Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája. Az előterjesztés T/7493. számon a hálózaton elérhető. A házszabályi rendelkezések 128/C. § (2) bekezdése szerint a vitában elsőként az előterjesztő, egyben a kormány képviselője szólal föl, ezt követően kerül sor a bizottsági ajánlás ismertetésére. A vita során a képviselőcsoportok álláspontjukat 30 perces, a független képviselők pedig összesen 8 perces időkeretben fejthetik ki.

Megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a javaslat előterjesztőjének, időkeret nélkül.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. A kivételes és sürgős eljárás nevéhez méltóan igyekszem nagyon rövid és tömör lenni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mindnyájan ismerik a kormányzat átalakításával kapcsolatos döntéseket, amelyek első körben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felállításáról szóltak, az ezzel kapcsolatos, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása már megtörtént. Most pedig második körben, itt a kormányzás félidejében a Miniszterelnökség szerkezete alakul át, több államtitkárral és másfajta jogosítványokkal fog a Miniszterelnökség rendelkezni a későbbiekben a kormány döntése nyomán. Illetőleg változás, hogy közjogi rendszerünkben maga a miniszterelnök is lehetőséget kap arra, hogy központi hivatalt irányítson, amennyiben erre egy kormányrendelet őt kijelöli.

Huszonkét éve bevett gyakorlat, hogy magának a kormánynak szervezetalakítási szabadsága van, önmaga döntheti el, hogy milyen struktúrában kívánja a végrehajtó hatalmat gyakorolni. Ezt általában az ellenzéki pártok tiszteletben is szokták tartani, hiszen a kormányzat felelőssége, hogy jó vagy rossz struktúrát talál ki magának. Itt lényegében egy kismértékű igazítás van a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvénnyel kapcsolatban, amely lényegében a sajtóból is megismert változásokat tartalmazza, valamelyest megnövelve a Miniszterelnökség lehetőségeit mind személyi keretben, mind pedig döntési kompetenciában.

A javaslat pedig azt is tartalmazza, hogy miben tér el a Miniszterelnökség szervezeti irányítása, felépítése más szervekhez képest, hiszen nyilván egy miniszter által vezetett minisztérium egyfajta háttér szubszidiárius jogszabállyal vagy szabályozási környezettel rendelkezik a Miniszterelnökséghez képest, de ebben a módosításban jelezzük azokat, hogy mik az eltérések a minisztérium és az államtitkár úr által vezetett Miniszterelnökség között.

Én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el, úgy is, mint a kormány szervezetalakítási szabadságának részét. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Vas Imre úrnak, a kijelölt bizottság előadójának.

DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - ha jól látom, még - a mai ülésén a kivételes sürgős eljárás szabályai szerint megtárgyalta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló, T/7493. számú törvényjavaslatot. A bizottság 18 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági ülésen az MSZP kifejtette, hogy álláspontja szerint a benyújtott törvényjavaslat alaptörvény-ellenes, mivel a miniszterelnök a kormány általános politikáját határozza meg, és azon belül az ágazati feladatokat a miniszterek végzik. A Fidesz-frakció képviselői elmondták a bizottsági ülésen, hogy a hatályos jogszabályok alapján a miniszterelnöknek szabad keze van a kormányzati struktúra kialakításában, átalakításában és meghatározásában, így ebből következően az előterjesztés nem alkotmányellenes, tehát megfelel a Fidesz-frakció képviselőinek álláspontja szerint a hatályos alkotmánynak.

A bizottság a benyújtott módosító javaslatokat nem támogatta.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőjének.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hadd kérdezzem meg, mert még ilyen eljárásban nem vettem részt, hogy a 30 perc időkereten belül az egyes képviselői normál felszólalásoknak mi az időkerete.

ELNÖK: A frakciónak áll rendelkezésére 30 perc, amelynek során mind az általános vitának megfelelő mondanivalóját, mind a benyújtott módosító indítványokra vonatkozó kvázi részletes vita mondanivalóját a frakciónak e keretben kell ismertetni.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Egy gombnyomásra mennyit beszélhetek, csak ezt szerettem volna kérdezni.

ELNÖK: Harminc percet.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Végig, jó, köszönöm szépen.

