A felszólalás szövege:
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, itt a módosítás kapcsán két kérdésről kell beszélnünk. Az egyik az integrált jogalkotási rendszer, a másik pedig a Nemzeti Kulturális Alap.
Az integrált jogalkotási rendszernek, ugye, célja a minőségi jogalkotási folyamatnak az elősegítése. Az integrált jogalkotási rendszer egy olyan szakértői rendszer, amely a jogalkotási folyamat tekintetében a jelenleg létező, szigetként működő vagy lazán illeszkedő szakrendszereket és kiemelt projekt keretében kialakított alkalmazásokat egységes adattárolási mechanizmus és adatreprezentáció segítségével egységesíti, így teljesen zárt rendszerben tartva a jogalkotást, az első tervezet állapotától egészen a Magyar Közlönyben való kihirdetéséig.
A törvényjavaslat a rendszer élesbe állásához kapcsolódóan határozza meg a bevezetéséhez szükséges szabályozásokat.
Az új, speciálisan az integrált jogalkotási rendszerre megalkotott és több szempontból átgondolt jogi szabályozási rendszer megalkotása keretében az integrált jogalkotási rendszert a közokiratokról, a közlevéltárról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben önálló szakrendszerként kell definiálni.
A törvényjavaslat szintén foglalkozik a Nemzeti Kulturális Alappal, és javaslatot tesz a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosítására a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaira vonatkozó módosítással. A Nemzeti Kulturális Alap a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának meghatározó és kiemelten fontos intézménye. Három évtizedes fennállásának köszönhetően egyedülálló tudás és felkészültség összpontosul itt, emellett állandó és ideiglenes kollégiumai révén rálátással bír a kultúra legkülönbözőbb területeire.
Fontosak ezek a módosítások, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszöntöm, elnök úr, és köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr és képviselőtársaim is kitértek arra, ez a törvénymódosítás három irányt céloz meg: egy fogalombővítés, a második vonatkozásban az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés, és a harmadik fontos rész pedig a behajtási kötelezettségre irányul. Ez a fogalommeghatározás egy fogalombővülés is egyben, hiszen itt a magyar befektetők külföldi befektetése esetén tisztázza ez a módosítás, hogy a magyar befektetők külföldi befektetésének minősül, ha a befektetést nem egy devizabelföldi gazdálkodó szervezet közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg. Tehát a magyar befektetés csak közvetetten valósul meg.
A módosítással a nemzeti exportstratégiával összhangban a külföldi befektetésekre irányuló finanszírozást és biztosítást a vállalkozók szélesebb köre érheti el.
Az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés kapcsán annyit emelnék ki, hogy az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minden esetben szükséges az exporthitel biztosításának nem minősülő biztosítás, illetve a vagyonbiztosítás nyújtását bejelenteni az Európai Bizottság részére, például az úgynevezett csoportmentességi rendeletek esetében. Az Exim-törvény ennek megfelelő módosítást és pontosítást tartalmaz, valamint valóban kiemelt része a behajtási kötelezettség. Az Eximbank és a MEHIB a költségvetési lehívásokat követően az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján a magyar állam nevében hajtja be a követeléseket a magyar állam javára. A lehívásokat megelőzően pedig a MEHIB kármegelőzési, kárenyhítési lépéseket tesz az adóssal szembeni követelések behajtása érdekében, amelynek a sikeressége esetén a magyar állam készfizető kezességének igénybevétele akár részben, akár egészben elkerülhető.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a behajtási kötelezettség teljesítése során sok esetben peres eljárásokra is sor kerül, amely főleg a választottbírósági eljárásoknál tetemes összeget jelent. Előfordulhat, hogy az adóstól nem lehet behajtani még a tőkekövetelést sem, ugyanakkor az Eximbankot és a MEHIB-et jelentős mértékű behajtási, ügyvédi költség terheli, ugyanis a követelésekről nem mondhatnak le, mert az állam ügynökeként kell eljárniuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés az eredménytelen behajtási tevékenység esetén is hozzájárul a bank és biztosító esetében a felmerült behajtási költségek viseléséhez utólagos elszámolás keretében. Ugyanígy abban az esetben is, ha az Eximbank és a MEHIB sikeres kármegelőzési, kárenyhítési tevékenységnek köszönhetően nem kerül sor az állami kezesség igénybevételére.
Fontosak ezek a módosítások, így a KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy elnökség mindig óriási lehetőség egy ország számára, hogy bemutassa azokat az értékeket, amelyek igazán fontosak, és mutatják azt, hogy milyen irányba megy tovább egy ország.
Egy olyan nemzetközi szervezetről beszélünk, amelyet 1949-ben a londoni egyezmény hozott létre. Egy olyan, 47 tagállamból álló szervezettel van dolgunk az Európa Tanács esetében, amelynek minden európai ország a tagja Koszovó, Vatikán és Fehéroroszország kivételével, és fontos hangsúlyozni, hogy minden uniós tagállam tagja az Európa Tanácsnak. És még egy adalék: bár az Egyesült Királyság a brexit következtében nem tagja az Európai Uniónak, de az Európa Tanácsnak tagja, így a britek aktív politikai részvétele reményeink szerint a jövőben is meghatározó lesz az Európa Tanácsban.
