Felszólalás adatai

CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Képviselők! Amikor a Magyar Szocialista Párt szociális fordulatról, jóléti rendszerváltásról szól, a területi, lakóhelyi élet- és esélykülönbségek csökkentéséért szól. Én is adatokat szeretnék sorolni, valamennyi a Tárki anyaga.

Ha egy országban a megyék között a gazdaság teljesítményében 1:4, 1:5 az aránykülönbség, ha egy országban a régiók között a beruházási értékekben 1:4, 1:6 az aránykülönbség, ha egyes kistérségekben munkaerőhiány van, máshol reménytelen munkanélküliség, akkor ott valami baj van. Ha a nettó átlagkeresetek között a két régió között 38 százalék a különbség, és ez a különbség az elmúlt három évben nem csökkent, hanem 5 százalékkal nőtt, ha egyes megyékben a családtámogatás jelenleg legmarkánsabb elemét, az adókedvezményt a jogosultak 35-40 százaléka tudja csak igénybe venni, a gyedet pedig 20 százalék, akkor ez minimum elgondolkodtató.

Ha a települések 40 százaléka a működési kiadások finanszírozásáért önhikire pályázik, ha az önkormányzatok állami szociális normatív támogatásának aránya 1998-hoz viszonyítva 62 százalékról 59 százalékra csökkent, miközben ugyanebben az időszakban a központi miniszteri, igazgatási költségek majdnem 100 százalékkal nőttek, akkor az elemző aránytévesztést érez.

Ha ott épül a legtöbb lakás, ahol minden lakosra jut egy szoba, és nem ott, ahol ez nincs így, mert 15-20 százalékkal rosszabb a helyzet, akkor őszintén ki kell mondani, hogy ez a kormány a jobb helyzetűeket támogatja, és nem foglalkozik, nem törődik azokkal, akik helyzetük, külső körülményeik, és valljuk be őszintén, esetleg tehetségük miatt hátrányos helyzetűek. (Bauer Tamás: Úgy van!)

Ezért van szükség a szociális fordulatra, a jóléti rendszerváltásra. Olyan intézkedésekre, amelyek szolidárisak, amelyek mérséklik a különbségeket, segítik az esélyegyenlőséget a családok, a települések és a régiók között; olyan váltásra, ahol csökken a kormány túlhatalma, a minisztériumok osztogatási lehetősége, s ezzel a települések, az önkormányzatok kiszolgáltatottsága. Olyan váltás szükséges, ahol több pénz marad a régióknál, hogy ők döntsék el, hova kell termálfürdőt, szociális otthont vagy középiskolát építeni. Olyan váltás kell, ahol több forrás marad az önkormányzatoknál, hogy nagyobb legyen döntésük szabadsága, hogy maguk dönthessék el, hogy út vagy lakás épüljön, hogy munkahelyteremtésre vagy segélyre kell-e a pénz - mindezt megbeszélve az emberekkel, együttgondolkodva a közösséggel.

Néhány gondolat a lakásellátásról. Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli határozata szerint a lakhatás nem állampolgári jog. Ezt mi nem fogadhatjuk el. Szükséges az alkotmányt módosítani, ugyanakkor szükséges nagyon sok lakást építeni. Lakásotthonokat, albérlők házát, fiataloknak, családosoknak és időseknek egyaránt.

Mit ér a sikerpropaganda, ha a számok azt mutatják, hogy 1994 és '98 között 104 ezer lakás épült? Ezen kormányzat első két évében pedig 40 ezer lakás épült. Igaz, hogy az építési engedélyeknél 40 százalékos a növekedés, de az első két évben pedig a felépített lakásokban 20 százalék a csökkenés. A képviselőtársam azt mondja, hogy a kiadott építési engedélyek jelentős változást fognak hozni. Ez igaz, de ha megnézzük ennek a megyék közötti arányát, van olyan megye, ahol az épített lakások számában az előző négy év átlagához viszonyítva 50 százalékos csökkenés van, az épített lakásoknál. Tessék szíves lenni megnézni a statisztikai adatokat!

Mi nem kampányokat és óriásplakátos hirdetéseket akarunk - egyébként kiszámolva, ezeknek az árából húsz család lakásgondját lehetne megoldani -, hanem évente 30 ezer lakást szeretnénk építeni, és ebből 5 ezer bérlakást tervezünk. Azt tudjuk, hogy ez nem lehet mind szociális bérlakás, mert ennek nem lesz meg a pénzügyi fedezete, de tudunk majd olyan ösztönzőrendszert találni, amivel a magántőkét is megnyerjük a bérlakások építéséhez.

A sok százezer panellakás műszaki állapota ma nagy terhet jelent a tulajdonosoknak és az önkormányzatoknak. Kidolgoztunk olyan támogatási és hitelrendszert, amellyel a felújításban jó eredményeket lehet elérni. A lakáskölcsön-tartozások - itt elhangzott, 700 millió forintot fordít erre a kormány, azt gondolom, hogy egyébként ez kevesebb mint a '98-as adat, amit akkor fordított a kormány e célra (Koltai Ildikó: Ez tévedés!) -, ez csepp a tengerben, ez nem fogja megoldani a helyzetet. Mi olyan támogatási rendszerrel számolunk, ahol a lakás- és közműtartozások konszolidációját úgy fogjuk elvégezni, hogy utána az a pontos és határidőben történő fizetésre ösztönözzön.

Tisztelt Ház! Csak felvillantottam néhány témát, amelyről gondolkodunk, amelyről vitatkozunk, amelyet programként fogalmazunk meg közös munka eredményeként, amely egy esélyteremtő államot jelent, amely biztosítja az emberek jólétét, a szegénység csökkentését, amely részese a szociális fordulatnak, a jóléti rendszerváltásnak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

(12.50)