Készült: 2024.09.24.03:06:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2011.11.15.),  5-9. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:28


Felszólalások:   1-4   5-9   10-14      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: "Kié a felelősség az államadósság drámai növekedéséért?" címmel. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben rendszeresen megjelentek azok a riogató cikkek, amelyek a jelenlegi kormány tehetetlenségéről, elhibázott gazdaságpolitikájáról, szociális érzéketlenségéről szóltak, külön kiemelve, hogy Magyarországon veszélyben van a demokrácia és a parlamentarizmus.

A tegnapi sajtóban az az épületes ostobaság is megjelent, hogy - idézem - "államcsődbe taszíthat az alkotmány". Zárójelben szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy ilyen jellegű hazugságok és riogatások mind az Antall-kormány, mind az első Orbán-kormány idején megjelentek, beleértve bizonyos nagykövetek aggályait is. Antall József szarkasztikus humorával meg is jegyezte, hogy ezek a cikkek bárhol is jelenjenek meg a világban, itt Budapesten íródtak.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt nyolc esztendő szocialista kormányzása olyan terhet rakott a mostani kormány vállára és minden magyar emberre, amellyel megbirkózni és a romokat eltakarítani évtizedes kemény munkát igényel. Az ellenzékbe szorult szocialisták és csatlós segédcsapataik elfeledkeznek azokról a tényekről, amelyek egyértelműen igazolják, hogy 2002 és 2010 között török gazdálkodás folyt Magyarországon, és amikor világossá vált a 2010-es választási vereség, mea culpa helyett számolatlanul mentették ki a pénzeket különböző off-shore cégekbe úgy, ahogyan azt a Nemzeti Bank jelenlegi elnöke is tette.

Az amnézia olyan nagy a balliberális körökben, hogy kénytelen vagyok a hírhedt őszödi beszédből idézni: "Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos, hogy amit mondtunk, az nem igaz, és közben semmit nem csináltunk négy évig, semmit. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg a trükkök százai - amiről nyilvánvaló, hogy nektek nem kell tudni - segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább, nincsen."

A napnál is világosabb, hogy a mérhetetlen eladósodásért, az ország tönkretételéért, az emberek nyomorúságáért, a jelenlegi válságos helyzetért a politikai felelősség Gyurcsány Ferencé és elvtársaié. Bár a parlamenti vizsgálóbizottság még nem fejezte be működését, de nem kell hozzá különösebb jóstehetség és jogi szaktudás sem, hogy a jelenlegi büntető törvénykönyvben szereplő hűtlen kezelés törvényi tényállása igencsak aktuálissá válik. Erkölcsről, politikai tisztességről, becsületről lehetetlen beszélni akkor, amikor a korábban kormányzó szocialisták az elmúlt másfél esztendőben még egy halvány bocsánatkérést sem tettek. (Gőgös Zoltán: Azt nektek kellene most!)

Tisztelt Országgyűlés! Az 1830-ban megjelent Hitelben a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István ezekkel a sorokkal ajánlja művét honunk szebb lelkű asszonyainak: "A hitelről szólók, s ami belőle foly; a becsületrűl, az adott szó szentségéről, a cselekedetek egyenességéről." A rendszerváltozás utáni két évtizedünk tragédiája, hogy Széchenyi István és a reformkor által megfogalmazott erkölcsi kategóriák, beleértve Kölcsey halhatatlan sorait, miszerint "a haza mindenekelőtt", hiányzik a balliberális körök szótárából. (Kovács Tibor közbeszól.)

A Széll Kálmán-terv pontosan azért született, hogy a magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak, alaptörvényünk pedig megakadályozza, hogy a jövőben ilyen mértékű eladósodás bekövetkezhessen: 2002-ben Magyarország GDP-re vetített államadóssága 53 százalék volt, a szocialisták nyolcévi garázdálkodását követően ez 82 százalékra emelkedett; 2002 és 2010 között a nominális adósság 13 491 milliárd forinttal nőtt. A magyarok jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden harmadik befizetett forintunkból kettő az adósság törlesztésére megy el. A cél egyértelmű: az adósságcsapdából ki kell törnünk, vissza kell szerezni mozgásterünket, és meg kell szüntetni az egyes gazdasági szereplők kiváltságos helyzetét, vagyis azt, hogy akik nem vették ki részüket a közös terhekből, fizessenek. Nem utolsósorban meg kell állapítani, hogy ki a felelős az államadósságért. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Soltész Miklós: Ez felszólalás, majd ott beszéljél! Az igazság fáj!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomat az államháztartási egyensúlyt megmentő volt pénzügyminiszter és miniszterelnök, Wekerle Sándor soraival fejezem be: (Kovács Tibor és Gőgös Zoltán közbeszól. - Soltész Miklós: Ott beszéljél meg az ügyészség előtt beszéljél! Amit elvittetek, hozzátok vissza! - Az elnök csenget.) "Nem szabad engedni, hogy az államot csalják, de ezt csak akkor lehet keresztülvinni, ha az állam sem csal meg senkit, és pedig nemcsak aktív, de passzív rezisztenciával sem. (Kovács Tibor és Gőgös Zoltán közbeszól. - Soltész Miklós: Amit elvittetek, hozzátok előbb vissza, akkor beszélhettek!) A magasban könnyű megszédülni, ott maga a levegő is kábít, de aki egy alkotmányos ország faktora, annak gyökere a nemzetben van."

