Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációs időszak következik.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Házszabály 90. § (4) bekezdése alapján, valamint figyelemmel az ügyrendi bizottság 36/1998-2002. számú általános érvényű állásfoglalására, Szalay Gábor, SZDSZ-képviselő I/4991. számú interpellációját az Országgyűlés elnöke visszautasította, mivel a feltett interpelláció nem tartozik a miniszterelnök úr feladatkörébe.

Tisztelt Országgyűlés! Molnár Gyula, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési és vízügyi miniszter úrhoz: "Kérdőjelek a Magyar Posta Rt. körül" címmel.

Tessék, képviselő úr!

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az utóbbi hónapokban rendkívül sok érdekes nyilatkozat látott napvilágot a Magyar Posta Rt. helyzetéről és jövőbeli terveiről. Ez a társaság az utóbbi időszakban elkalandozni látszik a távközlés irányába, a banki szférában komoly pozíciókat foglal el, biztosítótársaság alapításán gondolkozik, és e Ház falai között többször szóba került már a Defend Kft.-vel kapcsolatos jogügylete is. Gondolom, ezeket a célokat szolgálja a dinamikus létszámbővítés is, hiszen a társaság központjában dolgozók száma az elmúlt két évben csaknem háromszorosára nőtt, és nyilvánvalóan ezzel együtt a vezetői juttatások száma is jelentősen növekedett. Érzékeny kérdés ez egy olyan vállalatnál, ahol a dolgozók - a 40 ezer postás - nem tartoznak az igazán jól fizetett munkavállalók közé.

Egy dolog bizonyos a Posta környékén - a Tetra-ügyre most nem kívánok kitérni, ez szerintem egy külön kérdést is megérne -, hogy a Magyar Posta Rt. egy holding jellegű állami vállalattá alakul, amely vélhetően komoly költségvetési forrásokkal fog gazdálkodni, vagy legalábbis igénybe kell vegyen ilyeneket. Ezek a tételek tudomásom szerint nem szerepelnek a kétéves költségvetésben.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, mi indokolja azt, hogy a Magyar Posta Rt. - jelentősen eltérve az alaptevékenységétől, eredeti profiljától - egy állami tulajdonú holdinggá alakuljon. Ön szerint ehhez az átalakuláshoz honnan lesz a Magyar Postának megfelelő forrása, honnan lesz pénze? Amennyiben erre a központi költségvetés nyújt forrásokat, akkor ön szerint ez mekkora mértékű állami tehervállalást feltételez, és honnan kerülnek ezek a források átcsoportosításra? Amennyiben ez hitelekből valósulna meg, akkor kérdezem, hogy ön vagy az ön minisztere - aki ennél a cégnél a tulajdonosi jogokat gyakorolja - áttekintette-e a gazdaságossági számításokat, mire számítanak, milyen hatással lesz mindez a Magyar Posta jövőjére.

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Mielőtt megadnám a szót államtitkár úrnak, megkérem a képviselőket, bizonyítsák be, hogy csöndben is el tudják foglalni a helyüket.

Megadom az interpellációra a válasz lehetőségét Manninger Jenő államtitkár úrnak.

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a Magyar Posta Részvénytársaság stratégiájában szereplő elemek - így a hálózat jobb kihasználását elősegítő banki, illetve biztosítási piacra lépés - mindenképpen a részvénytársaság versenyképességének növelését és a piaci feltételekhez történő hatékonyabb alkalmazkodást szolgálják. Ugyanez a tevékenységbővítés, ugyanez a tendencia figyelhető meg az Európai Unió több tagországában is a közszolgálati posták esetében.

A társaság tőzsdei bevezetése két évvel ezelőtt, 1999-ben valóban megfogalmazódott a stratégiai elképzelések között mint lehetőség, jelenleg azonban nem szerepel sem a kidolgozott postai stratégiában, sem a tárca tervei között. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hosszabb távon ne lenne egyszer elképzelhető a Magyar Posta Rt. tőzsdei megjelenése is.