Ez az időszak, maga a politikai nyilatkozat és azok a prioritások, amelyek megfogalmazásra kerültek, azt gondolom, egyedülállóak. Azt érdemes megjegyezni az Európa Tanács kapcsán, hogy 1951-ben határozta meg az eljárási szabályait, és annak a 6. cikkelye mondja ki azt, hogy minden egyes tagállam szabadon dönthet az elnökségi prioritásairól. Ez azt jelenti, hogy a különböző elnökségek nem kötődnek egymáshoz, nem kötelező ez a feladat. A németek viszik most az Európa tanácsi elnökséget, ők a görögöktől vették át, Magyarország május 21-én veszi át, és ezt követően november 17-én Olaszországnak fogjuk átadni. Ez egy féléves rotációs rendszer 1951 óta.
Szeretném kiemelni azt, hogy az Európa Tanács jelentőségét nagymértékben erősíti az, hogy a negyvenes évek végétől 45 ország több mint 216 állam- és kormányfője tartott beszédet az Európa Tanácsban. Büszkék lehetünk méltán a prioritásainkra: a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, a vallásközi párbeszéd, a jövő kihívásai, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbűnözés, a jövő generáció kérdése, a gyermekjogok védelme, a családi értékek védelme és az egészséges környezethez való jog.
Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt időszakban itt a parlamentben is sokat beszéltünk a Minority SafePack kérdéséről. Azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a nemzetközi szervezetek általában versenyeznek egymással, és bizony ebben az Európai Unió nagymértékben alulmaradt, amikor az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePacket.
Miért fontos ezt az Európa Tanács kapcsán kiemelni? Azért, mert nemzetközi jogi szempontból az Európa Tanács rendelkezik a két legfontosabb kisebbségvédelmi egyezménnyel: a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, és pont a magyar elnökségünk is egy nagyon fontos politikai üzenetet hordozhat azáltal, hogy a Minority SafePack elutasítása ellenére számunkra a nemzeti kisebbségek jogainak vé-delme továbbra is fontos prioritás, és szeretnénk, ha ezt az üzenetet maga az Európai Unió és az Európai Bizottság is meghallgatná. Ezért fontosnak tartom azt, hogy ezt a politikai nyilatkozatot támogassuk, hiszen ez tükrözi azt az értékrendet, amelyet az elnökségünk során képviselni szeretnénk.
Én is szeretnék Németh Zsolt képviselőtársamnak gratulálni. Nagyon nagy dolog az, hogy a Parlamenti Közgyűlés alelnöke lett, és a politikai, valamint a demokráciabizottság elnökeként képviseli hazánkat és a hazai értékeket, mert minden egyes pozíció megmutatja azt, hogy igenis hangunk lehet az Európa Tanács magyar elnöksége során. A delegáció tagjaként, a Parlamenti Közgyűlés tagjaként mindent meg fogunk tenni, hogy ezek a prioritások, amelyekre méltán büszkék lehetünk, érvényre jussanak.
Hadd emeljek még egy dolgot ide! Az Emberi jogok európai egyezménye bár tartalmazza az alapvető jogot a vallásszabadsághoz, ez a 9. cikkely, mégis maga az Európa Tanács az elmúlt években méltánytalan módon hanyagolta ezt a témát, ezért nagyon fontosnak tartjuk a vallásközi párbeszéd kérdésének visszaemelését. Utoljára 2007-ben interkulturális párbeszéd formájában foglalkozott ezzel az Európa Tanács. Itt például büszkén bemutathatjuk a Hungary Helpset, és azt, hogy mit tett a magyar kormány az üldözött keresztények megsegítése érdekében a Közel-Keleten, az afrikai területeken és más országokban.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet, és fontos, kérem, támogassuk a politikai nyilatkozatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány által benyújtott 2022. évi költségvetés az ország újraindításának a költségvetése. A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében 2022-ben összesen 7308 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amely a jövő évi GDP 13 százaléka.
A gazdaság újraindításának főbb területei közül én a környezet- és a klímavédelmi területről szeretnék beszélni. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert Magyarország elkötelezett abban, hogy megvédje természeti örökségeit és annak az életformának a természeti feltételeit, amit a magyar emberek együtt alakítottak ki. Éppen ezért a kormány a 2022. évi költségvetés elkészítésekor is kiemelt figyelmet fordított a környezet védelmének ügyére és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni cselekvésre. Ezt igazolja, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg Magyarország klímavédelmi céljaival összhangban a zöldenergia- és a körforgásos gazdaság felépítése, fejlesztése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja.
Egyértelmű, hogy a tiszta és a megújuló energiákra való törekvés nagyobb szerepet kell hogy kapjon, az energiahatékonyság is egyre inkább előtérbe kerül. Ez mind kedvező hatással bír az energiaszolgáltatásra, a közlekedésre, az építőiparra és a feldolgozóiparra is. Ennek köszönhetően pedig ezeken a területeken jelentős zöldberuházások, fejlesztések várhatók az elkövetkezendő időszakban. Magyarország klímapolitikai törekvéseinek megvalósítását a Gazdaság-újraindítási Alap fejezetében tervezet energia- és klímapolitikai modernizációs rendszeren kívül tartalmazza a fejezeti kezelésű előirányzat, amely a 2022. évi támogatás szerint közel 38 milliárd forint.
