Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Költségvetési bizottság jobbikos tagjaként ismertetem azt a kisebbségi véleményt, amelyet mi magunk fogalmaztunk meg. Már az általános vita alkalmával is jeleztem, hogy a hazardírozás költségvetésének tekintjük ezt. A 4 százalékos bővülés, a 2,7 százalékos infláció és a 311 forintos euróárfolyam önmagában három olyan tényező, amely nem a valóság alapján áll, és nagy valószínűséggel, mivel mindegyik befolyásolja a költségvetés teljesíthetőségét, ezáltal már e három adatból is levonhatnánk azt a következtetést, hogy ez nem megalapozott költségvetés. Nagy volt a sietség a kormánypártok és a kormányzat részéről a benyújtásra. Látszott is egyébként a rendkívül sok triviális hiba, és aztán a benyújtás után vélhetően erőteljes lobbitevékenység eredményeként kialakult módosításokat illetően. Mi lennénk a legboldogabbak, ha sikerülne az államadósságnak a GDP-arányos 70,3 százalékra csökkentése, de ha figyelembe vesszük, hogy az év első három hónapjában 684 milliárd forinttal sikerült növelni az államadósságot, és így 73,6 százalékról 74,2 százalékra emelkedett, ez már önmagában perspektivikusan előrevetíti, hogy lehetetlen tartani a költségvetésben megálmodott mértékeket.

Kifogásoljuk, hogy az Állami Számvevőszék véleményét csak egy nappal a plenáris ülés előtt ismerhettük meg  2018. június 26-án nyújtották be , és kifogásoljuk azt is, hogy az előirányzatokat csak a 2018. évihez hasonlítja, míg a 2017. évi tényszámokról egyáltalán nem tájékoztat. A mai napig sem tudjuk, hogy ez a költségvetés egyébként a már lezajlott évek zárszámadásához hogyan fog illeszkedni.

Nehezítette a jogalkotói munkát, hogy a pénzügyminiszter tíznapos fáziskéséssel, 2018. június 23-án terjesztette be az Országgyűlésnek a fejezeti köteteket, ezzel teljes mértékben akadályozva az ellenzéki képviselőket abban, hogy legyen elég idő a feltárásra és a módosító javaslatok benyújtására. Egyáltalán nem derült ki a javaslatból, hogy a GDP idei növekedése mekkora lesz, holott már az említett euróárfolyam, valamint az államadósság nominális mértéke alapján, valamint a bővülés mértékének meghatározására tekintettel ez is egy rendkívül fontos információ lett volna. Üdvözli a Jobbik frakciója azt, hogy a határon túli magyarság megmaradására fordított források mértéke nem változik, nem csökken, de az elfogadhatatlan, hogy a tervezetben szétszórtan jelentkeznek ezek a források, azok felhasználásáról gyakorlatilag semmifajta indoklást nem tartalmaz, és nagyon aggódunk azért, hogy nem a magyarság valódi élethelyzetének javítására és megmaradására szolgál a források legnagyobb része, hanem esetlegesen a külhoni helytartók jólétének bővítésére. Üdvözlendő az, hogy beruházások történnek, de azt kell megállapítanunk, hogy ezek a beruházások nem a jóléti rendszerek bővülését szolgálják, hanem egy szűk gazdasági elit érdekeinek a szolgálatában állnak.

A Pénzügyminisztérium képviselője többször beszélt arról, hogy a tartalékokat megnövelik annak érdekében, hogy az esetleges válságot el tudják kerülni, illetőleg ha a három fontos tényezőből bármelyik is nem annak megfelelően alakul, úgy ezekkel a többletforrásokkal lehessen finanszírozni a költségvetést. De azért azt meg szeretnénk jegyezni, hogy a 110 milliárdról 165 milliárdra nőtt általános tartalék, a megmaradt 60 milliárdos Országvédelmi Alap és a különböző céltartalékok, amelyek 90 milliárdról 135 milliárdra nőnek, üdvözlendők, de az elmúlt hét év tapasztalatai alapján ezen összegek nagy része év végén gyakorlatilag a kormány kifizetőhelyévé vált.

Alig egy hónapos gyorstalpalással nehezen alkotható megalapozott költségvetés. Gyakorlatilag az országgyűlési képviselők és az ellenzéki képviselők szavai alig jutnak el a kormányzathoz, nagyon kevés módosító javaslatunkat tudtuk elfogadtatni. Néha úgy érzem, mintha a hetvenes években lennénk, amikor az MSZMP KB határozott az ország költségvetéséről, és az Országgyűlés formálisan döntött, és a Pénzügyminisztérium ismertette, a KB-titkár bejelentette a párt támogatását a parlamentnek.

A 4 százalékos bővülést semmilyen módon nem támasztják alá az elmúlt hét év adatai. 2010-ről 2011-re 1,7 százalék, 2012-ről 2013-ra 2,7 százalék, 2013-ról 2014-re 2,1 százalék, majd pedig 2015-ről 2016-ra 0,9 százalék volt a GDP emelkedése, illetőleg csökkenése. Ezek az adatok nem támasztják alá a kormány optimizmusát.

(15.00)

A kormány bürokráciacsökkentést ígért évről évre, ehhez képest ez a mostani tervezetben szereplő forrásigény gyakorlatilag azt mutatja, hogy egyáltalán nem fog csökkenni az állami bürokrácia, viszont azokra a működési rendszerekre, amelyek a jóléti állam megteremtését szolgálhatnák, rendkívül keveset költ a kormányzat. Jelezni kívánom, hogy amíg Magyarországon a bürokrácia 17,8 százaléka a költségvetés forrásainak, addig ez OECD-átlagban 13,2 százalék, tehát jelentősen túlköltekezik az állam, és abból eredően nem nagyon látható eredmény.

Jelezni kívánjuk, hogy a szociális ellátórendszernek a magyarországi költségvetésből juttatott mértéke 29,9 százalék, az OECD átlagához képest igen csekély, hiszen az 32,6 százalék, a szomszédos Ausztriáé pedig 42 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egészségügybe, az oktatásba és a szociális ellátórendszer színvonalának emelésébe nem kíván a kormány jelentősebb, az OECD átlagát elérő forrásokat bevonni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jóléti rendszerbe bevezetett forrásemelkedést teljes mértékben el fogja vinni az infláció, így nem beszélhetünk sem reálbér, sem a források reálértékének növekedéséről. A költségvetés ebben a formában elfogadhatatlan, a vita során a kormány képviselői, valamint a kormányzó pártok képviselői olyan önbizalomtól duzzadó nyilatkozatokat tettek, amelyeket a későbbiekben, a végrehajtáskor és a zárszámadáskor számon kívánunk kérni.

Végül pedig a jelen lévő államtitkár úrnak szeretném azt válaszolni, amikor arról beszélt, hogy a Jobbik milyen módon élte volna fel javaslataival a költségvetés forrásait, jelezni kívánom, hogy az nem volt igaz. 640 milliárdos olyan többletforrás szerepel beruházásoknál, konkrét javaslatok és ajánlások nélkül, amelyek mindenképpen csak presztízsberuházások, kamuberuházások, és nem azokra a társadalmat érintő szociális és jóléti intézkedésekre fordítanák, amellyel a közjót, a jólétet és a demokrácia alapértékeit kívánnák megőrizni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)