ELNÖK: Felkészülünk rá.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Sajnos nem olyan vicces ez a törvény, mint ahogy itt belekezdtünk, inkább abszolút siralmas a helyzet, de szeretném akkor elmondani erről a frakciónk álláspontját. Ott is elmondtam, itt is el fogom mondani, bármilyen következménye van, az alkotmányügyi bizottság tekintélyének, munkájának az alja, ami ma történt, hogy képviselőként nem engedtek egy egyszerű fideszes többségi szavazással hozzászólni az ülés napirenden lévő javaslatához, ami szerintem két dolog miatt volt eléggé káros.

Az egyik, hogy olyan alapvető információt szerettem volna megosztani, ami szerintem egyébként az általános vitára való alkalmasságát is megkérdőjelezi ennek a javaslatnak, mégpedig formai okokból. A másik pedig az, hogy miután módosító javaslatot csak én nyújtottam be ebben a nem egészen 3 órás időkeretben, amíg a képviselőknek erre lehetőségük volt a mai napon, ezért mindenképpen szót kellett előbb-utóbb adniuk a javaslatban, de ez is kifejezi nagyjából az önök hozzáállását.

Államtitkár úr expozéjával az a bajom, hogy szerintem tényleg alapvető probléma van a gondolkodásmódjukkal, egyáltalán a jogértelmezésükkel, de talán inkább a világfelfogásukkal. Nem a miniszterelnök dönti el, hogy mi történik ebben az országban, államtitkár úr! Nem a miniszterelnök dönti el, hogy az állam és a kormány milyen szervezetrendszerben működik! Elnézést kérek, nem! A kormány dönt dolgokról mint testület, egyébként meg az önök frakciója, ha éppen önök vannak kormányon, az ilyen és hasonló törvényekben, jogállási törvényben vagy szervezeti törvényben állapítja meg az államigazgatás szerveinek felépítését.

(0.00)

Nem egy ember dönt itt el, ebben az országban semmit, államtitkár úr, és ezt nem lehet törvénybe iktatni akkor sem, ha önök még a miniszterelnök környezetétől lefelé is továbbra is ebben az álomvilágban élnek. Nem! A miniszterelnök az önök alaptörvénye szerint is valóban az államigazgatás általános politikai irányításával, vezetésével foglalkozik, és a kormány tagjai, a miniszterek felelősek az ágazati irányításért, méghozzá azon belül önálló irányítási jogkörrel rendelkeznek, önállóval, még a miniszterelnökhöz képest is önállóval. A miniszterelnök és a kormány által elfogadott döntések végrehajtása a feladata, de azon belül önálló hatáskörrel, tisztelt államtitkár úr.

A benyújtás körülményeiről annyit, hogy a saját maguk elfogadott és az LMP által például szabotált - ők nem vesznek részt az ilyen típusú eljárásban - házszabály-módosításnak sem felel meg. Önök azt az egyébként is nevetséges szabályt írták elő, hogy az aznap benyújtott törvényjavaslatot aznap lehet tárgyalni, de minimum három órát kell biztosítani a képviselőknek, hogy módosító javaslatot nyújtsanak be a törvényjavaslathoz. Ez a három óra, akármilyen kevés idő múlva, de nem volt biztosítva a képviselőknek, hiszen a plenáris ülésen lévő szavazás és a 17.00-ás határidő között, amit a szavazáskor az elnök feltett, nem telt el három óra, ezért formailag is törvénysértő, formailag is házszabálysértő az az eljárás, amiben ma ezt az egész ügyet tárgyaljuk.

Elkezdtem mondani, hogy az alaptörvény-ellenességet hogyan valósítja meg ez a javaslat. Még egyszer, most meg is találtam, bocsánat, a 18. cikket hadd olvassam fel konkrétan és szó szerint: "A miniszterelnök meghatározza a kormány általános politikáját. A miniszter a kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket". Ez nem véletlenül alakult így ki, államtitkár úr, és nem véletlenül szerepel az önök által elfogadott, saját alaptörvényükben sem, egyébként valóban gátat szabva a miniszterelnöki korlátlan hatalomnak.

