Készült: 2024.05.17.21:27:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap, 72. felszólalás
Felszólaló Dr. Kolber István (MSZP)
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Beosztás regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 4:13

Felszólalások:  <<  72  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarországon a szociális üdültetési rendszer korszerűsítésére az 1990-es években került sor. A rendszer reformját és az üdülési csekk bevezetését a korábban állami, illetve vállalati tulajdonban lévő üdülők privatizációja tette szükségessé. Ezek az üdülők ugyanis kereskedelmi szálláshelyekké váltak, szállodák lettek. A vállalatok a továbbiakban nem biztosították dolgozóik számára a megfelelő üdültetést.

Az 1998. január 1-jétől bevezetett üdülésicsekk-rendszer kialakítása az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A gazdasági és turisztikai szakértők véleménye egyaránt megegyezik abban, hogy az üdülési csekk a piacgazdasági folyamatokat figyelembe vevő eszköz, alkalmas arra, hogy a gazdaságilag aktív és inaktív rétegeket egyaránt rekreációhoz juttassa. Ehhez az állami támogatás közvetlen és közvetett formáját egyaránt alkalmazni képes, miközben az egyén döntési szabadsága megmarad, és az igénybe vehető szolgáltatások köre folyamatosan bővíthető.

A 2003. január 1-jétől bevezetett rendelkezések szerint az üdülési csekk adómentes értékhatára 20 ezer forintról a mindenkori minimálbér - jelenleg 53 ezer forint - összegére emelkedett, és 50 százalék helyett 100 százalékban adó- és járulékmentes.

 

(15.00)

A korábban évenként meghatározott csekk-kibocsátás mértéke nincs limitálva. A csekkérték 100 %-os adó- és járulékmentessége megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy dolgozóikat azok pénzbeli hozzájárulása nélkül támogassák. És változatlanul lehetőség van arra, hogy a vállalatok 53 ezer forintnál nagyobb összeggel támogassák dolgozóikat, amennyiben vállalják az ezen felüli rész utáni terhek megfizetését. A módosítások következtében a vállalatok által vásárolt üdülési csekk forgalma jelentősen megnőtt, 2003-ban még 5,2 milliárd volt éves szinten, addig az idén szeptemberig már 6,4 milliárd forint értéket ért el.

Mint ahogy képviselő asszony is említette interpellációjában, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentős támogatást biztosít a szociálisan rászorultak részére, amelyet pályázati úton lehet elnyerni, igényelni. Az alapítvány 2004-ben az alacsony jövedelmezőségű vállalkozások, a nyugdíjasok és a gyerekes családok részére hirdetett pályázatot 500 millió forint értékben. Így a szociálisan rászorulók is egyre szélesebb körben élhetnek az üdülési csekk által nyújtott lehetőségekkel. Nagyon fontos dolog az, hogy hány helyen fogadják el az üdülési csekket. Nos, itt egy folyamatosan bővülő tendenciának vagyunk tanúi, hiszen mintegy 2000 szálláshely, szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping és 400 utazási iroda fogadja el az üdülési csekkeket.

2004. március 1-jétől az üdülési csekk belföldi és távolsági tömegközlekedésre is felhasználható, a Balatoni Hajózási Rt., a Volánbusz, a Magyar Államvasutak, illetőleg a GYESEV kapja, fogadja el. Tehát folyamatosan bővülnek a lehetőségek, és ennek egyik újabb lehetősége és eszköze lehet az, hogy kizárólag csekkben kapják meg a közigazgatási dolgozók az üdülési támogatásukat.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:  <<  72  >>    Ülésnap adatai