.10)

A munkaadók ajánlását a munkavállalók elfogadták, a megállapodást a kormány is jóváhagyta. A kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér és a garantált bérminimum összegét az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján, az ott létrejött megállapodásnak megfelelő tartalommal hirdette ki a kormány a 2010/337-es rendeletében. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A kormányrendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől 5 százalékkal, 78 ezer forintra emelkedik, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig 2011. január 1-jétől 5 százalékkal, azaz 89 500 forintról 94 ezer forintra emelkedik.

A február elején napvilágot látott adatok azonban arra engednek utalást, amint azt az előbbiekben már jeleztem az államtitkár úrnak, hogy a munkaadók sok területen egyáltalán nem hajtottak végre munkabéremelést. Így előfordulhatnak olyan esetek, hogy vannak állampolgárok, akik 2011. január 1-jétől a munkabéremelés hiányában hátrányosan jártak.

A fentiek miatt tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány tenni annak ellenőrzésére, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 decemberében született megállapodást betartják-e a munkaadók. Szükségesnek tartja-e a kormány, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön a munkaadók érdekvédelmi szervezeteivel a bérmegállapodás végrehajtásának maradéktalan érvényesítése érdekében?

Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány megtett mindent annak érdekében, hogy az egykulcsos arányos személyi jövedelemadózásra való áttérés következtében a korábbi jövedelméhez képest senki se járhasson rosszabbul. Az eddig megtett lépéseket két részre kell bontanunk: egyrészt a közszférára, ahol a közhatalmi funkcióból fakadóan a kormány közvetlen hatást gyakorolhat a bérekre, másrészt a magánszektorra, ahol a kormány befolyása a bérekre jóval szűkebb, alapvetően közvetett jellegű.

Nos, a közszférát nézve kiemelném, a költségvetési szférában olyan kompenzációs rendszert működtetünk, amelynek eredményeképpen nem csökken azok nettó havi járandósága sem, akik nem tudják érvényesíteni a családi kedvezményt. Az állami többségi tulajdonú társaságok esetében pedig a kormány bérgazdálkodási irányelvet fogadott el, amely minimális követelményként fogalmazza meg: azok számára, akiknek az adóváltozások esetleg negatív hatásokkal járnak, a társaságok béremeléssel ellentételezzék ezt a munkavállalóknak.

Ami a magánszférát illeti, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 decemberében kötött megállapodás és bérajánlás jelenti a garanciát. Itt is két részre kell osztanunk a megtett lépéseket. Egyfelől megállapodás született a minimálbérről és a garantált bérminimumról, másfelől 4 és 6 százalék közötti emelést tartalmazó bérajánlást fogadtunk el. A rendszer első elemét, a minimálbér és a garantált bérminimum szabályozását nézve a megállapodásnak megfelelően az országos minimálbér 73 500 forintról 78 ezer forintra való, tehát 6,1 százalékos, valamint a garantált bérminimum, ismertebb nevén a szakmunkás-minimálbér 89 500 forintról 94 ezer forintra történő, azaz 5 százalékos emeléséről a kormány rendeletben intézkedett. Ez lehetővé tette, hogy az érintettek kézhez kapott fizetése akkor sem csökken, ha nem tudnak gyermekkedvezményt érvényesíteni.

A kormányrendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, legyen az magánvállalkozás, állami tulajdonú társaság vagy éppenséggel költségvetési szerv. A kormánynak a munkaügyi ellenőrző hatósága útján megvan a törvényben biztosított joga arra, hogy akár bejelentés alapján, akár saját kezdeményezésre tételesen ellenőrizze a bérminimumok követését.

A rendszer másik eleme, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 4 és 6 százalék közötti emelést tartalmazó bérajánlást fogadtunk el, amellyel a magánszférában is elkerülhető a nettó keresetek csökkenése. Jelezném, hogy a munkáltatói oldal 9 résztvevője egyhangúan és különvélemény nélkül támogatta az ajánlást. Az ajánlás kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a béremeléseket elsősorban az alacsony és közepes keresetűek körében indokolt koncentrálni, segítve ezzel az adóváltozások rövid távon kedvezőtlen hatásainak ellentételezését. Az ajánlás az egész évre vonatkozik, vagyis nem feltétlenül történik meg januártól. Az ajánlás érvényesítését nagyban segíti, hogy 2011-ben mintegy 140 milliárd forinttal csökken a vállalkozások társaságiadó-kötelezettsége. Ez a forrás az érintett közel 260 ezer társas vállalkozásnál mind a bérek emelésére, mind a foglalkoztatás bővítésére lehetőséget nyújt. A kormány tehát itt is megtette saját maga hozzájárulását.

Ennek ellenére számos helyről érkeznek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a magánvállalkozásoknál esetenként nettóbér-csökkenés történt. Ezért a kormány már felvette a kapcsolatot a munkaadók képviseleteivel, valamint a Gazdasági és Kereskedelmi Kamarával, hogy a magáncégek lehetőségeikhez mérten a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek az ajánlásban foglaltaknak.

Köszönöm a figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Reméljük!)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel vettem, hogy a kormány képviselője a munkaadói oldallal ismételten tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megbeszéljék ennek a bérajánlásnak a teljesítését. Azt gondolom, hogy ez munkavállalók részéről is, de a munkaadók részéről is egyébként egy fontos kérdés, hiszen a munkavállaló és a munkaadó összhangja a jó vállalkozás működéséhez is feltétlenül szükséges.

Szeretném arra kérni a tisztelt államtitkár urat, hogy a kormány viszont minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a bérmonitoring-bizottság munkáját, beleértve az adóhivatal statisztikáival is, beleértve egyébként az egyes állami szervezetekre vonatkozó bérstatisztikák megküldésével is, hiszen azt gondolom, nagyon sok helyen valóban az idő volt az akadálya annak, hogy ezeket a bérmegállapodásokat végre is lehessen hajtani. De szeretnénk elérni, hogy ez legkésőbb áprilisra-májusra teljes mértékben érvényesüljön a munkavállalói kör minél szélesebb körében.

Egyébként pedig az államtitkár úr válaszát elfogadom. (Taps a Fidesz soraiból.)