Felszólalás adatai

ELNÖK: Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "A Tetra-rendszer kiépítése a Vegyépszer-modell alapján" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Manninger Jenő államtitkár úr fog majd válaszolni.

Kovács Kálmán képviselő urat illeti a szó.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan ügyre szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, amely kísértetiesen hasonlít az úgynevezett Vegyépszer-modellhez. Az említett modellnek - tudjuk - az a lényege, hogy egy több száz milliárdos állami megrendelést a kormány verseny nélkül odaad egy általa előnyben részesített cégnek. Mindezek után az említett cég általában hitelfelvétellel finanszírozza a kivitelezést, és így a közbeszerzési eljárás mellőzésével jelölheti ki a kivitelező partnereket.

A Tetra-rendszer - amelyről a kérdésemben szó van - leegyszerűsítve az ország egész területét lefedő, földi sugárzású, nagy biztonságú, tikosított hang- és adatátviteli hálózat, amelyet leginkább talán - bár nem jó a hasonlat - a GSM-szabványú rádiótelefonhoz lehet hasonlítani, s ennek a rendszernek az elsődleges feladata, hogy a kormányzati és készenléti kommunikációs rendszer szerepét betöltse.

A magyarországi Tetra-rendszer kiépítésére hosszú évek óta várnak a magyarországi távközlési, adatátviteli és informatikai cégek, a piac szereplői. Nagy külföldi cégek mellett több magyar cég is jelezte szándékát a rendszer kiépítésére. A várakozás oka egyszerű: az új rendszer kiépítésére a kormány 51 milliárd forintot különített el, ez a legnagyobb informatikai beruházás az évtizedben, s a fenntartásra pedig évi 12 milliárd forint körüli összeget jelentett be. Már amennyiben lenne pályázat, meg lehetne pályázni ezt. Annyi történt ugyanis, hogy a Vegyépszer-modellben a Vegyépszer helyére gyakorlatilag a Magyar Posta nevét helyezték, vagyis egy többmilliárdos állami megrendelést a kormány átadott a Magyar Postának, és így a posta a közbeszerzési eljárás mellőzésével jelölheti ki a kivitelező céget.

A kivitelező partner kiválasztásánál azonban nem úgy történtek az események, ahogy eltervezték, mert a Magyar Posta a Motorolára akarta bízni a rendszer kiépítését, a Motorola azonban azzal utasította vissza az ajánlatot, hogy ők csak abban az esetben tudják vállalni a munkát, ha - idézem - nyilvános, vitathatatlan és mindenki számára megkérdőjelezhetetlen pályázat alapján nyerik el a megbízást, ahogy az egyébként a fejlett országokban megszokott. A Motorola válaszából az is kiderül, hogy amennyiben a nyilvános pályázaton nyernék el a megbízást, a kormány által elkülönített 51 milliárdos költség helyett valószínűleg már 25-30 milliárdból képesek lennének megépíteni a rendszert.

Ezek alapján kérdezem először is: miután a Motorola válaszából kitűnik, hogy olcsóbban is meg lehet építeni a rendszert, mi indokolja, hogy a Vegyépszer-módszert alkalmazták ahelyett, hogy a nyugati demokráciákban szokásos és megkerülhetetlen közbeszerzési eljárást folytattak volna le, nyilvános pályázatot írnának ki ilyen sok tízmilliárdos állami megrendelés esetén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A második: önök szerint mi az oka annak, hogy a Motorola visszautasította a látszólag rendkívül kedvező ajánlatot, és mégis lesz versenyeztetés?

Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: A kérdésre Manninger Jenő államtitkár úr válaszol.

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismerik az SZDSZ álláspontját arról, hogy a kormány miért magyar céggel és nem multinacionális cégeket előnyben részesítő, egyébként megfizethetetlen autópálya-használatot eredményező módon végezteti az autópálya-építéseket. Most hasonló kifogásokat keresnek a készenléti és kormányzati, egységes, digitális rádiótávközlő-rendszer, az úgynevezett Tetra-rendszer megvalósítása kapcsán is. Sőt, felhívnám képviselő úr figyelmét, hogy attól, hogy kétszer mondja el ugyanazt, még nem tekinthetjük modellnek. Egész másról van szó a Tetra esetében.

