Felszólalás adatai

Kérem, azt fogadják el számunkra, hogy mi nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet vagyunk, ezért a jogalkotással kapcsolatos politikai természetű vitákat nem áll módomban még kommentálni sem. Természetesen van olyan része a Médiatanács munkájának, ahol kvázi jogalkotóként lép fel, az úgynevezett, a törvényben nevesített ajánlások rendszerében, tehát a "soft law" rendszerében fogad el olyan cizellációkat, ajánlásokat, amelyek a törvény szövegének a kibontását segítik.

Pont ezek az ajánlások mutatják be szerény véleményünk szerint azt, hogy a Médiatanács a jogelőd szervezethez vagy szervezetekhez képest egy egész másfajta alapattitűddel állt ehhez a világhoz és ehhez a szakmához. Folyamatos konzultációkkal nyitott partnerszervezetként, anyagok bekérésével próbáltuk létrehozni és hoztuk is létre a 2011. évben ezeket az ajánlásainkat.

Ha használható dokumentumként tudom javasolni a 2011. év különböző sajtómegjelenéseit, a sajtó vezetői, illetve a sajtómunkások által elmondottakat, akkor mindegyik egytől egyik kiemelte, hogy a Médiatanács hozzáállása ezeken a területeken kiemelkedő, és jelentős mértékben változott a jogelőd szervezet hozzáállásához képest.

A közszolgálatiságról: a beszámoló kapcsán kritikaként hangzott el, hogy a közszolgálatiság nem jelenik meg a beszámolónkban. Azt kell hogy mondjam, hogy a tartalomjegyzéket is az imént újból megtekintve, valamint belelapozva a tartalomjegyzék által jelzett részbe, a közszolgálatiság igen jelentősen ki van fejtve jelen beszámolónkban. Egyrészt arra nem szeretnék hivatkozni, hogy a 2011. január 1-jével hatályba lépett törvény elég részletesen leírja, hogy mi az a közszolgálatiság, és a Médiatanácsnak a törvény által feladatul adott munkáról, a közszolgálati kódex elfogadásáról beszámolunk ebben a beszámolóban.

A közszolgálati kódex egyébként az a dokumentum, mint ahogy próbáltam ezelőtt három órával azon a pulpituson rövid beszédemben jelezni, amellyel a Médiatanács a közszolgálati médiaszolgáltatók működésével kapcsolatban véleményt fogalmazhat meg. Ez a közszolgálati kódex egyébként egy rendkívül hosszú egyeztetési folyamaton keresztül jött létre, több mint hatvan szervezettel egyeztettünk a közszolgálati kódex létrejövetele folyamán.

(21.50)

A közszolgálati kódex felügyelete egyébként annak a szervezetnek a kezébe ment át, amelyet a törvény szerint is úgy hívnak, hogy közszolgálati testület. Ez nyolc plusz hat tagból áll, tagja a négy - köznyelvi szóval élve - történelmi egyház képviselője, aztán a MOB, a Magyar Tudományos Akadémia és más kiemelten fontos társadalmi szervezetek képviselői. Ők azok, akik a közszolgálati kódex teljesülését ellenőrzik, és éves szinten beszámoltatják a vezérigazgatókat, akik a közszolgálati tartalomszolgáltatók - Duna TV, MTV - műsorstruktúrájának az összeállításáért felelősek. Elnézést, hogy ezt mondom, nekem nyilván nem szerepem ilyet mondani, de ez tényszerűen egy kicsit másképp van a törvényben leírva és a működésben is. Van olyan civil szervezet, ráadásul a 2010 előtti működéssel összevetve - és nyilván nem minősíteni szeretném - egy sokkal hatékonyabb, átláthatóbb és transzparensebb civil szervezet működik. Ráadásul elkészült az a dokumentum, amely a magyar közszolgálati működésben a pártját ritkítja, mert egyrészt nem volt előzménye és előképe, másrészt mindenkinek javasolnám ennek a dokumentumnak az elolvasását. Javaslatokat lehet tenni a dokumentumhoz, a közszolgálati testületnek van módja változtatni ezt a dokumentumot.