Ennek két kiemelkedő eszközéről szeretnék beszélni. Az egyik a LIFE-program, a másik pedig a Modernizációs Alap támogatása. A LIFE-program kere-tében megvalósuló projektek végrehajtása jelentősen hozzájárul mind hazánk, mind pedig az Európai Unió környezet- és természetvédelmi, valamint klímavédelmi célkitűzéseihez, továbbá hazánk természeti tőkéjének és az általa nyújtott létfontosságú, esetenként közvetlen gazdasági potenciált jelentő szolgáltatások, így többek között a turizmus, illetve az abból származó bevételek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A Modernizációs Alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. A Modernizációs Alap finanszírozásával olyan projektek valósulhatnak meg, mint például az időjárásfüggő megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés és -felhasználás integrációját megkönnyítő beruházások, az energiahatékonyság javítása, az energiatárolás és az energiahálózatok, ezen belül a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli hálózatok modernizációja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, kétségkívül fontos feladatunk van, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhetőbb bolygót kell hagynunk az utánunk jövő nemzedékre. Ehhez azonban továbbra is tennünk kell egy tisztább és egészségesebb környezet megteremtéséért. Eddig is ezen az úton jártunk, és ahogyan azt a 2022. évi költségvetés alapján is látjuk, ez a jövőben is így lesz. A 2022-es évi költségvetés tulajdonképpen egy újabb lépés annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérhesse a teljes klímasemlegességet. Egyértelmű, hogy nem csupán kötelezettségvállalásról van szó, hanem határozott cselekvésről. Magyarország már eddig is jelentős, 1990-hez képest 33 százalékos kibocsátáscsökkentést ért el. De uniós viszonylatban is élen járunk, hiszen az Európai Unió tagállamai közül hazánk az elsők között volt, akinek törvényi szinten is rögzítésre került egy reális, ambiciózus 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél 2030-ra. Ezt Magyarországon kívül nagyon kevés európai uniós tagállam mondhatja el magáról.
Teremtett világunk természeti környezetének védelmét, épített örökségünk megóvását elsőrendű kötelezettségünknek tartom. Az elmúlt egy év pedig számos eredményről tanúskodik. A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében többek között megkezdődött az illegális hulladéklerakók felszámolása és a folyók megtisztítása, illetve az egyik legfontosabb programunk a fásítás, amelynek célja, hogy a jelenlegi 24 százalékról 27 százalékra növekedjen az erdővel borított területek aránya hazánkban. A lakosság életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítéséhez, a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez kulcsfontosságú feltételeket jelent a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használata, a környezet minőségének a javítása, a természeti örökség megőrzése és a környezeti biztonság megerősítése, melyek a környezetvédelmi szakterület legfőbb cselekvési területeit képezik.
A kormány a jövő évben egyrészt folytatja a korábbi években megkezdett programok megvalósítását, biztosítja a hazai, illetve az európai uniós és nemzetközi jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését, másrészt számos területen tervez előrelépést a nemzeti környezetvédelmi program céljainak elősegítése és megvalósítása érdekében. A 2022. év során a kormány célja továbbra is a tudásalapú, fenntartható és nemzetközi szinten versenyképes mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, a stabil és minőségi élelmiszer-ellátás, egyúttal az élhető vidék felvirágoztatásához szükséges intézkedések meghozatala, illetve azok támogatása. A rendelkezésre álló támogatási lehetőségek kihasználásával megvalósulhatnak a változó igényekhez és külső feltételekhez igazodóan többek közt a mezőgazdaságban és a környezeti, a klímapolitikai és a versenyképességi célok összehangolása, az alkalmazkodás a hazai tájak eltérő természeti adottságaihoz.
A fenntartható fejlődés céljainak elérése érdekében úgy gondolom, szemléletformálásra van szükség. Ennek egyik alapköve lehet az a törekvés, amely a környezeti tudatosság fejlesztését és a környezet nevelését szolgálja. Az ilyen jellegű programok már több éve folynak, és 2022-ben is folytatásra kerülnek, úgymint az országos iskolakert-fejlesztési program, „Zöld óvoda” program, „Biotikus index a középiskolai oktatásban”, „Mentsd meg a kertet!” ökoiskola-program, erdeióvo-da-, erdeiiskola-programjaink, valamint ismeretterjesztő és szemléletformáló kampányok és akciók.
Mindezen túl a jövő év során is kiemelt feladatot jelent a levegőminőség javításával és a zajterhelés csökkentésével összefüggő intézkedések megvalósítása. Fő célkitűzés ugyanis a környezeti levegő minőségének javítása, az emberi egészséget és természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A kitűzött célok megvalósításához közös erőfeszítésre van szükség, amelyet nem csupán globális szinten, hanem helyi szinten is képviselnünk kell. Teremtett világunk védelme, a környezetvédelem és a klímaváltozás negatív hatásai elleni fellépés a 2022. évre tervezett költségvetés számos fejezetében megjelenik, többek között az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Gazdaság-újraindítási Alapról szóló fejezetben is, mely szintén a magyar kormány téma iránti elkötelezettségét támasztja alá.
Azért harcolunk, hogy természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm, igen.
ELNÖK: Jelzi, hogy igen. Juhász Hajnalka képviselő asszonyt illeti a szó.
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hétvégén újabb mérföldkőhöz érkeztünk a koronavírus elleni harcban. Elértük és most már meghaladtuk az 5 millió első beoltott főt, ami lakosságarányosan egészen egyedülálló teljesítmény nemcsak Európában, hanem világszerte is. Ennek köszönhetően a nemzeti konzultációban kinyilvánított társadalmi igénynek megfelelően a fokozatos nyitás újabb lépcsőfokához érkeztünk: megszűnt a kijárási korlátozás, a kötelező maszkviselés a köztereken, illetve az üzletek és az éttermek is nyitva tarthatnak korlátozás nélkül, újra lehet lakodalmakat is tartani 200 főig. Fontos hangsúlyozni, hogy erre azért van lehetőség, mert Magyarország lakosságának több mint 50 százaléka megkapta az első oltást.
