Felszólalás adatai

Pontosan ezért fontos, hogy a megszokott ütemezéstől eltérve nyáron elfogadjuk a költségvetés fő összegeit. Természetesen lehet, hogy sokak szemében ez szokatlan lépésnek tűnhet, de rendkívüli időkben rendkívül szokatlan lépések jelentik a megfelelő megoldást. Ennek az időzítésnek a legfőbb üzenete éppen ezért a stabilitás. Akkor, amikor hétről hétre, de sokszor napról napra változik a gazdasági helyzet, amikor az eurózóna tagállamai sorra jelentik be, hogy külső segítség nélkül nem képesek kilábalni a válságból, akkor Magyarország azt üzeni Európának és a pénzpiacoknak, hogy nekünk nincs takargatnivalónk, a mi helyzetünk stabil, mi már nyár közepén el tudjuk fogadni a költségvetés sarokszámait.

Az előttünk fekvő javaslat olyan szilárd alapokra fekteti a 2013-as költségvetési évet, amelyek akkor is kitartanak, ha az európai gazdasági helyzet tovább romlik. Azt, hogy a gazdasági helyzet romlása esetén is tartható legyen a költségvetés, a szokásos tartalékkereten túl a 200 milliárd forintos, rendkívüli helyzetekben felhasználható tartalékkeret is segíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A második Orbán-kormány már tavaly véghezvitte azt, amit a szocialista kormányoknak egyszer sem sikerült: uniós tagságunk óta először 2011-ben teljesült az az uniós elvárás, hogy 3 százalék alatt maradjon a költségvetési hiány, és ez így lesz az idén is, és jövőre is - ezt már Brüsszelben is hivatalosan elismerik -, ennek következtében pedig nemsokára befejeződik a hazánkkal szemben érvényben lévő túlzottdeficit-eljárás, és végre lekerülünk arról a szégyenpadról, amelyre Magyarországot a szocialisták ültették. Ez, valamint a létrejövő IMF-megállapodás még tovább javítják majd a költségvetés helyzetét; tulajdonképpen ez egy olyan tartalék így, amely bár nem szerepel az előttünk fekvő javaslatban, de nyugodtan számíthatunk rá.

Európában is párját ritkítja azon országok száma, amelyek most, a legnagyobb válság közepette nem növelik adósságukat; még ennél is szűkebb kört alkotnak azon országok, amelyek csökkenteni tudják adósságukat, márpedig az előttünk fekvő javaslat értelmében Magyarország 2013-ban is tagja marad ennek az elit klubnak.

Az európai ügyek bizottságának tagjaként mindenképpen szeretnék röviden a 2013-as esztendő egyik legfontosabb kérdéséről is, az uniós források felhasználásáról beszélni. Az elkövetkezendő időszak egyik kulcskérdése lesz, hogy milyen arányban sikerül felhasználnunk az EU-tól érkező támogatásokat. Az új kormány munkába állása óta már sokat tett azért, hogy minél kevesebb forrás ragadjon bent a rendszerben: a heti kifizetések értéke először az 5,5 milliárdos átlagról 15 milliárd forintra nőtt, legutóbb ugyanez az érték már 35 milliárd forint volt. A korábbi 40-60 oldal helyett mára 8-10 oldalra rövidültek a pályázati ívek, és felgyorsult az elbírálás is. 2013-ban 1400 és 1600 milliárd forint közötti lehet a támogatás mértéke.

Ezen támogatások sajátossága, hogy előre lehetetlen pontosan meghatározni az összegüket, éppen ezért a költségvetés vonatkozó sorainak rugalmasnak, év közben változtathatónak kell lenniük.

A költségvetési javaslat pedig eleget tesz ennek a követelménynek, hiszen olyan felülről nyitott előirányzatot tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a lehető legtöbb forrás kerüljön lehívásra.

Az előttünk fekvő javaslat tehát tartalmazza azokat a rendkívüli lépéseket, amelyek segítségével előnyre tehetünk szert az Unió többi tagállamával szemben, elfogadásával pozitív üzenetet küldhetünk a válság sújtotta Európa valamennyi országának és piaci résztvevőinek is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)