Az a normaszöveg, amit önök ma ide behoztak, arról szól, hogy a kormány jogalkotói hatáskörében rendeletben az államigazgatás egyes ágazatai - ezt is jó lenne tudni, hogy pontosan mire gondolnak, de itt egyébként kifejtve -, az egyes központi államigazgatási szervek irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti. Tisztelt képviselőtársaim, az egyes központi államigazgatási szervekben minden államigazgatási szerv, ami csak az ember eszébe juthat, benne van a jogszabályok szerint. Magyarul, holnap reggel egy kormányrendelettel a rendőrséget is irányíthatja direktben a miniszterelnök ezen törvényjavaslatuk szerint. Az önök által rettenetesen függetlennek mondott nemzeti hírközlési és médiahatóságot is azonnal irányíthatja közvetlenül a miniszterelnök, vagy irányíthatja az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. Gondolom, nem erre fáj a foga a miniszterelnök úrnak.

A lényeg az, hogy ez a módosító javaslat abszolút alaptörvény-ellenes, hiszen amiket mondtam, csak azért nem valósulhat meg, mert egy: az alaptörvénnyel ellentétes ez a javaslat, ahogy az előbb mondtam, kettő: számos, önök által sarkalatosnak hívott, egyébként kétharmados törvénnyel ellentétes. Mert, hála a jóistennek, a rendőrségről szóló kétharmados törvényben benne van, hogy a belügyminiszter irányításával működhet csak ez a testület. Egyébként a nemzeti hírközlési hatóságnak a statútumtörvényében is benne van, hogy az irányítás hogyan működik, és azt nem írhatják felül egy egy vagy két nap alatt elfogadott feles törvénnyel.

De akkor is azt szeretném mondani, amit a bizottság ülésén is mondtam, hogy ennek a történetnek lesz még egy csúnyább része, amire mindjárt visszatérek, de ha most csak ezt a részét nézzük a törvényjavaslatuknak, mondják meg, hogy mit szeretnének csinálni. A KEHI-t akarják a Miniszterelnökségbe behozni, az információs hivatalt akarják a Külügyminisztériumtól elvenni és odaadni valamelyik államtitkáruknak, vagy mi a probléma? Mert akkor lehet, hogy még akár közösen is, lehet, hogy még támogatni is tudjuk, és hozunk egy olyan törvényjavaslatot, amit el lehet fogadni. De ez a megoldás nem működik, államtitkár úr.

Ráadásul az az álságos indoklásuk, hogy a miniszterelnöknek meglegyen a saját mozgástere, meg ő biztos mindenkinél mindent jobban tud, miközben a következő paragrafusban azt írják, hogy ja, és a miniszterelnök egy államtitkárnak átadhatja ezt a hatáskörét, miután elvette attól a minisztertől, aki ezért felel. Én nem tudom, milyen bizalmi viszony van önöknél a kormányban, meg milyen bizalmi viszonyban működnek önök az utóbbi időben, de ez egyszerűen nevetséges. Beleírják egy törvénybe, hogy elveszem a minisztertől a hatáskört, és odaadom egy másik államtitkárnak.

Államtitkár úr, ha kell a KEHI a Miniszterelnökségnek, akkor hozzanak be egy olyan törvényjavaslatot, amibe beleírják, hogy innentől kezdve a KEHI a Miniszterelnökség alatt működik. Lehet egyébként (Szávay István közbeszól.) - nézek a képviselőtársamra -, hogy vita alapját is képezheti, sőt még az is lehet, hogy mindenki támogatni fogja a parlamentben, ha hoznak hozzá érveket. Ha egyébként szüksége van az információs hivatalra valamiért a MEH-nek - sokáig voltak a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Hivatal alatt tárca nélküli miniszter vezetésével -, akkor hozzák be azt, hogy arra van szüksége a miniszterelnöknek. Általános felhatalmazást adni egy rendelettel, hogy az államigazgatás bármely konkrét szervét konkrét irányítási jogosultság alá hozhatja, ez szerintem elképesztő, és biztos vagyok benne, hogy talán nem is erre akarták a jogalkotás irányát elvinni, de ebből megint tragédia lesz.

