Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az IFRS-ek rendszere egy önálló, világos, széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatíve megfogalmazott szabályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz. Miért is van szükség törvénymódosításra egy számviteli sztenderd alkalmazása miatt? Mint számos esetben, most is egy európai uniós irányelv hazai jogba való átültetéséről van szó.

Hogy konkrétabb legyek, a szolgáltatások szabad áramlása pillér erősítése a fő motivációja a szabályozásnak. Amíg idáig eljutottunk, az egy igen hosszú történet, amit, engedjék meg, hogy most részletesen ne ismertessek, csak utaljak rá. 2000 márciusában a lisszaboni európai tanácsi döntéssel kezdődött, amely a pénzügyi szolgáltatások belső piaca teljessé tételének gyorsításáról döntött, majd egészen eltartott 2008-ig, amikor egy EK-rendelet határozta meg a nemzetközi számviteli sztenderdeket és a kapcsolódó értelmezéseket. Majd még ezeket is módosították, és tulajdonképpen 2012 után alakult ki az az uniós jogi környezet, amely létrehozta a mostani szabályozást, és amelynek átültetésére kerül sor Magyarországon is.

Magyarországon is egy igen hosszú és alapos előkészítő munka után vagyunk. 2015. június 23-án az Országgyűlés már fogadott el egy hasonló tárgyú jogszabályt, és igazából a változás motivációja tavasszal is a 2013/34. EU-irányelv átültetése volt, így számos IFRS-ben alkalmazott szabály került átültetésre a magyar számviteli szabályrendszerbe már akkor is. Az uniós szabályok hazai előkészítése során először könyvvizsgáló cégek vizsgálták a hazai vállalatok IFRS-bevezetési hajlandóságát és jelenlegi alkalmazását. Az eredményekből az derült ki, hogy a válaszadók 49 százaléka készít jelenleg is IFRS-alapú adatszolgáltatást, úgynevezett reportingcsomagot a külföldi anyavállalat számára, vagy készít IFRS-beszámolót elsősorban bankok kérésére. Gyakorlatilag a megkérdezettek 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ, illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén alkalmazna IFRS-t az egyedi beszámoló szintjén, ami igen meggyőző arány. Látható tehát, hogy az érintettek is hajlandónak mutatkoznak megbarátkozni ezzel az új beszámolási rendszerrel.

Később, 2014-ben kormányhatározat értelmében öt munkacsoport alakult az év első negyedében annak érdekében, hogy Magyarországon bevezetésre kerülhessenek az IFRS-ek, számviteli, adóképzési, fordítási, statisztikai, illetve pénzügyi és tőkepiaci munkacsoport. Az elvégzett munka eredményeként született meg egy kormányhatározat, amelynek értelmében a kormány támogatja a bevezetést. Mindezek alapján kezdődött meg az előttünk fekvő törvényjavaslat előkészítése, ugyanis nagy körültekintést igényelt számos, számvitellel összefüggő jogszabállyal kellett összhangot teremteni.

Az előkészítés során fontos szempont volt, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek használata nem eredményezheti, hogy az érintett vállalkozások kettős számviteli rendszert működtessenek. Ezenkívül be kellett mutatni egy olyan számviteli törvény szerinti saját tőke elemeire vonatkozó tőkemegfeleltetési táblát, ami biztosítja, hogy például a Ptk. társasági jogi előírásai változatlan elvi tartalommal használhassák az olyan fogalmakat, mint például a jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék vagy éppen adózott eredmény.

Tisztelt Ház! Ezek után érdemes tisztázni, hogy kikre vonatkozik az átalakítás, mely vállalkozások számára lesz kötelező az IFRS-sztenderdek használata. A törvényjavaslat hosszan sorolja az erre vonatkozó kivételeket és szabályokat, engedjék meg, hogy én csak röviden foglaljam ezt össze, annál is inkább, mert már államtitkár úr is részletesen beszélt erről. A bevezetésről is beszélt államtitkár úr, amely három évre elosztva a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók, akiknek kötelezően alkalmazni kell az IFRS-eket, míg mások választhatják azt, egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból. Így tehát, mivel államtitkár úr ezeket ismertette, én most ettől eltekintenék. Talán azt emelném ki, hogy kik nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket: a vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a pénztárak, alapítványok, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák, az egyesülések, szociális szövetkezetek, valamint a vízi társulatok sem.

A tervezet módosítja a helyi adókról, illetve a társasági adóról szóló törvényt, ezek lényege az, hogy az IFRS-rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adóknak az alapját. Nagyon sok kapcsolódó jogszabály módosul, engedjék meg, hogy erről se beszéljek, mert államtitkár úr erről is részletesen beszélt. A jogalkotó a visszaélések elkerülése érdekében arra is gondolt, hogy ha a jelenlegi tervek alapján valaki áttér az IFRS-re, ezt követően öt évig ne térhessen vissza, hogy a váltásokkal ne tudjon visszaélni.

A javaslatban foglaltak jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban az érintetteknek tekintetbe kell majd venniük, hogy a vállalkozásuk első alkalmazó‑e vagy sem, illetve hogy milyen mentesítésekkel vagy kivételekkel kíván élni vagy élhet a beszámoló összeállítása során. Például, ha egy külföldi anyavállalat az előtt szerezte meg a leányát, hogy ő maga először készítette volna el az IFRS-alapú, konszolidált éves beszámolóját, abban az esetben a leány használhatja ezt az egyedi beszámolójához alapul, természetesen bizonyos módosításokkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások nem csupán egy számviteli változást jelentenek, ez egy igen jelentős projekt, ami érinti a legfelsőbb vezetőket, a stratégiai tervezés megváltozásán keresztül, valamint a HR-területet, mivel változhat az érdekeltségi rendszer alapjául vett kategória. Felkészültnek kell lenni továbbá az IT-rendszereknek is a váltásra, illetve esetleges bankhitel esetén érdemes előre tisztázni a korábbi szerződéses feltételek új értelmezését, a megváltozott számviteli kategóriák miatt. Ezeket mindenkinek érdemes szem előtt tartani, mielőtt az áttérésről a döntést meghozza, vagy amikor a kötelező áttérés miatt a felkészülési időt mérlegeli.

Összességében azt gondolom, hogy a törvényjavaslat fejleszti a hazai számviteli szabályozást, és mivel az európai sztenderdekhez csatlakozunk, így növeli Magyarország versenyképességét. Kérem tehát, hogy az általános vita során ezeket a szempontokat is fontolják meg. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)