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván válaszolni. Igen, Rétvári Bence államtitkár úr jelezte, hogy ő válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! MSZP-s képviselőtársaimat pedig megkérem, hogy nyugodjanak meg, őrájuk is sor fog kerülni. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Kovács Tibor: De mondjon igazat, elnök úr! - Soltész Miklós: Őszöd! Őszöd!)

Megadom a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szívesen veszem, ha itt az imént bekiabáló szocialista képviselőtársaim hozzászólnak az államadósság témaköréhez, csak én azt kérném tőlük, hogy először kérjenek bocsánatot az államadósság ilyen magas szintre emeléséért (Gőgös Zoltán: Ti meg a 400 forintos gázolajért!), és utána szólhatnak az államadósságról. Csak azt az egy lépést tegyék meg, legyenek szívesek, hogy önök, akik tényleg 82 százalékra lőtték föl ezt az államadóssági szintet 53 százalékról, kérem szépen, önök, akik folyamatos hitelfelvétellel ezt tették nyolc éven keresztül, kérjenek már ezért egyszer bocsánatot, álljanak már ki az emberek elé, mondják el nekik, hogy az önök gazdaságpolitikája volt az, amelyik ilyen helyzetbe hozta Magyarországot. (Gőgös Zoltán és Kovács Tibor folyamatosan közbeszól.) Ehhez képest a polgári kormány - mint azt hiszem, az már valamelyest közismert is - 82 százalékról először 77, majd 73 százalék alá vitte az államadósság szintjét, ugyanakkor a szocialisták felelőtlen gazdálkodása miatt óriási adósságterhet kell nyögnie az országnak.

Engedjék meg, hogy pár összehasonlító adatot mondjak, hogy ha egy picit felelősebbek lettek volna az előző kormányok, ha egy picit jobban odafigyeltek volna, és nem költötték volna el mások pénzét hitelből felvéve, akkor mikre juthattunk volna. Egyszer már, azt hiszem, elhangzott ebben a Házban az a Margaret Thatchernek tulajdonított mondás, hogy a szocialisták nagyon jól kormányoznak addig, amíg ki nem fogynak mások pénzéből; na de előbb-utóbb kifogytak mások pénzéből, amit nekünk vissza kell törlesztünk. Ez évente 1100 milliárd forintunkba került, ez a szocialisták nyolcéves kormányzásának az ára évről évre.

Mit tehetne meg ez a kormány akkor, ha ez az óriási adósságszolgálat nem lenne? Mondjuk, 7,5-szer többet költhetnénk lakásépítési támogatásokra, mint 2010-ben, de csak akkor, ha a szocialisták nem vesznek fel hiteleket. (Gőgös Zoltán és Kovács Tibor közbeszól.) Több mint kétszer annyit költhetnénk családi támogatásokra, mint 2010-ben, és ezt csak azért nem tudjuk megtenni, mert a szocialisták ennyi hitelt vettek fel. Közel felével csökkenthetnénk az áfát. Senki se jókedvéből emel, képviselő urak, áfát 2 százalékkal sem, de a felére csökkenthetnénk vissza, ha a szocialistáknak nem ilyen lett volna a gazdaságpolitikája. Mennyire más vita lenne a parlamentben, ha arról vitatkoznánk, hogy a lakásépítési támogatásokat növeljük 7,5-szeresére vagy az áfát csökkentsük a felére! Ennek csak egyetlenegy előfeltétele nem áll fönn: mégpedig az, hogy a szocialisták nem gazdálkodtak felelősen nyolc év alatt. (Gőgös Zoltán: Minek stadion?)