Az előző kormány évekig halasztotta a döntés meghozatalát arról, hogy a készenléti és kormányzati szervek a NATO-, az EU- és a schengeni előírásoknak megfelelő, egységes kommunikációs rendszerrel rendelkezzenek. A kormány június 26-án döntött végre az említett követelményeket kielégítő Tetra-rendszer kiépítéséről és a megvalósítás módjáról. A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a kormányzati szervek is - mind békeidőben, mind rendkívüli időszakokban - megfelelő biztonsággal és védettséggel használhassák. Ezenfelül meg kell felelnie a titokvédelmi, a nemzetbiztonsági és az állami szervek ellenőrzési szempontjainak is. Mindezek a követelmények csak egyetlen szolgáltató országos kiterjedtségű rendszere útján valósíthatók meg, így nem jön létre többszörös rendszerépítés.

A kormányhatározat alapján a kiépítésre, fenntartásra, üzemeltetésre a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta többségi postai tulajdonú gazdasági társaságot hoz létre. Ez idáig a társaság megalapításának az előkészületei még nem történtek meg. A Tetra-rendszer alap-infrastruktúrájának kiépítése egyébként nem feltétlenül tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ennek ellenére a minisztérium vezetése egyetért azzal, hogy a lebonyolítás pályázat alapján történjen. A pályázat nyertese végzi majd a hálózat kiépítését, az üzemeltetésről és a fenntartásról pedig - képviselő úr állításával ellentétben - a létrehozandó postai többségi tulajdonú társaság gondoskodik.

(16.20)

Őt illeti meg egyébként az évenkénti fenntartási költség is. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra is, hogy az új rendszer kiépítésére a kormány nem különített el semmiféle pénzügyi fedezetet. A Tetra-rendszer megvalósítása érdekében, mint már elhangzott, hitelfelvételre kerül sor.

Ami pedig a beruházás összegét illeti, arra különböző számok jelentek meg. Hogy mennyiből oldható meg a rendszer, ez felesleges találgatás mindaddig, amíg a kivitelező kiválasztása, a szerződéskötés meg nem történik. Nyilvánvaló, hogy ezeknek megfelelően még nem kerülhetett sor a kivitelező, szállító kiválasztására, ezért arra sem kerülhetett sor, hogy a Motorola vagy bármely más cég visszautasíthatott volna erre vonatkozó ajánlatot. Ezt a Motorola által közzétett és az MTI-nek átadott - egyébként a kezemben lévő - sajtóközlemény is megerősíti. Ezt egyébként ön elferdíti és pontatlanul idézi; az elmúlt hónapok tapasztalata alapján sajnos inkább ezt lehetne modellnek minősíteni. Önök most már nemcsak téves információkat juttatnak külföldre, hanem külföldi cégek nyilatkozatait és uniós tisztségviselők nyilatkozatait is elferdítik és pontatlanul idézik. Reméljük, hogy ez nem egy modell, csak egy rossz módszer, amitől majd el fognak térni.

Én tehát azt kérem a képviselő úrtól, hogy most a valós információk ismeretében fogadja el a választ, és ezt kérem a tisztelt Háztól is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Államtitkár úr, ön is tudja, hogy történt ilyen felkérés, és ön is tudja, hogy a Motorola természetesen nem kötött ilyen szerződést. Mindannyian ugyanezt állítjuk.

Ön azonban nem válaszolt arra, hogy vajon miért utasította vissza ezt a kecsegtető ajánlatot a Motorola, csak mindenféle vádakat sorolt el. Pedig ez a visszautasítás példaértékű. Azt mondta, hogy így nem kell, ugyanis tisztességtelen szerződést abban a klubban, ahol a Motorola más piacokon is versenyez és szerepel, nem lehet elfogadni. Ez figyelmeztető azoknak a magyar cégeknek, amelyek nem így viselkednek.

A másik: azt mondta, hogy nem szükséges 51 milliárd, ami egyébként hitelkeretként és fedezetként el van különítve a költségvetésben, nem szükséges ekkora összeg a kidolgozásra. Ez is figyelmeztető, mert a kormány helyett egy nemzetközi cég jelzi azt, hogy nem kell ekkora állami garancia vagy nem kell ekkora közpénzfelhasználás egy ilyen rendszer kiépítésére. Azt gondolom, megszégyenítő számunkra, hogy egy cégnek kell ránkpirítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Hozzá szeretném tenni, hogy ön azt mondta, minket az zavar, hogy magyaroknak adják a megrendelést. A Motorola nem magyar cég. A Vegyépszerben sem a magyarság zavar... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

ELNÖK: Elfogadja vagy sem a választ, képviselő úr?

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Nem fogadom el. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

ELNÖK: Nem fogadta el. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 86 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "Mikor jelöljük ki végre a bank- és üzleti titok ésszerű, indokolható határvonalát?" címmel. Szalay Gábor képviselő urat illeti a szó.