Azt viszont pontosítanom kell - hiszen a képviselő úr ebben a tekintetben pontatlan számokat mondott -, hogy a részvénytársaság központi létszáma hogyan változott, hiszen nemhogy háromszorosára nem nőtt, hanem az utóbbi két évben mintegy 20 százalékkal csökkent. A Posta tevékenységi körének bővülése tehát nem járt együtt sem a vezetői juttatások, sem pedig a létszám növekedésével.

Ami pedig a konkrét egyéb kérdéseket illeti: a Posta stratégiája alapján valóban holding jellegű állami társasággá kíván átalakulni. Annak érdekében, hogy a Posta fejlettebb technikával korszerűbb szolgáltatást tudjon nyújtani, elengedhetetlen a meglévő országos hálózatának hatékonyabb kihasználása, tevékenységi körének bővítése. Az új feladatok ellátásához pedig leginkább a holding típusú szervezet felel meg, amely rugalmasan tudja követni a gazdálkodási környezet változásait.

(14.10)

A tevékenységi kör bővítéséhez központi költségvetési forrásokkal nem számolunk, az nem érinti a jóváhagyott kétéves költségvetést. Egyébként a részvénytársaság a működéséhez jelenleg sem részesül állami támogatásban, mindössze néhány postai beruházáshoz kap költségvetési forrást, ez azonban minimális, az összes beruházásnak alig 2 százaléka. Így költségvetési forrásátcsoportosításról sem lehet szó.

A Magyar Posta Részvénytársaság fejlesztéseit részben saját forrásból, részben pedig tekintettel arra, hogy hitelpiaci megítélése kedvező, banki hitel igénybevételével tervezi megvalósítani. Ezen túlmenően további forrásbevonást tesz lehetővé, hogy a Posta ez idáig még nem használta ki a szállítói finanszírozásban rejlő lehetőségeket. Természetesen a finanszírozási lehetőségek elemzésére gazdaságossági számítások is készülnek. Az új tevékenységekre - mint például a Tetra-rendszer kiépítése - a Posta által alapítandó gazdasági társaság veszi fel a hiteleket, így természetesen szóba sem kerülhet az, hogy a hitelösszeg visszafizetésére ne kerüljön sor. Említettem, hogy a részvénytársaság hitelezői megítélése kifejezetten jó, tehát jó helyzetben vagyunk.

További elemzés tárgya volt és megállapítható, hogy a Magyar Posta gazdálkodása nyereséges volt a múlt években is, és az idei üzleti terv szerint is. Természetesen mint tulajdonos mind a miniszter, mind a minisztérium, valamint a felügyelőbizottság a teljesítést figyelemmel kíséri, és a Posta gazdálkodását ellenőrzi.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy ezek szerint válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem Molnár képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön válasza nagyon szikárra és szárazra sikeredett, nem éreztem azt a meggyőződést az ön hangjában, hogy egyet is ért mindazzal, amit elmondott. Az elmúlt időszak nyilatkozatai, tényei alapján azt kell mondanom, hogy a Magyar Posta Rt. állam az államban, ennek a részvénytársaságnak a vezetése megengedheti magának azt, hogy előterjesztéseket nyújt be a kormány számára, amit senki nem ellenőriz, majd később a kormánynak változtatnia kell a határozatán; megteheti azt, hogy parlamenti döntéseket csikar ki, sőt megteheti azt, hogy valamelyik államtitkárt még ráveszi arra is, hogy a parlamenti döntést más formában hirdesse ki.

Azt gondolom, itt egyéb tények lehetnek a dolog hátterében, ezért a továbbiakban is kívánnánk ezzel az üggyel foglalkozni, pontosan azért, mert az alaptevékenység és a 40 ezer postás érdeke azt kívánja, hogy lássunk tisztán.

Nem tudom ezt a választ elfogadni, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért megkérem a képviselőket, hogy foglalják el helyüket, szavazás következik. Molnár képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az államtitkári választ 130 igen szavazattal, 68 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: "Diákhitelpiac ajándékba a Vegyépszer-modell alapján" címmel. Tessék, képviselő úr!