Mint ismeretes, a baloldal a járvány ellen azzal próbálkozott, hogy diktatúrát kiáltott, és nem akarta megadni a kormánynak a szükséges veszélyhelyzeti felhatalmazást. A baloldal emberkísérletnek nevezte az orosz és a kínai vakcinák használatát, holott most már az Egészségügyi Világszervezet is elismerte a kínai oltóanyag hatékonyságát. Támadták a regisztrációs eljárást is, feleslegesnek nevezték, és azt hangoztatták, hogy a regisztráltak adataival visszaélnek. Bebizonyosodott azonban, hogy a regisztráció átláthatóvá és könnyebbé tette az oltási folyamatot, és semmiféle visszaélés nem történt az állampolgárok adataival. A magyarok többsége átlát Gyurcsány Ferenc és szövetségesei hatalmi politikai játszmáján, és tudatában van, hogy minden, a vakcinák ellen irányuló baloldali törekvés veszélyezteti a lakosság fizikai egészségét, hátráltatja a gazdaság újraindítását.
A hazai vakcináció a baloldal oltásellenes kampánya ellenére is sikeres, folyamatosan nő a regisztráltak és beoltottak száma. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, mi a vélemény a keleti vakcinák hatékonyságáról. Köszönöm szépen.
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm államtitkár úr válaszát. A kormányzati sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően elegendő vakcina áll rendelkezésre, minden magyar, aki szeretné beoltatni magát, be tudja oltatni magát.
És ne felejtsük el felhívni azoknak a figyelmét, akik bizonytalanok. Kérjük, regisztráljanak, mert az élet teljes értékű újraindítása és egészségük megóvása érdekében ez rendkívül fontos. Köszönöm államtitkár úrnak a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Május 21-én Magyarország átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségi feladatait. Ez egy óriási lehetőség egy ország számára és Magyarország Kormánya számára, hogy értékrendjét, értékeit be tudja mutatni ebben az öt hónapban.
Az Európa Tanács esetében fontos azt hangsúlyoznunk, hogy az 1949-ben a londoni egyezménnyel létrejött nemzetközi szervezet a kontinensünk legnagyobb nemzetközi szervezete; Vatikán, Koszovó és Fehéroroszország kivételével valamennyi európai ország a tagja. Büszkék lehetünk elnökségi prioritásainkra, egyedülálló prioritásokat fogalmazott meg a magyar elnökség, ezek között a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, a vallásközi párbeszéd, ahol lehetőségünk van a humanitárius segítségnyújtási programunk, a Hungary Helps programunk bemutatására, az egyedülálló családtámogatási rendszerünket az ifjúsági és a gyermekjogok, a családi értékek védelme mellett is büszkén mutathatjuk meg, valamint emellett lehetőség nyílik a jövő kihívásaira a kiberbűnözés, a digitalizációs versenyképesség és nem utolsósorban a környezetvédelem vonatkozásában, a fenntarthatóság és az egészséges környezethez való jog.
Azért is különösen büszkék lehetünk a nemzeti kisebbségek jogai védelmének a kérdéskörére, hogy ezt beemeltük az elnökségi prioritásaink közé, mert bizony a Minority SafePack egy nagyon komoly bizalmatlanságot kelt az uniós intézményekben. Nemcsak azért, mert a nemzeti kisebbségek jogai mellett nem áll ki az Európai Bizottság, hanem alapvetően a polgári kezdeményezés egy olyan rendszer volt, amelyet pontosan azért hoztak létre, hogy az Unió e tekintetben ezt a hiátusát tudja pótolni. 1993-ban, amikor a koppenhágai kritériumokat megfogalmazták, nagyon ambiciózusak voltak a tagállamok, azonban az utóbbi időben azt látjuk, hogy az Európai Unió e tekintetben nem érzi és nem érti azt a történelmi pillanatot, amelyet be kell töltenie. Ezért fontos számunkra, hogy az elnökségünk alatt számos esetben emlékeztessük az Európai Bizottságot erre az óriási hibára, és tehetjük is, hiszen az Európa Tanács rendelkezik a két legfontosabb kisebbségvédelmi dokumentummal, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájával és a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezménnyel.
Nem mehetünk el amellett, és szeretném hangsúlyozni, hogy az elnökségünk alatt kiemelten fogunk beszélni szintén a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogainak kérdésköréről, hiszen Ukrajna az Európa Tanács tagja, és lehetőségünk nyílik az elnökség alatt e kérdésben is megnyilvánulni.
Olyan prioritásokat fogalmaztunk meg, amelyek az elmúlt időszakban valóban egy nagyon széles körű kereszténydemokrata értékrendet tükröznek. Németországtól vettük át az elnökségi feladatot, és november 17-én Olaszországnak fogjuk átadni. Ez egy rotációs rendszer, amely az 1950-es évek óta működik az Európa Tanácsban.
Szintén van egy óriási lehetőség, amely párhuzamosan zajlik, a V4-elnökséget és hazánk tölti be júliusban, ezért azt gondolom, hogy ezeken a területeken a kereszténydemokrata értékrend, a tradíciók, a kulturális örökség, a nemzeti identitás, a keresztény értékrend fontossága újból napirendre kerül, hiszen azt gondolom, érezzük, hogy ezek a prioritások egy nagyon fontos üzenetet közvetítenek az Európa Tanács számára, és egy missziót is betöltenek. Ennek a célja pedig az, és az az üzenete, hogy az Európa Tanácsot visszafordítsuk azokra az értékrendekre és tradíciókra, amelyeket a második világháborút követően az alapító atyák létrehoztak.
