Felszólalás adatai

ELNÖK: Lentner Csaba, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "Káosz a földön és a levegőben, avagy kik züllesztették le a ferihegyi légi koordinációt, és kik akarják privatizálni a Légiforgalmi Igazgatóságot?" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter helyett Manninger Jenő államtitkár úr fog majd válaszolni.

Lentner Csaba képviselő urat illeti a szó.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban az állami tulajdonú ferihegyi Légiforgalmi Igazgatóság lezüllesztése egy újabb fejezetéhez érkezett el. Az LRI vezetése tönkretette a jól működő légi koordinációt, az egyetlen szolgálatot, amely percre kész információkkal rendelkezett valamennyi Ferihegyre üzemelő járatról és a repülőtéren történtekről. Az APEH, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vám- és pénzügyőrség is a légi irányítástól kapta a segítséget, illetve a korrekt adatokat.

A 2001. évre vonatkozóan még 10 fős létszámbővítésről szóltak a tervek, azonban az év elején még meglevő 26 fős létszámot az LRI vezetése a Közlekedési Minisztérium hathatós támogatásával leépítette 4 főre. Így a kívánatos 36 fő helyett 4 ember dolgozik a ferihegyi légi koordinációban. A légi koordináció lezüllesztésének fontos része volt, hogy az LRI vezetője felettesi munkaügyi jogkör hiányában szabálytalanul mentette fel a nemzeti koordinátort, sőt ezt megelőzően olyan szervezeti változások végrehajtását követelte tőle, amely utasítás kiadására ugyancsak nem volt az LRI igazgatójának jogköre, ráadásul nemzet- és repülésbiztonsági érdekeket is sértett az utasítás, amelyet a nemzeti koordinátor részére kiadott.

A légi koordináció lezüllesztésével párhuzamosan történtek meg a Légiforgalmi Igazgatóság szétválasztásának kezdeti lépései, vagyis az LRI egy részének - az értékesebb, jobban jövedelmezőnek - a privatizációra való előkészítése. A szakszervezetek véleményének kikérése, illetve támogatása nélkül végrehajtott szétválasztásban és vagyonértékelésben az LRI vagyonát 68 milliárd forintban értékelte egy vagyonértékelő cég, amely eljárás körülményeire a szakszervezeteknek nincsen semminemű rálátása és beleszólása.

A Ferihegy 2/B utasterminál pazarló és a magyar adófizetőknek kárt okozó építkezési ügyeiben az LRI és a Malév vonatkozásában már többször felszólaltam a parlamentben. Nyilvánvaló az, hogy akik a nemzeti vagyont szántszándékkal működtetik veszteségesen, helytelen szervezeti intézkedéseket hoznak - mint az az LRI-nél megtapasztalható -, illetve pénzügyi kárt okoznak egy-egy beruházási döntés meghozatalánál, valójában a nemzeti tulajdonban levő vállalat piaci cégértékét kívánják csökkenteni, hogy privatizációját minél gyorsabban és minél olcsóbban elérjék, illetve kikényszerítsék. Az elmúlt 13 év története erről szól.

Államtitkár Úr! Kérdezem: kiknek az érdekeit szolgálja a nemzeti légi koordináció szétzüllesztése? Mikor lesz rend a Ferihegyi repülőtéren? A 2/B terminál építési panamája milyen szerepet játszik a 68 milliárdos minimális összegű vagyonértékelés kialakításában?

Várom válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Manninger Jenő államtitkár úr fog válaszolni.

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy a légi koordinációt nem züllesztették le, és teljesen más kérdés a privatizáció és a beruházások, amiről ön beszél. A Ferihegyi repülőtéri koordináció szervezeti átalakítását európai jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése tette szükségessé, a vonatkozó nemzetközi és hazai rendeletek alapján Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér igénybevétele esetén is érvényesíteni kell az átláthatóság, a semlegesség és az egyenlő elbánás alapelveit. Ennek olyan szervezeti felépítés felel meg, amelyben elkülönül egymástól az operatív kiszolgáló tevékenység és a résidőkiosztást végző repülőtéri koordináció, így a jogharmonizáció során egyúttal rendezettebb lesz a működtetés is.