Szeretném röviden megjegyezni, hogy ez a beszámoló a Médiatanács munkájának a beszámolója, amely a 2049 döntésünkre és az előbb röviden felsorolt és jelzett munkákra vonatkozik. Ezt tehát nem az MTVA beszámolója és nem a Duna TV vagy az M1 beszámolója. Ennek ellenére szerintem számos helyen megjelenik a közszolgálati médiarendszer a mi döntésünk kapcsán érintett működésre. 2049 döntést egy ilyen beszámolóba belefoglalni nyilván lehetetlen lenne, de minden döntésünk és minden anyagunk a törvénynek megfelelően elérhető azokon a nyilvános felületeken, amelyeket a Médiatanács működtet, mint ahogyan egyébként a különböző adatsorok is, amelyekre a tisztelt képviselő urak hivatkoztak, a Médiatanács honlapján szintén olvashatók.

Bocsánatot kérek, de megpróbáltam feljegyezni az elmúlt másfél órában a hozzászólások folyamán elhangzott észrevételeket, és törekszem arra, hogy a lehető legszélesebb körre válaszoljak, de ehhez szükséges néha rátekintenem a papírjaimra.

Kérdésként hangzott el Cser-Palkovics András képviselő úr részéről, hogy a kiskorúakat sértő médiatartalmakkal kapcsolatban miképpen kíván fellépni a jövőben a Médiatanács. Itt azt szeretném elmondani, és ez egy általános hozzáállásunk, hogy a büntetés nem cél, bármilyen médiatartalom, amely sérti a fennálló jogszabályokat, büntetése önmagában nem cél, csupán egy eszköz ahhoz, hogy a jogkövető magatartásra, a normakövető magatartásra próbáljuk a médiarendszerben működő szervezeteket rábírni. Ezt a célt is a büntetés eszközével önmagában nyilván nehéz elérni, ezért mi inkább a párbeszédre és a közös szakmai munkára próbáljuk helyezni a hangsúlyt. Pont a mai nap folyamán ez aktuális téma is lehet: három médiatanácstag kollégám és a Médiatudományi Intézet részvételével a Magyar Rádió márványtermében a gyűlöletbeszéd kapcsán volt egy komoly szakmai konzultáció, amelynek az eredményeit megfelelő módon le fogjuk vonni, fel fogjuk dolgozni, és mint minden anyagunkat, a köznyilvános felületeinken - jelen esetben ez a honlap - meg lehet tekinteni.

A fogyatékkal élők szervezeteivel is többször és több körben egyeztettünk, részben a monitoring főosztálynak a SINOS-szal való együttműködése kapcsán, de egyeztettünk a közszolgálati kódex létrejötte kapcsán, illetőleg a párttámogatási és pályázati rendszerünk átdolgozása kapcsán is. A fogyatékkal élők szervezeteivel zajlott konzultációk során a kódexben is levezettük, hogy én is azt gondolom és a Médiatanács is azt gondolja, hogy a fogyatékkal élők problémáit és a fogyatékkal élők témáját integráltan érdemes a műsorszerkezetben elhelyezni, ahogy ők fogalmaztak, "nem gettósítva érdemes ezeket a témákat megjeleníteni, hanem a műsorfolyamban a tájékoztató és hírműsorok mellett az egyéb más, akár a fikciós filmalkotás kategóriájába tartozó művekben".

Hogy milyen szankcióval élünk vagy élhetünk a jövőben az akadálymentesítés szabályainak be nem tartása miatt, itt szintén általános érvénnyel tudom elmondani, hogy a fokozatosság és az arányosság az, amely a Médiatanács szankciórendszerét leírja. Egyébként ez a szankciórendszer is nyomon követhető a nyilvánosan meghozott döntéseinkben. Szerintem, és a tények is ezt mutatják, egy sokkal transzparensebb és átláthatóbb rendszer állt fel az új médiatörvény életbelépésével.