Azt gondolom, és hiszek abban, hogy a kormánypárti delegáció mindent meg fog tenni az elkövetkezendő időszakban, hogy a magyar elnökségünk sikeres legyen, és méltán képviseljük a kereszténydemokrata értékrendet. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az elmúlt időszak ékes példája annak, hogy a nemzetközi szervezetek átpolitizáltan kezelnek olyan kérdéseket, amelyekkel negatív értelemben lesznek hatással egymásra.
Ha a jogállamiság átpolitizált, minden jogi alapot nélkülöző megközelítése megjelenik Brüsszelben, szinte már indulhat is a visszaszámlálás: mikor bukkan fel ez a kérdés más nemzetközi szervezetekben. Jogállamiságról vitatkozunk úgy, hogy az Európai Uniónak a tagállamok alkotmányos hagyományaiból kellene kiindulnia, és szinte lehetetlen küldetésként arra kellene kísérletet tennie, hogy egy objektív jogállamisági fogalom alapján közelítsen a tagállamok felé, ami még nem is létezik.
Ezzel szemben viszont vannak olyan alapvető, már létező fogalmak, mint például az Európai Unió intézményi működését alapvetően meghatározó összeférhetetlenség és pártatlanság, amelyet minden bizottságnak, így a LIBE bizottságnak is be kell tartania.
Fontosnak tartjuk a folyamatos dialógust Magyarország és az Európai Unió intézményei között, azonban ennek a párbeszédnek két iránya van. Nekünk is lehet és van is véleményünk arról, hogy mit jelent számunkra a jogállamiság, amely nem nélkülözheti a pártatlanságot, összeférhetetlenséget, az uniós alapelvek betartását. Ilyen uniós alapelvek például, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezésének. Ugyancsak uniós szerződési alapelv az úgynevezett lojális együttműködés követelménye, ami azt jelenti, hogy az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. Az Unió alapjogi chartája is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon intézzék.
Ehhez képest a LIBE bizottság Magyarországra látogató küldöttségében a magyar ellenzéki Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna is részt vett. Ezzel a bizottsági összeállítással megkérdőjeleződik a testület elfogulatlansága, pártatlansága és objektivitása, következésképpen a valós tények megismerésére irányuló szándéka.
Jogállamiságot vizsgálni hatáskör nélkül és a pártatlanság elvének biztosítása nélkül nem más, mint hiteltelenség felsőfokon. Az éppen a jogállamiságot állandó jelleggel politikai eszközként használó és egyes közép-kelet-európai országokon számonkérő Európai Parlament ezáltal például figyelmen kívül hagyja saját eljárási szabályzatát is, hiszen az kimondja: ha valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége befolyásolhatja képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn.
Amikor az Európai ügyek bizottságának tagjaként fogadtuk a LIBE bizottságot, személyesen tapasztalhattam meg, mit is jelent számukra a jogállamiság a gyakorlatban: kész ítélet konkrét kérdések nélkül. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi szervezetek pozitív irányba nem, csak negatív irányba befolyásolják egymás gyakorlatát az utóbbi időszakban.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az Európa Tanács, amely nem uniós intézmény, eljárási szabályzata a hasonló feladatkörű monitoringbizottságok esetében rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg: még a szomszédos ország állampolgárságával sem rendelkezhet egy jelentéstevő vagy az országot vizsgáló bizottság tagja. Következésképpen e szabály szerint nemhogy magyar politikus nem lehetne a tényfeltáró küldöttség tagja, de még hazánkkal szomszédos országhoz tartozó politikus sem.
Azon bizottságnak, amely jogállamiságból jött leckét adni, annak javasoljuk, hogy olvasgassa sűrűbben az alapjogi chartát vagy az Európai Parlament eljárásjogi és etikai szabályzatát. A hitelességének mindenképpen jót tenne. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált, Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet a megalakulásától számítva nagyon rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette az uralmat Szíria keleti és az iraki területek északnyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtottak végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más, emberiség elleni bűncselekményeket is.
Fontos az ebben a koalícióban való részvételünk, ahogyan azt államtitkár úr is hangsúlyozta, hiszen az a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció megállítása terén, illetve ami nagyon fontos üzenete a magyar kormánynak, az pedig a helyben való segítséget jelenti, valamint ezenfelül a kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinket. Ezzel a katonai szerepvállalással a helyi keresztények védelmének előmozdításában is szerepet játszunk, valamint az Európát is érintő migrációs folyamatok kiváltó okainak enyhítésében is.
