Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy, ahogy elnök úr felvezette, egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztünk elő, hiszen elő kell terjesztenünk, pontosan abból az okból kifolyólag, ami a címében is megtalálható, hiszen az Európai Parlament 2017. november 16-i plenáris ülésén 390 igen, 175 nem és 44 tartózkodás mellett elfogadott egy mind Magyarországra, mind Európára, mind pedig az Európai Unió közösségére, az Európai Unió által meghatározott, az Európai Unió alapjaiban meghatározott jogokra való tekintet nélkül egy rendkívül veszélyes álláspontot fogadott el.

Már a címe is beszédes, nem tudom, meg tudták‑e fejteni azok, akik ezt a címet elolvasták. Magyarul ez így szól: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. Na, ezt nem egyszerű megfejteni, hogy miről van szó, de amikor belelapozunk ebbe a javaslatba, és megnézzük az elemeit, akkor azt látjuk, hogy ez gyakorlatilag a Soros-terv. Tehát amiről eddig itt vitatkoztunk, amiről itt a velem szemben lévő ellenzéki frakciók egyöntetűen először azt állították, hogy ilyen nincs, aztán azt mondták, hogy ha van, akkor mégsem úgy van, ahogy mondjuk, ha van, akkor mégsem kellene nemzeti konzultáción erről megkérdezni a magyar embereket.

Nos, itt van előttünk, és ez már egy európai parlamenti határozat, amely már egy második lépcsője az európai jogalkotási folyamatnak, hiszen ezt megelőzte egy hónappal korábban, még októberben az úgynevezett LIBE bizottság, amely a belügyi, igazságügyi és állampolgári bizottsága, egy nagyon fontos és nagyon befolyásos bizottsága az Európai Parlamentnek, ők már ezt az egészet meghatározták. Amit előterjesztettek a parlamenti közgyűlés elé, a plenáris ülés elé, azt egy az egyben elfogadta a plenáris ülés, ráadásul olyan körülmények között, hogy még szavazni sem akartak róla. Csak a fideszes európai parlamenti képviselőknek köszönhető, hogy egyáltalán megkérdezték a parlamenti képviselők véleményét arról, hogy ez hogy menjen tovább, és nyilvánvaló, hogy itt a 226 főből álló Soros-frakció tette a dolgát, és minden gondolkodás és minden egyéb averzió nélkül megszavazta ezt a rendkívül veszélyes határozatot.

Mi van ebben a határozatban? Ebben a határozatban egyértelműen kimondják a kötelező kvóta szerepét a bevándorlás tekintetében, azt, amit Soros György leírt, hogy évente 1-1,5 millió embert, leginkább a muzulmán országokból ‑ hiszen ott van ez a tartalék, amire alapozzák a bevándorlást ‑ kell beengedni Európába, és ha ezek bejönnek, akkor ezeket egy felső korlát, tehát egy felső létszámkorlát nélkül, időkorlát nélkül, tehát egy állandóan alkalmazandó mechanizmus alapján, és kötelezően, tehát mind a 27 tagországra kötelezően alkalmazni kell ezeknek a szétosztását. Ez az egyik, ami egyébként rendkívül veszélyes az országra nézve, és rendkívül veszélyes Európára nézve, hiszen ebben a szétosztásban nemcsak az van benne, hogy akár terroristákat is szétoszthatnak, hanem gyakorlatilag egész Európára kötelezővé teszik az úgynevezett párhuzamos társadalmak kialakulását, egy kevert népességről, kevert etnikumról, kevert vallásról, kevert kultúrának a lét­re­hozásáról van szó.

Ehhez közvetlenül hozzátartozik az a mondat egyébként, amit minden egyes képviselő gyakorlatilag pártállás nélkül, tehát akár Soros csapatában, a Soros által kitartott néppárti, akár liberális, akár kommunista, akár zöld képviselőket nézünk, azoknak a megszólalásait, mind egytől egyig benyomja azt, hogy aki viszont ezt nem akarja megtenni, azokkal szemben szankciókat kell alkalmazni. A szankciók kételeműek: az egyik szankció, elvenni azt a pénzt, ami egyébként jár mint európai uniós tagországnak, ráadásul felzárkóztatási pénzekről van szó, vagy ne adj isten, földalapú támogatásokról van szó.

