Készült: 2024.09.20.03:24:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

246. ülésnap (2005.09.19.), 222. felszólalás
Felszólaló Csizmár Gábor (MSZP)
Beosztás foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 3:56


Felszólalások:  Előző  222  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen az elhangzott észrevételeket. Három dologra szeretnék reagálni a vita alapján.

Az első: többen felvetették, hogy a bérgarancia-törvény mostani módosításában mi az, ami nincs benne. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez most valóban egy jogharmonizációs célú törvénymódosítás. Amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaltunk erről, akkor tekintettel arra, hogy a Bérgarancia Alap működésével kapcsolatosan a tapasztalatok alapján többféle módosítási javaslat vetődött fel - tekintettel arra, hogy itt többen említették, hogy a csődtörvény is némi áttekintésre szorul -, abban állapodtunk meg, hogy ebben a félévben a kormány foglalkozik a csődtörvénynek egy átfogó felülvizsgálatával, amelyet be fog nyújtani az Országgyűlésnek.

Ehhez kapcsolódóan a szociális partnerekkel abban állapodtunk meg, hogy további olyan módosító javaslatokat tekintünk át, amelyek a bérgarancia-törvény eddigi működésének tapasztalatai alapján arra irányítják rá a figyelmet, hogy az emberek nem jutnak hozzá elég gyorsan a járandóságukhoz.

(18.40)

Három ilyenről van szó: egyrészt az idő, másrészt a kifizetési limitek, harmadrészt az a probléma, amikor eltűnik a tulajdonos, nincsenek meg a cégiratok, nehéz dokumentálni az igényt, és más további olyan garanciák, amelyek nem feltétlenül a bérgarancia-törvényben, hanem egyéb más törvényekben a bérfizetés garanciájára vonatkoznak. Tehát meg szeretnék mindenkit nyugtatni, aki ilyen típusú véleményt, észrevételt tett, hogy ez a munka a szociális partnerekkel együttműködve zajlik.

A második: a törvényjavaslat második része valóban egy másik típusú jogharmonizációt, egy belső jogharmonizációt jelent. Tekintettel arra, hogy a tavaszi ülésszak végén került módosításra az adózás rendjéről szóló törvény, ezért némi hozzáigazítást kell megtennünk azért, hogy együtt jól működjenek a törvények. Nem szerencsés, de mégis az alkalmazás szempontjából fontos módosításokról van szó.

A harmadik ez a konkrét felvetés, nevezetesen az, hogy az álláskeresési járadék ne szüneteljen alkalmi munkavállalás esetén, vagy csökkenjen a felére, ahogyan Horváth képviselő úr említette. Ezt meg fogjuk vizsgálni, és számításokat fogunk a holnapi részletes vitáig tenni, annak érdekében, hogy a kialakult javaslatokat próbáljuk a kompromisszum felé összehozni.

Azt azért megfontolásra szeretném ajánlani: nem véletlenül szerepel jelenleg a “szüneteltetésö szó, mert azért az elég furcsa lenne, hogy a járadékszerző idő alatt járadékot lehet kapni. Nem biztos, hogy ez szerencsés megoldás lenne, ezért keresünk egy olyan technikát, amely nem teremt ellenérdekeltséget az alkalmi munkavállalásra, de mégsem teremt olyan szerencsétlen és a költségvetés számára sem biztosan jó megoldást, hogy egyszerre lehet járadékszerző időt szerezni, illetve járadékot kapni. Ez nem nagyon fordul elő a magyar gyakorlatban, úgyhogy a javaslatok alapján nézzük meg, hogy a holnapi részletes vitában találunk-e valamilyen kompromisszumos megoldást.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  222  Következő    Ülésnap adatai