Kérdés hangzott el azzal kapcsolatosan, hogy a helyi rádiók és a helyi televíziók magyar médiaéletben elfoglalt helye, illetve a Médiatanács velük való párbeszédje miképpen zajlik. Erre azt kell mondjam, hogy a Helyi Rádiók Országos Egyesületével, a HEROE-val és a Helyi Televíziók Országos Egyesületével folyamatos szakmai kapcsolatban vagyunk. Ennek a szakmai kapcsolatnak egyébként van formális része is, a formális része pedig az, hogy a különböző támogatási rendszereinkben tagokat delegálhatnak a bírálóbizottságba, valamint minden egyes jelentősebb átalakítás kapcsán, ami az ő életüket is érinti, nyilvánosan kikérjük a véleményüket. Ha jól emlékszem, október 11-e volt az a nap, amikor a Médiatanácsot megválasztották, és azóta minden egyes jelentősebb eseményükön, közgyűlésükön, nyilvános rendezvényükön ott vagyunk, amelyek a Médiatanács már sokat idézett honlapján lekövethetők.

Észrevétel hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a helyi televíziók és a helyi rádiók támogatása emelkedett ugyan, de ez még mindig kevés. Azt kell mondjam, tényszerűen látható, hogy már 2011-ben is jelentősen emelkedett a helyi televíziók és a helyi rádiók támogatására fordított összeg. Egy többtípusú pályázati rendszert működtetünk. Adunk műszaki támogatást. De hogy egyúttal más kérdésre is válaszoljak: a műszaki támogatás esetében tárgyalunk arról a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, hogy a műszaki támogatás rendszerébe hogyan tudjuk beilleszteni a digitális átállást megkönnyítő technikai eszközök beszerzését. Itt zárójelben meg kell jegyeznem, bár nem szeretnék túl részletesen belemenni a támogatási rendszer működésébe, hogy mindig figyelembe vesszük ezeknek a szervezeteknek azokat a kéréseit és észrevételeit, hogy ők mit gondolnak, mit fontos egy ilyen műszaki támogatás támogatásába beépíteni.

Emellett működtetjük továbbra is igen jelentős, az előbb elmondott emelkedett összeggel az úgynevezett rezsipályázatunkat, ami pont a régen nonprofit, tehát a közösségi televíziók és rádiók munkáját segíti meg nagymértékben. A pályázati rendszerünkben van támogatás a kisközösségi médiaszolgáltatók számára, tehát ez egy tényszerű megállapítás, valamint még meg kell jegyeznem, hogy ennek a támogatási rendszernek a folyamatos változását is le tudják követni, mert itt is fő alapelvünk a transzparencia és a nyomonkövethetőség.

A reklámhangerővel kapcsolatosan is hangzott el észrevétel. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a Humanoid egy magyar fejlesztésű szoftver, amelyet a monitoring osztály 2010 óta használ. A Humanoid szoftver egyébként lehetővé teszi, hogy pontosan lehet látni azt, hogy a reklámhangerő-szabályozás kapcsán mennyire válnak normakövetőbbé az adott médiaszolgáltatók. 2012 végén a HEROE és a HTOE együttműködésében megalakított szoftverünk, ami az adatszolgáltatást is megkönnyíti, tartalmazni fog olyan fejlesztést, amely kapcsán a kisebb médiaszolgáltatók saját maguk is tudják ellenőrizni a működésüket, és ez a szoftver segítséget fog nyújtani abban is - mert ha jól emlékszem, ezzel kapcsolatban is hangzott el kérdés -, hogy a magyar zenearányt is be tudják tartani. Egyébként a beszámolóból tényszerűen látható, hogy a médiatörvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentősen emelkedett a magyar zene jelenléte a médiaszolgáltatásokban. A Médiatanács egyébként ezzel kapcsolatban is nyilvános egyeztetést tartott, több alkalommal és több formában találkoztunk a magyar zenei szervezetek képviselőivel, akik egyöntetűen üdvözölték a médiatörvény ezen szakaszait.

Észrevétel hangzott el a médiadíj-konverzióval kapcsolatosan.

(22.00)

A médiaszolgáltatók 80 százaléka esetében csökkent a médiaszolgáltatási díj, és egy esetben sem növekedett. Azt gondolom, hogy ha valamit 2011. kiemelkedően fontos médiapolitikai tettének lehet nyilvánítani, akkor ez mindenképpen az volt. Itt is minden adat és minden ezzel kapcsolatos médiatanácsi döntés megtalálható.