(9.00)

Tehát ezeket teljesen megkurtítani, átalakítani, valamilyen szociális köntösbe bújtatva elvonni ezekből az alapokból, új alapokat teremteni, amivel aztán jutalmazni lehet azokat, akik a bevándorlás pártján állnak, bevándorlóországokat akarnak létrehozni, másrészt meg konkrét és közvetlen büntetésről van szó. Mindenki ismeri azt a számot, hogy minden egyes be nem fogadott, kötelezően a nyakunkba varrni akart, be nem fogadott bevándorló után az országnak 78 millió forintot kéne befizetni Brüsszel számára.

Aztán vannak még olyan javaslatok, amelyek teljesen elképesztőek. Teljesen elképesztőek: a genfi egyezménnyel, a schengeni egyezménnyel és a jelenlegi dublini megállapodással szembemenve azt mondják, hogy mindenki, aki bejött ide, meghatározhatja, hogy melyik országban akar élni. A menekültügyi egyezmények nem erről szólnak, hanem az első biztonságos országban kell megállapítani, hogy ki az, aki menekült, neki pedig ott kell maradnia mindaddig, amíg azok a negatív körülmények fennállnak, az az üldöztetés, az a jogcsorbítás, ami miatt neki menekülnie kellett a hazájából. Sőt, azt mondja, hogy ezt csoportosan is megtehetik, 30 fős csoportok dönthetnek. Összeáll 30 ember, és eldöntik, hogy Magyarországra, Észtországba vagy ne adj’ isten, Né­met­országba akarnak menni.

Családegyesítés. A családegyesítés is elképesztő, semmi köze az európai családjoghoz, semmi köze a magyar családjoghoz. Bemondásra lehetne ez alapján a határozat alapján mondania bárkinek, hogy ki az apja, anyja, ki a testvére, rokona, sógora, nem tudom, mije, akár oldalági, akár egyenes ági családtagja, és ezeket a családokat aztán lehet egyesíteni, lehet hozni ide be, Európába az összes családtagot. Azt mondják az egyes kutatók, illetve a nemzetbiztonsági szervek, hogy akár egy-egy ember után 10-15, akár még 20 családtag is érkezhet.

Van egy harmadik eleme, ami Soros György fülének nagy valószínűséggel, illetve a hazai ellenzéknek és a hazai álcivileknek mindenféleképpen jól hangzik: hogyha van olyan civil szervezet, nevezzük őket inkább álcivil szervezeteknek, Soros-szer­veze­tek­nek, ez az úgynevezett szponzoráció bevezetése, amely a menedékkérő megsegítését célul tűzi ki, akkor ezek részt vehetnek ezeknek a szétosztásában, és ezért még természetesen őket támogatni, fizetni is kell.

Nos, teljesen egyértelmű a történet, hogy mi zajlik ebben a határozatban. Ez a határozat teljes egészében szembemegy nemcsak a magyar érdekekkel, nemcsak Magyarország szuverenitását csorbítja, ha­nem valamennyi nemzetállam szuverenitását csorbítja. A jelenleg érvényben lévő Dublin III.-rend­szer­rel, illetve magával a lisszaboni alapszerződéssel is ellentétes, hiszen a lisszaboni alapszerződés kimondja, hogy a menekültügy közösségi szinten kell hogy megoldható legyen, sőt nemcsak hogy közösségi szinten, hanem a nemzetközi szabályokat átvéve kell megoldania az Európai Uniónak, viszont a bevándorlás kérdése nemzetállami, tagállami hatáskör.

Ezt a kettőt teljes egészében összemossa, nyilvánvalóan azért, hogy a nemzetállamok szuverenitását ebben a nagyon fontos kérdésben megkérdőjelezze. Már csak azért is, mert ha a bevándorlópártiak a bevándorlásra helyezik az alapokat, és megnézzük ezeket a számokat ‑ most már befejezett menekültügyi eljárásokról beszélek az Európai Unióban ‑, akkor a menekültek az összes bevándorlónak másfél százalékát ‑ nem tévedés, másfél százalékát ‑ teszik ki, míg a gazdasági bevándorlók, és akkor most a veszélyesebb kategóriát ne mondjuk, de a gazdasági bevándorlók, az illegális bevándorlók, akik elárasztották 2015-ben másfél milliónyian az európai kontinenst, azok pedig a 98,5 százalékát teszik ki. Nos, ez az indoka annak, hogy ők össze akarják mosni a menekült és az illegális bevándorló fogalmát. Az illegális bevándorlókat is valamilyen formában legalizálni szeretnék, hiszen a bevándorlásra teszik a hangsúlyt. Szükség van Nyugat-Európában ezekre a beván­dorlókra ‑ ezt mindenféle gazdasági és demográfiai okokkal indokolják.

