Felszólalás adatai
279. ülésnap (2005.12.12.), 230. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Rubovszky György (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Alkotmányügyi bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 4:23 |
Felszólalások: Előző 230 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, amit Csákabonyi képviselő úr mondott, hogy a bizottság ülésén nemleges szavazat nem volt. Nem volt, és ez azért is van így, mert magának a javaslatnak a céljával mi is egyetértünk, de ennek a javaslatnak a támogatását nem vállalja a Fidesz. Ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is. Címszavakban szeretném itt megismételni, hogy miért nem, s a vezérszónoki felszólalásom során részleteiben is ki fogok térni rá.
Amikor a javaslatot kézbe vettük, és négypárti egyeztetési eljárásban a miniszter úr kérte a Fidesz álláspontját is, akkor közöltük a miniszter úrral, hogy nagyon furcsa ez a javaslat, szerintünk az eljárás elhúzására alkalmas - ezt változatlanul állítom, erre később majd ki fogok térni -, ezért nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hogyan reagált erre az ügyre. Miniszter úrtól október 17-én megkaptuk a választ, vagyis megkaptuk azt az anyagot, amely szerint ennek a javaslatnak egy töredéke - hangsúlyozom, a két eljárásjogi törvény, a bírósági törvény nélküli részben, az OIT kötelezettsége nélküli részben - volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előtt, még 2004. szeptember 20-án, azaz több mint egy évvel ezelőtt, és akkor valóban egy sommás álláspont alakult ki, hogy az OIT ezt javasolja. Tudomásom szerint ott is felmerült, hogy a javaslatban foglalt eljárás bizonyos részeiben alkalmas a polgári perek elhúzására. Mint ígértem, a későbbiek során ezt ismertetni fogom.
No, ezek után azért volt egy meglepő rész is a miniszter úr által részünkre küldött levélben, érezve a kormányzat is, hogy nemcsak a bíróságoknak van itt teendőjük, hanem ez egy pluszterhet jelent. Azt írja a miniszteri levél - ami, hangsúlyozom, 2005. október 17-én kelt -, hogy az előterjesztés tartalmában az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében 200 fős igazságügyi alkalmazotti létszámfejlesztési javaslatot terjesztettünk előö. Nincs ilyen. Sem a költségvetésben nincs ilyen, sem másutt. Nem a költségvetési vitáról van szó - ezt az alkotmányügyi bizottsági ülésen is elmondtam -, de amikor az OIT elkészítette a saját költségvetését, akkor - nem tudom a pontos összeget, de emlékezetem szerint - az 136 milliárd forint volt. Ezt az OIT tovább kezdte faragni, és előterjesztett egy 98 milliárd forintról szóló költségvetési javaslatot, ehhez képest a kormány javaslata 68, nem egészen 70 milliárd forint. Nemhogy 200 fős alkalmazotti növekmény nincs, hanem még a személyi béralap sincs meg a tavalyi évhez képest!
Tisztelettel, nekünk az a problémánk, hogy ezzel az eljárással az egész bírói testület kerül szorult helyzetbe, mert olyat követelünk tőlük, aminek a tárgyi feltételeit nem biztosítjuk, és majd rájuk fogjuk hárítani ezért a felelősséget.
Hangsúlyozni szeretném, az eljárások gyorsításával, ezzel a célkitűzéssel tökéletesen egyetértünk, ezért nem volt nemleges szavazat, de ezt a javaslatot így, ebben a formában nem tudjuk támogatni. Az eljárásjogi részek tekintetében ennek nincs jelentősége, de a kétharmados részek tekintetében ez problémát fog okozni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
Felszólalások: Előző 230 Következő Ülésnap adatai