A másik része ennek a törvényjavaslatnak, ami skandalum tényleg - a bizottsági ülésen is elmondtam, és miután nyilván megint hajnalban, éjfél után öt perccel beszélgetünk itt körülbelül négyen a parlamentben, inkább azért elmondom a jegyzőkönyvbe is -, az, amit a június 2-ai köztársasági elnöki határozattal önök a Miniszterelnökséggel meg az államtitkárok kinevezésével kapcsolatban tettek, ismét szégyene nyilván az Országgyűlésnek, a kormánynak, és mindenkinek. Hiszen úgy neveztek ki az államtitkárságra két plusz államtitkárt, hogy erre igazán jogi felhatalmazásuk, jogi alapjuk a saját maguk által elfogadott törvények alapján sem volt. Ennél nem lehet jobban árulkodó, mint hogy ennek a törvényjavaslatnak a részét képezi, hogy ezt most kijavítják, csak az a baj, hogy jogállamban ilyen nincs. Június 2-a óta Szijjártó Péter és Győri Tibor úgy a Miniszterelnökség államtitkára, hogy nem volt jogi felhatalmazás arra, hogy őket erre a pozícióra kinevezzék. Még egyszer mondom, hiába jönnek azzal, hogy az önök megítélése szerint ez rendben van. Persze, ezért hoznak be most hirtelen egy nap alatt elfogadandó törvénymódosítást.

Egyébként ez vonatkozik arra a Balsai Istvánra is, akinek a tevékenységéről csak azért nem mondok most semmit, mert megsérteném a Ház tekintélyét, aki szintén úgy volt miniszterelnöki megbízott, hogy nem is volt egyáltalán az önök statútumtörvényeiben ilyen fogalom, azt most január 1-jétől rakták bele, de most már ezzel a törvénnyel megint kicsit variálnak, mert valószínűleg túl sok kellemetlen kérdést kaptak képviselőktől meg a sajtó munkatársaitól, hogy mondják már meg konkrétan, milyen felhatalmazás alapján vizsgált itt Balsai István bármit is, mert nem volt jogalapja annak sem. Államtitkár úr, az ön tárcája felelt azért, mert ha jól tudom, talán az ön tárcája kötött szerződést, nem tudom, milyen jogalap alapján, egy országgyűlési képviselővel, aki teljes körű államtitokhoz fért hozzá, és titkárságot meg mindenféle ellátmányt kapott ehhez a munkához. Még egyszer mondom, megítélésünk szerint jogi felhatalmazás nélkül, nem véletlenül a 3. § a miniszterelnöki biztost próbálja utólag, másfél évvel később rendbe tenni.

Ezzel az üggyel megint az a probléma, hogy lehet itt a mi részünkről is sírni-ríni, hogy a konkrét ügyeket, a konkrét személyeket szeretjük-e vagy nem, de értsék meg, hogy itt nem erről van szó. Nem lehet egy jogállamban utólag elrendezni az ügyeket. Nem csak az állampolgárok, a gazdaság szereplői is, mindenki árgus szemekkel figyeli, hogy a kormány végre összeszedi-e magát, és képes lesz-e úgy kormányozni, ahogy az emberek elvárják. Most nem a politikáról beszélek, hanem legalább a jogalkotásról, és arról, hogy kiszámítható, tisztességes döntéseket hozzanak. Senki nem fogja kockáztatni a saját anyagi javait vagy a befektetését egy olyan országban, ahol három- meg ötnaponta lehet alapvető viszonyokat megváltoztatni, és visszamenőleg elvarrni kényük-kedvük szerint szálakat. Az meg, hogy ebben az eljárásban hozták ide ezen előterjesztést a Ház elé, és hajnalban megtárgyalgatjuk, csütörtökön meg el fogják fogadni, megint jelzi, hogy mennyire veszik komolyan ezt a dolgot.

Hosszan nem akarom már elővenni ezt az ügyet, csak még egyszer, utoljára annak a félmaroknyi kormánypárti képviselőnek szeretnék egy picit apellálni a jóindulatára, hogy ezt így nem lehet. Meg fogja bosszulni magát, államtitkár úr, ez is. Nem mi, de még csak nem is azt mondom, hogy az állampolgárok, vagy a népszerűségi indexük, egyszerűen az élet meg fogja bosszulni azt először önöknek, hogy ez sem fog működni, megint problémájuk lesz belőle, és megint vissza kell hozni majd a törvényt, megint pereket fognak elveszteni, és megint a végén természetesen majd az állampolgárok fogják ennek megfizetni az árát.

Tényleg kérjük, vegyék le napirendről, a jövő héten hozzák vissza, mondják meg, hogy pontosan mit akarnak elérni. Kétharmaduk van, azt írnak bele abba a törvénybe, amit akarnak. Tegyék már meg, kérem, pontosan, és úgy, hogy ez az alkotmányos feltételeinek megfeleljen.