Másrészt pedig teljes egészében csorbítja ez a határozati javaslat a nemzetállami hatáskörbe tartozó területi integritás, közrend, közbiztonság garantálását és a nemzetbiztonság garantálását, amely a lisszaboni szerződés alapján nemzetállami, tagállami hatáskör. Ezeket gyakorlatilag mind el akarja vonni.

Talán emlékeznek a képviselőtársak arra, hogy milyen vita zajlott a Nemzetbiztonsági bizottságban, és aztán természetesen ez a vita kikerült a bizottságból a sajtóba is, hogy most akkor hogyan tudjuk értelmezni az európai nemzetbiztonsági szervezet létrehozását. Hát, így tudjuk értelmezni; nemzetállami hatáskör elvonásáról van szó. Ezt mind megemelni…- és ennek a végső célja nyilvánvaló, az európai egyesült államok létrehozása és annak a Soros-tervnek a végrehajtása, amelynek, még egyszer mondom, a középpontjában az illegális bevándorlás totális támogatása és gerjesztése van.

No de hogy jutottunk el idáig, hogy egyáltalán megszületett ez a határozat? 2015-ben érte el a csúcsot gyakorlatilag a ’10-es évek elejétől az illegális bevándorlók Európába áramlása. Megvoltak azok a bejáratott útvonalak. Sajnos, ez minket is érintett, nem kicsit, hanem nagyon, hiszen a nyugat-balkáni útvonalon közel félmillióan érkeztek. Magyarországon 400 ezren rohantak át, és nem tudtunk mit tenni. Akkor még ott álltunk, hogy ezt oldjuk meg európai uniós szinten, de az Európai Unió nem volt hajlandó egyáltalán szóba sem állni velünk 2015-ben.

Itt a parlamentben aztán megszülettek a döntések. Megszületett a döntés a kerítés felépítéséről, megszületett a döntés arról, hogy a határőrizeti feladatokba bevonjuk a Magyar Honvédséget, megszületett a döntés arról, hogy megszigorítjuk azokat a szabályokat, amelyek Magyarországon a bevándorlást és az állampolgárság megszerzését garantálják. Így sikerült megállítani ezt az óriási nagy nyomást, így sikerült megállítani ezt az óriási nagy tömeget, hogy a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is Európába jöjjenek. De nyitottak maradtak egyébként a további utak, sőt áttolódott a Földközi-tengerre teljes egészében a bevándorlás fő útvonala. Olaszország, Görögország nyitott kapukkal várták a bevándorlókat, nem teljesítették a schengeni szerződésben vállalt kötelmeiket, és úgy gondolták, hogy ha ezt nem teljesítik, akkor ezért külön pénzeket kapnak Brüsszeltől. Hát, ez megtörtént. De mivel már érezhető, hogy ott elég nagy a nyomás, ezért úgy döntöttek 2015 augusztusában, hogy a szeptemberi belügyminiszterek tanácsán, egy kétéves programot hoznak létre a kötelező szétosztásról. Ez volt az a 120 ezres kvóta.

Magyarország ezeknek ellenállt. Ismerjük a történetet. Bírósághoz fordultunk. Közben elindult az a szokásos komédia, szokásos eljárás Magyarország ellen, amit már a rezsicsökkentésnél is megtapasztalhattunk, rögtön a magyar demokráciával lett probléma, rögtön berendelték Magyarországot különböző szintű meghallgatásra. Ezen most is túl vagyunk. Múlt héten a külügyminiszter képviselte Magyarországot a LIBE bizottság előtti meghallgatáson. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy itt autodaféról van szó és a jelentés hasonló lesz, mint a Taveres-jelentés, nyilvánvaló, mert a nagy fővonalban a bevándorlás kérdésében ellent mertünk mondani.

Elindult ellenünk éppen valamilyen oknál fogva múlt héten a három kötelezettségszegési eljárás a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. Csak azért állok meg egy pillanatra, mert mindenki tudja, hogy ez nem a felsőoktatási törvényről meg a magyar felsőoktatás helyzetéről szól. Semmi másról nem szól, mint a Soros-egyetemről, egyetlenegy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egyetemről, Soros egyeteméről.

Ezért van ez a határozati javaslat előttünk, tisztelt Országgyűlés. Arra kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, valamennyi tagját, hogy nyilvánítson véleményt szavazatával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és hozzászólásával, hogy elfogadja‑e a Soros-tervet, vagy ellenáll a Soros-tervnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(9.10)