Egyébként a médiadíj-konverzió kapcsán, illetve nagyobb kereskedelmi szolgáltatók kapcsán elhangzott kérdésre nagyon röviden szeretnék annyit reagálni, hogy a médiatörvényben benne van, hogy a szerződés átalakításakor többletkötelezettséget nem lehet ráterhelni a médiaszolgáltatók számára, tehát a Médiatanács itt is a médiatörvény által adott keretek között járt el.

Kérdés hangzott el a társadalom számára kiemelt fontosságú eseményekkel kapcsolatosan. Itt is nyilvános konzultációkat tartottunk. Elkészült egy 13 plusz 1 fős lista, egy 14 fős lista. Ez a lista folyamatos egyeztetésben van egyébként Brüsszellel, ha úgy tetszik, a brüsszeli hatóságoknál van a Médiatanács által összeállított lista. Várjuk a visszajelzést. Ha a visszajelzés megérkezik, és sikerül közös álláspontra kerülnünk a Európai Bizottsággal, akkor képesek leszünk elfogadni ezt a listát, egyébkén a listáról is, illetve a kiemelt eseményekről is elég részletes tájékoztatót ad az országgyűlési beszámolónk.

Kérdés hangzott el még a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek és animációs filmek támogatásával kapcsolatosan. Ebben a témában több alkalommal jártunk már a kulturális bizottság előtt is, és szeretném jelezni, hogy örömmel elmegyünk a tisztelt bizottság elé, akár a támogatási rendszerünk, akár más téma kapcsán. Igen, mi is felismertük azt és látjuk, hogy szükség van arra, hogy az úgynevezett kis műfajban alkotó alkotókat - és itt a kis műfaj csupán a büdzsé keretére vonatkozik - jelentősebben támogassuk. Én magam is volt filmesként kiemelten fontosnak tartom ezt a területet. 2012-ben ezek a keretösszegek igen jelentősen emelkedtek. Míg 2011-ben a "Magyar média mecenatúra" program működésére, ami, mint mondtam, a médiaszolgáltatókat egyrészről, másrészt meg a független magyar filmeseket érinti, tehát 1,6 millióról... - 2011-ben ennyi volt. 2012-ben, bár nyilván nem jelen hozzászólásom tárgya, 2,3 milliárd forintra emelkedett.

Egyébként a magyar médiamecenatúra vonatkozó filmes támogatásait a szakmával való együttműködésben alakítottuk át. Ez is egyébként nyomon követhető mind a honlapunkon, mind a sajtóban. Itt is egy paradigmaváltást hajtott végre a magyar médiamecenatúra, hiszen magát a pályázati adminisztrációt is részletesen átbeszéltük nemcsak az egyedi alkotókkal, hanem az egyedi alkotókból létrejött egyesületekkel is, és azt kell hogy mondjam, hogy a "Magyar média mecenatúra" program működését, amely igen, valóban inkább a 2012. év, eddig kritika nem érte.

Kritika hangzott el a beszámolóval kapcsolatban abban a tekintetben, hogy azok a táblázatok, amelyek a beszámoló második felében helyet foglalnak, fontos táblázatok-e. Erre politikai álláspontot nem tudok megjeleníteni, de azt el tudom mondani, hogy a szakmai szervezetek szerint ezek egyértelműen fontos, hiánypótló adatok, amelyet egyébként ők maguk is használnak, és rendszeresen az ő elmondásuk szerint figyelik a Médiatanács ez irányú munkáját és gyűjtéseit. Egyébként ezzel kapcsolatban szintén el kell mondanom azt, hogy a már sokat említett monitoring főosztályunk Európa-szerte osztatlan elismerésnek örvend. Több alkalommal előfordult, hogy a klasszikus terminológiával élve nyugat-európai országok kérték el és vizsgálják a Médiatanács által működtetett monitoring főosztály működését.

Azt gondolom egyébként, hogy itt azt hiszem, hogy konkrétan az hangzott el, hogy a reklámadatok és statisztikák nem annyira fontosak. A magyar média világának azt gondolom, ezek kiemelten fontos adatok, szerintem helye van egy ilyen beszámolóban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Igyekeztem a lehető legtöbb kérdésre válaszolni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)