Köszönöm szépen.

(0.10)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra következik Vas Imre, a Fidesz képviselője.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak a félreértések elkerülése végett jelzem, hogy Harangozó Tamás képviselőtársam a módosító javaslatok megvitatása során szót kapott az alkotmányügyi bizottság most már tegnapi ülésén.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Harangozó Tamás reagál két percben.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyszerűen megdöbbentem, hogy mennyire fontos érdemi ügyben tudott Vas képviselőtársam szót kérni. Akkor tisztázzuk: nem tudom, képviselő úr ott volt-e, én biztos ott voltam. (Dr. Vas Imre: Nem voltam ott.) Köszönöm szépen, nem volt ott a képviselő úr.

Akkor még egyszer a jegyzőkönyv kedvéért meg azért, hogy az ön igazságérzete is a helyére kerüljön: képviselő úr, szavazott róla a bizottság, és a fideszes képviselők leszavazták az elnöknek azt az indítványát, hogy részt vegyek a vitában, az általános vita indoklásában. Képviselő úr, az még hála a jóistennek, az ön képviselőtársainak se fért bele, hogy mint a módosító javaslatok előterjesztője ne kapjak szót a vitában, de a vitának már csak abban a szakaszában kaphattam szót, amikor a saját módosító javaslataimról volt szó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tekintettel arra, hogy újabb jelentkezőt nem látok, az összevont általános és részletes vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Rétvári Bence: Igen.)

Rétvári Bence államtitkár úr válaszol a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden fogok válaszolni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a javaslat a mi álláspontunk szerint teljes mértékben törvényes, hiszen lehetőség van arra, hogy a miniszterelnököt külön erre nevesített jogszabályban egyes önálló intézmények irányításával felruházzuk. Nyilvánvalóan a miniszterek felelőssége önálló azokban az ügykörökben, amelyeket statútumrendelet az ő felelősségi körükként megnevez, de amelyek nem ebbe a körbe tartoznak, hanem amelynél a miniszterelnököt nevezik meg külön felelősként, nyilvánvalóan ezt ő is elláthatja.

A bizottsági vitában is elmondtam, hogy a miniszterelnök nyilván nem lehet minisztereinek a foglya. Ha a kormány egy közösségi döntéssel úgy dönt, hogy bizonyos miniszteri hatásköröket egy másik miniszter gyakorol, bizonyos hatásköröket kormánybiztos gyakorol, akkor a miniszterelnök közvetlenül is felruházható ilyen hatáskörökkel, hiszen a miniszterelnök is a kormány tagja az alkotmányos berendezkedésünk alapján. Nyilvánvalóan elsősorban általános döntési hatáskör van - a kormány irányítása, a főbb irányok kijelölése, a kormányülések vezetése -, de ezen túlmenően mint a kormány tagját megilleti az a lehetőség, hogy külön jogszabállyal ő is kapjon bizonyos közvetlen irányítási lehetőségeket.

A másik résszel, az államtitkárok kinevezésével kapcsolatban: maga a törvény is úgy rendelkezik, hogy a Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. Ez nem azt jelenti, hogy csak egyetlenegy államtitkár lehet a Miniszterelnökségen. Míg két paragrafussal korábban a minisztériumok felépítésénél a törvény úgy rendelkezik, hogy a minisztériumot a miniszter irányítja - a 34. §-ban -, a 36. §-ban pedig úgy rendelkezik, hogy a Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. Ez tehát arról szól, hogy ki irányítja, és nyilvánvaló ahogy a minisztériumban is lehetnek további államtitkárok, ugyanúgy lehetnek további államtitkárok a Miniszterelnökségen is. Tehát az, hogy 2-án tették le az esküjüket a Miniszterelnökségre kinevezett államtitkárok, az semmiben nem mond ellent az akkor hatályos jogszabályoknak. Ez a kinevezés teljesen törvényes volt és megtehető.

Köszönöm szépen mindenkinek az összevont általános és részletes vitában való ténykedését, és kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, mégpedig azért, hogy a kormány abban a szerkezetben tudjon működni, amit a maga felelősségi körében a leghatékonyabbnak tart.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   323-361   361-378   379-380      Ülésnap adatai