Készült: 2020.07.08.01:47:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2001.11.08.), 132. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:02


Felszólalások:  Előző  132  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a bűncselekmények száma 1996-tól 2000-ig átlagosan évi 500 ezer volt, az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 2000-ben 450 078. Ezek döntő többsége szándékos bűncselekmény volt, a gondatlan cselekmények aránya csupán 1-2 százalék.

Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben felderített bűncselekmények száma jelentősen nőtt, mind a fiatalkorúaknál, mind a felnőtteknél egyértelműen kimutatható a halmazati bűnelkövetés gyakoribbá válása, mint az egy bűncselekmény miatt elítélteké. A különbség különösen a fiatalkorúaknál jelentős. A felnőttek között a büntetett előéletűek aránya 1995 óta folyamatosan emelkedik, 2000-ben már majdnem 41 százalékos volt.

A bűnözés szerkezetét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, az utóbbi években a vagyon elleni bűncselekmények aránya mindvégig 70 százalék fölött volt. Az ítélkezési gyakorlat enyhülése volt megfigyelhető a kilencvenes évekig, azonban ezt a bűnözési statisztikák adatai nem indokolják. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a '98-as kormányprogramban célként kitűzött közrend és közbiztonság erősítése érdekében az új büntető törvénykönyv valóban a megelőzést szolgáló és arányos büntetést kilátásba helyező legyen, olyan jogszabály, amely rugalmasan reagál a mai tudományos, technikai és társadalmi kihívásokra, és megfelel az Európai Unió jogszabályainak is.

Mindezek előrebocsátásával hozzászólásomban az új Btk.-javaslat három, szerintem igen lényeges változtatására, illetve újítására hívnám fel a figyelmet. Ez a három téma a bűnszervezet fogalmának pontosabb meghatározása, a számítógépes bűncselekmények kérdésköre, illetve a hatósági eljárás akadályozása.

Manapság egyre nagyobb az igény a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépésre, továbbá a bűnözés szerkezetében bekövetkezett változások következményeként a büntetéseket szigorító rendelkezésekre.

Az utóbbi években gyakorivá váltak a lőfegyverrel, robbanószerrel elkövetett bűncselekmények, a kábítószerrel való visszaélés, az embercsempészések, valamint az önbíráskodások.

A javaslat nem egyes bűncselekmények minősítő körülményeként határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést - például az emberkereskedelem, a kerítés, fegyvercsempészet, pénzmosás, lopás, rablás esetében -, hanem általános rendelkezéssel írja elő, hogy minden esetben, amikor az öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntethető szándékos bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. A kiszabott szabadságvesztés a húsz évet nem haladhatja meg, de értelemszerűen legalább tíz év kell hogy legyen.

A halmazati büntetés esetében a halmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbat kell alapul venni, és ennek felső határa emelkedik a kétszeresére. A bűnszervezetben való elkövetéskor a javaslat lehetővé teszi a bíró számára a kitiltás mellékbüntetést is.

A törvény értelmező rendelkezései adják meg az alapját annak, hogy a fogalmak egységes értelmezése révén a jogalkalmazók egységesen használják őket. A bűnszervezet fogalmát először a magyar Btk. 1997-ben használta, azonban 1998. december 21-én az Európai Unió Tanácsa egy egyezményt fogadott el a bűnszervezetekben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánítása tárgyában. Ezt kívánja a javaslat beemelni most a magyar szabályozásba, így a bűnszervezetben való részvétel önálló bűncselekményként büntetendő. Eszerint a bűnszervezet legalább három személyből áll, és célja olyan bűncselekmények szervezett elkövetése, amelynek büntetési tétele öt évet meghaladó szabadságvesztés.

A bűnszövetség új meghatározásánál pontosításként megjelenik, hogy két vagy több személy, aki bűncselekményeket szervezetten követ el, ebben megállapodik, de nem jön létre bűnszervezet. Ez a megoldás, ez a pontosítás kizárja a bűnszövetség és a bűnszervezet párhuzamos létét, így természetesen a kétszeres elbírálás lehetőségét is.

A második téma, amiről szeretnék beszélni, az a számítógépes bűncselekmények kérdésköre. Az Európa Tanács júniusban tárgyalt az informatikai bűnözésről, az első nemzetközi egyezményről, amely a számítógépes bűncselekményeket tételesen definiálja. Az egyezmény célkitűzéseit valósítja meg a Btk. azzal, hogy a nemzeti szabályozásba is beemeli ennek leglényegesebb elemeit, így megteszi a következő, de annál fontosabb lépést az új technika gyenge pontjai kijátszásának megelőzésére.