Mindenképpen fontos ez a határozati javaslat, és szeretném a határozati javaslat kapcsán hangsúlyozni, hogy minden tisztelet a magyar honvédeké. Azt gondolom, hogy a bátorságuk az egész világban öregbíti hazánk hírnevét. És kérem, államtitkár úr, adja át az üzenetünket, hogy büszkék vagyunk rájuk, és a Jóisten vigyázzon rájuk. Nagyon szépen köszönöm. A KDNP támogatja a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a szót. Rövid leszek. Képviselőtársnőmre reagálván: azért fontos a Közel-Kelet esetében beszélni nemcsak az üldözött keresztényekről, hanem minden olyan vallási kisebbségről, hiszen az Iszlám Államból 2013-ban kivált ISIL-nek kiemelt célpontjai a keresztények és más vallási közösségek, kiemelt célpontjai Közel-Keleten és a világban. Tehát azokat a veszélyeztetett közösségeket mindig is hangsúlyozni kell akik a humanitárius segítségnyújtással foglalkozunk nemzetközi szervezetekben, azt látjuk, hogy a keresztényeknek és más vallási kisebbségeknek való segítés óriási mértékben szerepet játszik a béke és az egyensúly biztonságának a megteremtésében. Tehát itt e tekintetben és ennek relevanciájában mindenképpen kell beszélnünk, hiszen a Közel-Kelet biztonságpolitikai aspektusaiból, ha mélyebben vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, akkor nem hagyhatók ki a szunnita terrorszervezet által kiemelten veszélyeztetett vallási közösségek. Ezért kapcsolódik a kettő egymáshoz szorosan. Nagyon szépen köszönöm.
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Ugye, ez egy 2017-ben létrejött megállapodás volt. A 2017. évi megállapodás rendezte az olyan határt keresztező és azzal párhuzamosan futó műtárgyak, hidak és határutak üzemeltetésének, fenntartásának és rekonstrukciójának a feltételeit, amelyek esetében a két ország hatóságainak együttműködésére fokozottan szükség van. A kisebb üzemeltetési és fenntartási feladatok elvégzése a mindkét fél közös tulajdonában lévő határhidak esetében egyszerűbb, ha az egyik fél elvállalja a híd teljes felügyeletét, egy másik hasonló mértékű, méretű híd fenntartásáról pedig teljes egészében a másik fél gondoskodik. Hasonlóképpen a határon futó utak üzemeltetése is egyszerűbbé tehető, ha azokat az a fél felügyeli, amelyik a munkagépeivel a saját területéről könnyebben eléri az adott utat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi megállapodás aláírása óta a magyar és a szlovák kormány több új híd megépítéséről kötött megállapodást, ahogyan az államtitkár úr erről szintén beszélt, amelyek üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szintén rendelkezni szükséges. A Magyarország és Szlovákia közti határtérség infrastruktúrájának fejlesztésére, az átkelők számának bővítésére egyre nagyobb, növekvő igény van.
Tekintve azt is, hogy mind Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unió és a schengeni egyezmény tagja, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A koronavírus új variánsai nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte, amelyre tekintettel az Országgyűlés döntött a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának 2022. január 1. napjáig történő meghosszabbításáról, így a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet még nem került megszüntetésre.
A jogbiztonság és a kiszámítható szabályozási környezet kívánalmára figyelemmel szükségessé vált a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény, azaz kivezető törvény valamennyi rendelkezését felülvizsgálni, és azok hatálybalépését a következők szerint rendezni. A törvényjavaslatban érintett adott rendelkezés nem léptethető hatályba vagy módosítás nélkül hatályba léptethető, továbbá hatályba léptethető, de minimális felülmódosítást el kell végezni önálló, új veszélyhelyzeti kormányrendeletben, illetőleg adott rendelkezés módosított dátummal léptethető hatályba.
A kivezető törvény rendelkezései főszabály szerint 2021. december 1-jén hatályba lépnek. A veszélyhelyzet időtartamától független hatályba léptetés a kiszámítható szabályozás környezetét erősíti.
A kivezető törvény azon rendelkezései, amelyek módosult határidővel lépnek hatályba, érintik többek között az önfoglalkoztató kompenzációs támogatást, a jogi személyekre vonatkozó egyes átmeneti szabályokat, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény eltérő alkalmazására vonatkozó rendelkezések pontosítását, valamint a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos szabályokat, hiszen ahol a kivezető törvényben még az szerepel, hogy a fizetési haladék 2021. szeptember 30. napjáig tart, a kivezető törvény elfogadása óta hozott döntések alapján ez 2022. június 30-ára kitolódott. Érinti továbbá a helyi adókönnyítésekkel összefüggő rendelkezéseket és az adóigazgatási könnyítéseket is.
Fontos törvényjavaslat, a KDNP támogatja. Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr és képviselőtársam is nagyon részletesen bemutatta ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy ez az adatváltozás-kezelési szolgáltatás egy várva várt előterjesztés. Szívből gratulálok a Miniszterelnökségnek és a kollégáknak. Azt gondolom, hogy ezek az előterjesztések egy nagyon-nagyon komoly társadalmi igényt szolgálnak ki. A digitalizáció egyszerre jelenti a versenyképesség növelését és a bürokrácia csökkentését.
Ahogy elhangzott, a közműátírás jelenlegi gyakorlatának a felülvizsgálata megtörtént, és gyakorlatilag a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly előrelépés, és egy olyan lehetőséget teremt meg, amely egy valós bürokráciacsökkentésre adott kiváló válasz. Gratulálok még egyszer a törvényjavaslathoz, és a KDNP támogatni fogja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar kormány reális és hiteles környezetvédelmének konkrét lépései és kézzelfogható eredményei vannak: elsőként iktattuk törvénybe a párizsi klímaegyezményt, elköteleztük magunkat a klímasemlegesség 2050-re történő elérése mellett, továbbá 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentjük.
Büszkék lehetünk a klíma- és természetvédelmi akciótervre, amely nyolc pontban foglalta össze, milyen lépésekre van szükség többek között ahhoz, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen. A fenti eredményeket azonban csak úgy érhetjük el, ha ennek költségei nem a magyar családokat, hanem a nagy szennyezőket terhelik, Brüsszel átgondolatlan energia- és klímapolitikája azonban adóemeléshez vezetne. Védjük meg környezetünket és a rezsicsökkentés eddigi eredményeit!
