Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálok reagálni, legalábbis azokra a részekre, amelyek valamennyire komolyan vehetőek. Szeretném önnek jelezni, hogy Németh Sándor nem visel kormányzati pozíciót, úgyhogy nekem nem tisztem a helyében reagálni. Viszont nem tudom, hogy miért kell bizonyos szakmák képviselőit itt sértegetni; a baloldal részéről nem először fordul elő. Mi van akkor, ha valaki jógaoktató? Járnak jógára, valaki ezt oktatja, valaki mást oktat. Sorozatban azt csinálják, hogy bizonyos mesterségek, bizonyos szakmák művelőit, szakértőit itt sértegetik. Értem én a cinizmust, csak arra kérem, hogy ne hozza ide. Ami a Nemzeti Bankot illeti: szeretném felhívni a figyelmét, hogy önnek van lehetősége a Nemzeti Bankhoz kérdést intézni. Más képviselőtársai élnek is ezzel a lehetőséggel. Ebben az ügyben nem a kormány az illetékes, egy független intézményről van szó, a törvényi előírásoknak megfelelően. Egyébként pedig a gazdaság 5 százalékkal nő, az infláció alacsony, több mint 800 ezer új munkahely jött létre. Ha a Nemzeti Bank nem végezné hatékonyan a munkáját, akkor ezek nem lennének lehetségesek.

Ami egyébként az önök elképzeléseit illeti, arról, hogy önök mit csinálnának az országgal, arról keveset tudunk, de azért az, hogy mit művelnek Budapesten és egyes önkormányzatokban, azért az irányadó. A tetteikből, nem az ilyen típusú felszólalásaikból tudunk következtetéseket levonni.

Ön most számos emberre utalt, de kezdjük azzal, hogy elkezdték, illetve folytatták a múlt embereinek visszacsempészését, például a BKV új igazgatósági elnöke egy Kuncze Gáborhoz közeli ember lett, aki ÁPV-főnökként végigasszisztálta a privatizációs folyamatot. Tehát ha ön annyira érzékeny a nemzeti vagyon iránt, akkor emelje fel a szavát; egyébként a Tocsik-per egyik tanúja volt. A fővárosi vagyonkezelő igazgatóságába egy olyan ember ülhetett be, aki korábban Puch László pénztárnok bizalmasa és a cégtársa is volt. Miért nem emeli fel a szavát? Ehhez képest kismiska, hogy a zűrös időszakban komoly pozíciókat ellátó Atkári János világítja majd át a VIII. kerületi szerződéseket. Megint csak kecskére bízzák a káposztát.

(12.00)

És ezekre az esetekre mondja a PM főpolgármestere, hogy a pártok hozzák a döntést, ő igazából ott sem volt, nem is felelős, és egyébként sem érinti az, hogy a kerületi polgármesterek milyen szerződéseket kötnek. Hát hogyne érintené? Nemhogy őt, hanem mindannyiunkat, és egyébként minden budapestit érint, főleg akkor, ha visszatérnek azok, akik egyszer már csődközelbe taszították a fővárost.

Ha a konkrét javaslataikat nézem, ott sem rózsásabb a kép. Sajtóhírek szerint napirenden van az építményadó emelése a fővárosban. Miért nem ezt hozta ide, tisztelt képviselő úr? Az adómániás baloldal részéről ez egyébként egyáltalán nem meglepő, mert tudjuk, hogy az önök pártja csökkentené a családi adókedvezményt, növelné a társasági adót, miközben korábban a vagyonadón is törték a fejüket. Ennek a kártékony politikának az első cseppjei most Budapesten is megjelentek.

Engedje meg, képviselő úr, ön is több ügyet említett, akkor én is szeretném megragadni az alkalmat, hogy még egy ügyre reagáljak. Nem közvetlenül idetartozik, de az önök pártját illeti. Képviselőtársuk pár napja egy érdekes gondolatfutamot mutatott be. Azt javasolta, hogy a közelgő trianoni évfordulóra a környező országokkal közösen kellene emlékezni. Most nehéz eldönteni, hogy címeres naivitással állunk szemben, vagy újra két lábbal rúgnak a külhoni magyarokba, mert utóbbira is sok példa volt az ellenzéki pártok részéről. Mi egyébként nem vagyunk a megbékélés ellen, de amit javasolnak, az az érzéketlenség kőbe vésett bizonyítéka. Pont olyan, mint amikor a Momentum a XXI. századra hivatkozik, és román pártokkal kampányol a külhoni magyar pártok rovására.

Az elképzelés realitásáról mindent elmond az, hogy a volt román elnök még pár nappal ezelőtt is arról beszélt, hogy Románia a Tiszánál kezdődik. A magyarok több országban is az alapvető nyelvhasználati jogaikért küzdenek, száz évvel Trianon után. Önök szerint ilyen körülmények között hogyan lehetne közösen megemlékezni? Hogyan lehetne közösen ünnepelni? Szóval, azt javasoljuk, hogy ha legközelebb ilyen blődséget javasolnak, akkor kérdezzék meg előbb a külhoni magyar közösségeket is. Súlyos dolgokról fognak beszámolni, még nem késő, hogy külföldi szponzoraik mellett egyszer őket is meghallgassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)