A "számítógépes csalás" alcím helyébe "a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény" lép. Mivel a bűncselekmény elkövetési tárgya maga a számítógépes rendszer, ezért az új tényállás büntetni rendeli a számítástechnikai rendszerbe történő jogosulatlan belépést, valamint az adatok megváltoztatását, törlését, hozzáférhetetlenné tételét is. "A számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása" alcím pedig valójában az úgynevezett hacker-tevékenységet igyekszik büntetni.

A hacker kódok, jelszavak feltörésével titkos adatokhoz fér hozzá, amely olykor vagyoni érdekeket sért, máskor talán a közbizalom érdekeit sérti. Azon túl, hogy az adatokhoz jogosulatlanul hozzáfér, legalább annyi kárt okozhat azzal, hogyha a rendszerbe vírust visz be, vagy egy nyilvános honlapra jogosulatlanul oda nem illő tartalmat helyez el.

Az Európa tanácsi egyezmény tervezetének tárgyalásánál nem elsősorban a gazdasági vonatkozású, hanem sokkal inkább a társadalmi együttélés szempontjából veszélyes és káros jelenségek tilalma és megelőzése szerepelt a vita középpontjában. Különösen a rasszista, gyűlöletkeltő vagy éppen pedofil tartalmakról szóltak a legtöbben, amelyek esetében már majdnem mindegy, hogy mennyi ideig hozzáférhetőek az egyes honlapokon, ezek mindenképpen veszélyesek. Ez a bűnözési forma ma már számunkra sem ismeretlen, elegendő, ha az utóbbi hónapok eseményeire gondolunk, akár a hivatalos honlapokra, akár arra az esetre, amikor egy SZDSZ-es politikus lakásáról az internetre feltett, gyermekpornográfiát tartalmazó, úgynevezett pedofil képek ügyében történt hivatalos megkeresés a német bűnüldöző szervek részéről.

Mivel a számítástechnika folyamatos fejlődése folyton új kihívások elé állít bennünket, különösen oda kell figyelnünk, hogy lépést tartsunk vele, hiszen ezek az új csalási lehetőségek gyorsan változnak és terjednek, és a mi feladatunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül reagáljunk. Ezért fontos, hogy a magyar rendőrség speciális alakulatot hozott létre, amely a számítógépes bűnözést hivatott figyelni. A mostani Btk.-módosítás megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy az ilyen esetekben büntetőeljárást lehessen kezdeményezni.

A strasbourgi vitában is hangsúlyoztam, hogy a jövő egyik megoldandó problémáját a határokon átnyúló, az egész világot behálózó számítógépes rendszer jelenti. Nem egyszerű kideríteni, hogy egy-egy bűncselekményt tulajdonképpen hol is követtek el. Felmerül a kérdés, hogy mely bíróság illetékességi körébe tartozik egy kérdéses ügy.

 

 

(13.50)

 

Egy dörzsöltebb és az átlagosnál intelligensebb kamasz képes arra, hogy a bűncselekmény elkövetésének helyeként egy másik földrész számítógépe jelenjen meg, továbbá amennyiben kellő idő áll rendelkezésére, rendszerek és számítógépek láncolatán keresztül olyan helyről hajthatja végre a bűncselekményt, ahonnan a rendszerek sokasága miatt már kideríthetetlen az elkövető személye, helye - hangsúlyoztam a strasbourgi vitán.

A harmadik kérdéskör, amit röviden érinteni szeretnék, a hatósági eljárás akadályozásának témaköre. Az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a javaslat a hatályos jogszabályokhoz képest az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé új alcímként vezeti be a hatósági eljárás akadályozása tényállást. Az új tényállás összhangban áll az Egyesült Nemzeteknek a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményével. Különveszi a polgári és egyéb hatósági ügyben vagy büntetőügyben elkövetett bűntettet, a polgári perben ugyanis enyhébb a büntetési tétel, három év vagy öt év, míg büntetőügyben öt év, súlyosbító körülmény esetén kettőtől nyolc évig terjed.

A tényállás a kényszerítés sajátos eseteként arra irányul, hogy más, például a tanú, a szakértő vagy a terhelt, az eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse. Ez az új szabályozás is egy olyan megoldást jelent, amelyet az élet kényszerített a jogalkotókra. Reményeim szerint a büntető törvénykönyv módosításával a mostaninál hatékonyabb eszköz áll majd a bűnmegelőzés és a bűnüldözés szolgálatában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Hende Csaba tapsol.)

 




Felszólalások:  Előző  132  Következő    Ülésnap adatai