Egy hete kezdődött Glasgow-ban az ENSZ COP26 klímakonferenciája, amelyen a világ országainak vezetői tanácskoznak arról, hogyan kellene visszatérni a 2015-ben Párizsban megcélzott keretek közé, és másfél Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét.
Ahogyan Áder János köztársasági elnök úr kifejtette a konferencia nyitónapján, őszinte számvetésre van szükség az egyes országok eredményeit illetően, és a PR-mutatványok helyett cselekvés kell. Ahogyan hangsúlyozta, Glasgow nemcsak az ambíciónövelésről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a minél előbb látható eredményekről is szól.
A 2050-ig megvalósítani tervezett uniós klímasemlegességi célok mellett a lakosság energiaárainak a mérséklését és az energiabiztonság kérdését is folyamatosan szem előtt kell tartani, amikor egy szuverén ország energiapolitikájának a kialakításáról döntünk. Éppen ezért mi határozottan újra és újra kiállunk amellett, hogy a klímacélok eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet nem a családoknak kell viselniük, hanem a klímarombolókra kell terhelni ezeket a költségeket, hiszen ők azok, akik nyerészkednek ezen a dolgon. Ebben megerősítettek bennünket a magyar emberek is, hiszen nemzeti konzultáció keretében megkérdeztük a véleményüket, és a kitöltők 99 százaléka egyetértett ezzel a kormányzati állásponttal.
Brüsszel arra készül, hogy egy bonyolult rendszerrel megadóztassa az embereket, ami a magyar családok rezsikiadásait emelné meg, mi pedig azt szeretnénk, hogy emiatt ne kelljen a magyar családoknak pluszköltséget fizetniük. Éppen ezért Magyarország a visegrádi országokkal együtt nem fogadja el Brüsszel kezdeményezését, hiszen ezek, jól tudjuk, hogy az energiaárak további drágulásához vezetnének. Európa hosszú ideje nem tapasztalt magas energiaárakkal szembesül, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.
Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogyan védi meg a magyar kormány a rezsicsökkentés eredményeit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(15.30)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Nagyon szépen köszönöm államtitkár úr megtisztelő válaszát. Három feladat áll előttünk. Egyrészt: az energiaszektor karbonsemlegessége atomenergia nélkül nem érhető el, ezért rendkívül fontos dolog a paksi fejlesztések megvédése, másrészt pedig a nukleáris energia elismerése és elismertetése az Európai Unióval. Ebben a V4-országok is szövetségeseink.
És valóban: a rezsicsökkentés vívmányának a megvédése, hiszen a rezsiárak és az energiaellátás stabilitása a magyar lakosság számára a biztonságot jelenti. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! A fenti megállapodás, ahogyan képviselőtársaim is ismertették, egyik legfontosabb célja a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és elősegítése. Emellett szintén szeretném kiemelni a jogi kereteket, amelyekből a beruházásvédelmi megállapodás fontos szempontokat emel ki, az igazságos és a méltányos elbánást írja elő, valamint valóban lényeges rendelkezése a megállapodásnak a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának az előírása.
A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése azonban, amelyet miniszterhelyettes úr is ismertetett, hogy a két ország beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek. Az Iráni Iszlám Köztársaság területén néhány hazai gazdálkodó tájékozódik későbbi beruházások szándékával, a beruházók számára pedig különösen fontos esetlegesen, akár az állammal szemben is a felmerülő jogviták korrekt, pártatlan, választottbíráskodás mellett történő rendezése. Ezért is fontos ez a megállapodás, mert többek között ennek a garanciáit is nyújtja, ezért a KDNP támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A balliberális politikai elit ott tart Európában, hogy a gyermekek védelmét hormonkezelésben, nemi átalakító műtétekben és az LGBTQ-propagandában látja, amivel újabb sebet ejt az európai integrációs folyamaton, és olyan országokat zsarol átpolitizált áljogi eszközökkel, mint hazánk, amely Európa védőbástyája lesz a gyermekvédelemben; Európa védőbástyája még akkor is, ha a baloldal el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt, valamint nem támogatja a gyermekvédelmi népszavazást.
Lássunk tisztán: ideológiai harc zajlik, és a nemzetközi szervezetek megfordítják és ellentétesen értelmezik az alapvető emberi jogokat. Mint Európa védőbástyájának meg kell állítanunk azokat a nyugati tendenciákat, amelyek folynak Hollandiában és Dániában, ahol a gyermekek esetében négyéves kortól zajlik a genderidentitás megerősítése; Spanyolországban, ahol 14 éves kortól szülői beleegyezés nélkül lehet nemváltoztatáson átesni; Svédországban, ahol 1500 százalékkal nőtt azoknak a kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat. Sikerre vittük a népszavazást már egyszer mi közösen, magyarok, ezért óriási felelősségünk van abban, hogy ilyen sorsdöntő kérdésekben, mint a szülők joga a gyermekek nevelése és szexuális felvilágosítása vonatkozásában, küzdjünk. Látnunk kell, hogy a népszavazás képes volt megállítani a kötelező kvótát és az illegális migráció kérdéskörét is, hiszen a gyermekek védelme Európa jövőjének védelmét is jelenti.
Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mit tesz a magyar kormány a gyermekek nevelésének védelme érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm államtitkár úr válaszát. A civilizációs küzdelmünk része, hogy megvédjük zsidó-keresztény hagyományainkat, és küzdjünk a genderpropaganda és az illegális migráció ellen. Soha ne feledkezzünk arról el, hogy Alaptörvényünk kimondja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogot. Ezt kell védenünk, és a gyermekvédelemre vonatkozó népszavazás kapcsán pedig kérjük a magyarok erejét és támogatását, hogy megüzenjük Európának és megüzenjük Brüsszelnek, hogy kiállunk keresztény kultúránk és hagyományaink mellett. Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
JUHÁSZ HAJNALKA, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk kimondja alkotmányos önazonosságunk és keresztény kultúránk védelmét. A bevándorlás döntéshozatalával kapcsolatos kérdés minden tagállamnak a szuverén joga.
Sajnos, a nemzetközi világban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában egyre jobban látszik az a tendencia, hogy a genderszemléletet vagy a migráció támogatását közvetlen vagy kereszthivatkozásokkal elrejtik. A magyar kormánynak az a célja, hogy a migrációt megállítsuk és helyben kezeljük, a kibocsátó országoknak helyben nyújtsunk segítséget. Ezt szolgálja a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényünk, melyet elfogadtunk 2016-ban.
A poszt-cotonoui megállapodásnak az egyik legnagyobb problémája és legproblematikusabb része az, hogy a migrációt pozitív színben tünteti fel, nem kiegyensúlyozott a megállapodástervezet szövege, mert nem foglalkozik a migráció vonatkozásában a köz- és nemzetbiztonsági kérdésekkel, nem foglalkozik a terrorizmus és a migráció kapcsolatával, a közegészségügyi kockázatokkal, és nem tér ki a megállapodástervezet arra a problematikára, hogy egy úgynevezett pull factort indíthatnak el ezek a nemzetközi megállapodások, amelyek a migráció támogatását célozzák meg európai uniós vonatkozásban.
Szeretném szintén hangsúlyozni, hogy múlt héten az Alkotmánybíróság döntést hozott arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, ha a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, akkor a tagállam, mint Magyarország kiegészítő megoldásokkal élhet, mi pedig azt mondjuk, hogy meg kívánjuk állítani a migrációt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a poszt-cotonoui megállapodás előzménye az úgynevezett loméi egyezmény volt 1975-ben. Annak idején ezeknek a társulási megállapodásoknak kereskedelmi és fejlesztéspolitikai célja volt az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal. A loméi egyezmény öt-öt éves meghosszabbításokat élt meg, és 2000-ben létrejött a cotonoui megállapodás kerete, de itt megjelennek a politikai dimenziók.
Mindamellett, hogy a szegénység felszámolása vagy a párizsi klímaegyezmény céljainak beépítése megjelenik ebben a tervezetben, óriási probléma, hogy a migráció vonatkozásában teljesen egyértelmű tendenciát mutat: pozitív és támogató jelleggel lép fel a poszt-cotonoui megállapodás tervezete is és a 2000-ben életbe lépett poszt-cotonoui megállapodás is.
(10.20)
Amit látnunk kell szintén ennek vonatkozásában, az az, hogy a genderszemlélet és a migráció támogatása mellett van egy nagyon komoly probléma, egy eljárásjogi probléma a poszt-cotonoui megállapodás tervezetével, mégpedig ez egy olyan probléma, ami jogállamisági kérdéseket is felvet az Európai Bizottság vonatkozásában. Az Európai Unió Tanácsa kimondta, hogy a poszt-cotonoui megállapodás vonatkozásában úgynevezett vegyes megállapodás jön létre, megosztott hatáskörrel; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Uniónak, a tagállamoknak és ebben az esetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni államoknak a tárgyalássorozata zajlik. Az Európai Bizottság ebben a szakaszban arra törekszik, hogy kizárólagos tárgyaló legyen. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy a tagállamok a megállapodástervezet szövegezésébe nem tudnak beleszólni, ez uniós jog. Azt gondolom, hogy az értékrendszeren túl, amit nem tudunk elfogadni, az a migráció támogatása és a genderelmélet. Ez egy óriási probléma, mert nemzetközi jogászként is látom azt a tendenciát, hogy bizony az Európai Bizottság lopakodó hatáskörszerzésre törekszik, és ennek ez a megállapodástervezet tipikus és ékes példája.
Ezért azt gondolom, a politikai nyilatkozat egyértelműen megfogalmazza, hogy hazánk számára a migráció megállítása fontos, a határvédelem fontos, és annyit meg is kell említenünk a genderpropaganda kapcsán, hogy kiterjed maga a megállapodástervezet a szexuális oktatás kereteire, a szexuális irányultsággal és a nemi identitással is foglalkozik, és itt megjelennek az úgynevezett kereszthivatkozások ENSZ- és uniós egyezményekre.
Szeretnék még egyet hangsúlyozni: az ENSZ a globális paktumát 2018-ban fogadta el, és a poszt-cotonoui megállapodásnak ez a fajta tervezete ennek egy pici európai változata. Látnunk kell azokat a tendenciákat, hogy ezek a megállapodástervezetek bizony sok esetben elrejtik a genderpropagandát és a migráció támogatását, ezért veszélyeket hordoznak.
Fontosnak tartottuk ezt a KDNP részéről előterjeszteni, és kérem a támogatást a politikai nyilatkozat elfogadására vonatkozóan, amelynek a célja, hogy Magyarország ne legyen részese a poszt-cotonoui megállapodásnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)