Felszólalás adatai

SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fidesz véleménye és álláspontja is egyértelmű annak tekintetében, hogy a békepartnerségi program mindenképpen pozitív tapasztalatokkal zárult Magyarország számára, már ami a teljes jogú tagságunk előtti tapasztalatokat illeti, hiszen ez év március 12-e óta a NATO teljes jogú tagjává váltunk. Ennek ellenére mi a továbbiakban is támogatjuk a békepartnerségi programot, sőt aktívan részt veszünk benne - ez mindenképpen fontos szempont a jövőre nézve is.

Egy mondat erejéig szeretnék reagálni a MIÉP igen tisztelt képviselőjének, a honvédelmi bizottság tagjának észrevételére. Én adott esetben nem tartom szerencsésnek a vajdasági magyarok helyzetével összekötni a békepartnerségi programban való részvételt, hiszen Jugoszlávia nem vett részt békepartnerségi programban. Magam is foglalkoztam egyébként tegnap napirend előtt ezzel a kérdéskörrel, ami a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitásokat illeti. Mi is fontosnak tartjuk azt, hogy ott mielőbb demokratikus változások történjenek, és ne bántalmazhassák jogtalanul az ott élő magyarokat, de véleményem szerint ez nem kapcsolható össze a békepartnerségi programmal.

A kormány jelen előterjesztésének tartalmát megnézve és az egész megszületésének a körülményeit vizsgálva, a Fidesz részéről azt szeretném itt hangoztatni, hogy a kormány, a honvédelmi tárca ez év nyarán, augusztusban megkereste a parlamenti pártok elnökeit, a frakciók vezetőit azzal kapcsolatban, hogy a békepartnerségi program ilyen módon történő módosításáról mi a véleményük a parlamenti pártoknak. Azt lehet mondani, hogy a törvényjavaslat e formájában nagy valószínűséggel meg sem születhetett volna, ha az MSZP elnöke és frakcióvezetője ez év augusztusában nem ír egy támogató jellegű levelet erre vonatkozólag. Ellenzéki kifogások és az MSZP részéről érkező kifogások akkor nem merültek föl, ezeket a kormányfelkérés idején nem említették az országgyűlési ellenőrző jogkörök további fenntartására vonatkozóan.

Juhász képviselőtársamnak arra az utalására mondom, miszerint ez burkolt alkotmánymódosítást jelentene, hogy ilyent a kormány jelenlegi előterjesztésében én semmiképpen sem látok. S egyébként az 1995. évi LXVII. törvény elfogadásakor, amikor az Országgyűlés egyhangúlag - 228 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül - fogadta el az akkori kormány előterjesztését, amelyben az 1200 fős csapatmozgások engedélyezése szerepel, akkor sem volt ez alkotmánysértő jelenség.

Úgy érzem, most sem lehet arról vitázni, hogy a kormány itt bárminemű burkolt alkotmánymódosítást szeretne véghez vinni.

Még egy észrevételt tennék a módosító javaslatokhoz és a kapcsolódó módosító javaslathoz. Úgy érzem, komoly jogtechnikai problémákat is okozna, ha a módosító javaslatokat, illetve ezt a kapcsolódó módosító javaslatot az Országgyűlés támogatná. De én nagy örömmel figyeltem és hallottam Juhász képviselőtársam felszólalását, aki egyfajta partneri viszonyt ajánlott föl a békepartnerségi program keretében a parlamenti együttműködés kapcsán is, ami az alkotmánymódosítás kérdéskörét illeti. Valóban örömmel nyugtázhatjuk azt, hogy az a fajta bizalom, amely az elmúlt időszakban talán megrendülni látszott a kormány irányában az ellenzéki oldalról, ez most talán kezd visszatérni. Én bízom benne, hogy az alkotmánymódosítás mielőbbi, teljes konszenzussal történő elfogadása is ezt a bizalmat fogja erősíteni.

Köszönöm szépen. (Taps.)