Korábban a repülőtéri koordináció a hivatkozott rendeletben rögzítettnél lényegesen tágabb feladatkört látott el 29 emberrel. Az egy szervezeten belüli feladatvégzés így a semlegességet nem garantálta maradéktalanul. Ezért a közösségi jogszabályban is elvárt függetlenséget két szervezeti egység, a 6 fős repülőtéri koordinációs központ és a 19 fős repülőtéri operatív szolgálat létrehozásával kellett megteremteni.

A képviselő úr által említett személy felmentésére pedig fegyelmi eljárás keretében, az arra jogosult, a munkáltatói jogkört gyakorló LRI-vezető részéről került sor. Így az eljárást korai lenne minősíteni, tekintettel arra is, hogy munkaügyi per van folyamatban.

A repülőtéri koordináció helyzete pedig sem korábban, sem jelenleg érdemben nem érinti az LRI privatizációját. Az előkészítés alatt álló szervezeti szétválasztásra - mármint az LRI szétválasztására - szigorúan szakmai alapon kerül sor. Létrejön egy új, a légiforgalmi irányításért felelős költségvetési szervezet és egy, a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőteret üzemeltető részvénytársaság, amelyet zártkörűen, egyszemélyes, százszázalékos állami tulajdonú részvénytársaságként alapítunk meg. Nincs veszélyben a nemzeti vagyon sem, hiszen Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér teljes földterülete és épületei, illetve a 2/B terminál épülete továbbra is a magyar állam tulajdonában, kincstári vagyoni körben marad.

A 2/B terminál beruházása vagyonvesztést nem okozott, abban azonban igaza van a képviselő úrnak, hogy a korábbi ciklusban megkötött koncessziós szerződés a vagyon piaci értékét negatívan befolyásolta. Éppen ezért a jelenlegi átalakítási koncepció lényegesen eltér ettől. A korábbi kormány által kötött szerződés a külföldi befektetőnek ugyanis jelentős hasznot eredményezett, és a repülőtér fejlesztését a koncessziós szerződésben szabályozott kötöttségek miatt jelentősen gátolja. Így a mi koncepciónk egész más: a kettéválasztás során egy állami tulajdonban tartott, zárt körű, egyszemélyes, százszázalékos részvénytársaságot fogunk megalapítani.

Ami pedig a tájékoztatást illeti, a szakszervezetek az átszervezés főbb szakaszairól tájékoztatást kapnak, és lehetőségük van véleményük kifejtésére is.

Természetesen az átalakítás során igyekszünk azt is megvizsgálni, hogy gazdaságosabban működjön a repülőtér. Az átszervezések ezt az célkitűzést szolgálják.

Végezetül hadd hívjam fel még egyszer a figyelmet arra, hogy ne keverjük össze a légi közlekedés koordinációját, a repülőtér helyzetét egy beruházás pénzügyi konstrukciójának megvitatásával. Valóban, az a beruházás vitatható volt, ugyanakkor elmondható, hogy a Ferihegyi repülőtér működése biztonsági szempontból mindig is megfelelő volt, gazdaságilag és szervezetileg pedig a jelenlegi átszervezéseknek köszönhetően csak jobb lesz.

Kérem tehát a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem Lentner Csaba képviselő urat, elfogadja-e az interpellációra adott választ.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti légi koordináció létszámhiányos és munkahelyi feszültségekkel terhes működtetése felveti a Közlekedési Minisztérium felelősségét.

(15.30)

A légi irányítás elégtelen működése az Egyesült Államokban két héttel ezelőtt katasztrófához vezetett. Magyarország mint a terroristaveszélynek fokozottabban kitett ország, nem engedheti meg magának, hogy a Ferihegyi repülőtér tapasztalt légikoordinátorait mondvacsinált okokkal elbocsássa, és a légi irányítást lezüllessze.

Nem engedheti meg magának a Közlekedési Minisztérium, hogy a Légiforgalmi Igazgatóság vagyonát helytelen és korrupciógyanús ügyletek támogatásával, a társasági törvény hatálya alá kimentve privatizálja. Ön az általam felvetett problémákból nem számolt a veszéllyel és a felelősséggel, amely a Közlekedési Minisztériumra hárul, kellőképpen azt figyelembe nem veszi, így a válaszát nem fogadom el. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az interpellációra adott választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 150 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az interpellációra adott választ elfogadta.

Ékes József, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez, "Megszületett-e már a döntés?" címmel. Ékes József képviselő urat illeti a szó.