(8.20)

A kamatkiadásoknak, amit a nyolc év hitelfelvételei miatt törlesztünk vissza, az egyharmada is elegendő lenne arra, hogy a teljes társasági adót eltöröljük, hogy a cégeknek ne kelljen nyereségadót fizetniük. Ezt már akkor is megtehetnénk, ha a szocialisták visszafogták volna magukat és egyharmadával kevesebb hitelt vettek volna fel. Már akkor is ezt megtehetnénk, és nem lenne a cégeknek nyereségadója. Mennyire örülnének ennek a magyar vállalkozások!

Ha a szocialisták csak szinten tartják - nem csökkentik, mint a polgári kormány, hanem csak szinten tartják - az államadósságot, 40 százalékos szja-csökkentést jelenthettünk volna be általánosan mindenkinek. Mennyivel jobban örülnénk mi is, kis pénzű emberek, jobban keresők, ha 40 százalékkal kevesebb lenne a személyi jövedelemadó. A családi adózás következtében így is az egygyerekeseknek 8, a kétgyerekeseknek 12, a háromgyerekeseknek pedig 22 százalékkal csökkent a befizetendő személyi jövedelemadója, és ez 4 százalékos infláció mellett még az egygyerekeseknél is legalább 4 százalékos életszínvonal-javulást eredményez, de ez mindenkinél 40 százalékot eredményezne. Több mint harmadával csökkenthetnénk a munkaadói és munkavállalói tb-járulékokat, ezzel csökkentve továbbra is az adóterhelést és stimulálva a munkaerőpiacot. Ezeket tehetnénk meg. (Zaj az MSZP soraiban.)

Ehhez képest a szocialisták nemcsak növelték, de egészségtelenül alakították a magyar államadósság szerkezetét is. 56 százaléka van külföldi kézben - és tudjuk, hogy akinél a többség, annál az irányítás lehetősége; ezt itt a parlamentben is tapasztalhatjuk -, 40 százaléka pedig pénzügyi intézményeknél. A maradék 4 százalék az, ami a hazai háztartásoknál vagy vállalkozásoknál van. Tehát jól láthatóan nemcsak a költségvetés külső mozgástere, de a gazdaságpolitika befolyásolása is teljes mértékben külső kézbe került.

Ami a felelősségre vonást illeti: egyrészről nyilván fennáll ezeknek a pártoknak a politikai felelőssége, és a 2010-es választásokon a magyar választók eléggé egyértelműek voltak a tekintetben, hogy kit terhel az ezekkel kapcsolatos felelősség. Ahogy említettem, a bocsánatkérés azóta is elmaradt a választóktól, pedig ők nyögik ezeket az adósságterheket. Ugyanakkor azt vizsgálja a kormányzat és egy külön vizsgálóbizottság is, hogy eközben miként szegték meg a pénzügyi és adatszolgáltatási szabályokat a különböző kormányzati tényezők, a kormány tagjai vagy a kormány vezetője, és hogy a költségvetési adatok meghamisítása milyen esetleges jogszabályba ütköző cselekedet volt. Eredetileg senki nem arra alkot törvényeket, hogy a miniszterelnöke majd meghamisítja mind a nép felé, mind Brüsszel felé a költségvetési adatokat, aztán ezt büszkén elmondja frakciótársainak egy balatonőszödi kormányüdülő zárt körei között, amit ők utána lelkesen megtapsolnak, de senki nem szól róla. Ugyanígy a PPP-beruházások nyakló nélküli bevállalása, a nagybeszerzések vagy a túlszámlázások jelenthetnek ilyen felelősséget, de biztos vagyok benne, hogy az új alaptörvény megóvja a későbbi kormányokat ennek a kísértésétől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt bekiabáló képviselőtársaim, tájékoztatni szeretném önöket, hogy olvassák el a Házszabály 55. § idevonatkozó részét, mert utána azzal a helyzettel találkoznak, hogy mivel zavarják az ülés menetét, figyelmeztetésben kell hogy részesítsem önöket, és akkor esetleg még a szó megvonására is sor kerülhet.

Most napirend előtti felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik: "Támogatja-e a kormány, hogy a végrehajtásban elakadt semmisségi törvény helyett közkegyelemben részesüljenek mindazok, akiket a 2002 és 2010 közötti időszakban politikai okból ítéltek el és vontak eljárás alá?" címmel. Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Parancsoljon, képviselő úr!




Felszólalások:   1-4   5-9   10-14      Ülésnap adatai