Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy néhány felvetésre válaszoljak. Egyrészt köszönöm a kormánypárti frakció támogató hozzászólását.

A Varga képviselő úr által elmondottak kapcsán szeretném mondani, hogy itt a nagy karácsonyi zűrzavar, azt gondolom, hogy már csak azért sem eredményezheti az ön által felvetetteket, mert az ellenzék annyira komoly kommunikációs potenciállal rendelkezik, hogy ezt biztosan nem hagyná (Dr. Varga László: Ez hízelgő!), és hangot ad minden típusú ellenvéleményének. Tehát én biztos vagyok benne, hogy azok a hírek vagy az az olvasata akár a parlamenti történéseknek kellő mértékben bekerül a sajtóba. Tehát ez a félelme szerintem nem megalapozott.

Azt az önök előtt fekvő törvényjavaslat és a későbbiekben elfogadandó kormányrendelet sem szabályozza és nem is szabályozhatja, hogy azok a felületek, amelyek hirdetési felületként megjelennek az adott településen, azokat az önkormányzat, hogyha köztulajdonban van, kinek értékesíti, tehát milyen céggel köt megállapodást. Erre vonatkozóan sem a törvényjavaslat, sem pedig a kormányhatározat nem határozhat meg konkrétumokat. Tehát ez teljesen világos, hogy formai, alaki elvárásokat megfogalmazhat, de ezen túlmenően, hogy ki a szolgáltató ezen a felületen, az nem része ennek a törvényjavaslatnak, azt minden önkormányzat saját maga dönti el. Ettől kezdve az az érvelés megdől, amit képviselő úr feltételez a szabályozás mögött, amely szerint itt egy vagy több piaci szereplő lehetőséghez juttatásáról vagy adott esetben ellehetetlenítéséről van szó.

Ebből fakadóan az sem teljesen világos számomra, hogy a választások tisztaságát miként befolyásolja az, hogy hány plakátüzemeltető cég van egy-egy településen. Ugyanolyan lehetősége van a kormányzati szereplőknek vásárolni, mint bármelyik pártnak, tehát nem a kormányzat fogja ezeket a felületeket szolgáltatni, hanem a kormány által támogatott és az Országgyűlés által reményeim szerint elfogadott törvényjavaslat csak az egésznek a keretrendszerét, feltételrendszerét határozhatja meg.

A Hegedűs Lorántné képviselő asszony által elmondottak kapcsán is szeretnék néhány kiegészítést tenni. Egyrészt igen, az a vita, amit még anno a településkép-védelmi törvény kapcsán lefolytattunk, ott is köszöntem, illetve köszönöm a Jobbiknak a támogatását. Lényegében a most önök előtt fekvő törvényjavaslat sem más, mint ennek a tovább-bontása, hiszen ha jól emlékszem, pont képviselő asszony volt az, aki akkor a tanyavilágnak az egységes arculatát, illetve annak a megbontását kérte számon akkor, amikor az engedélyezési eljárások tekintetében egy új típusú szabályozást vezetett be az állam, és sürgette ennek a szabályozásnak a konkretizálását. Ez lényegében annak az egyik alfejezeteként értelmezhető a kormány nézőpontja szerint.

Az, amit ön említett, hogy a települések kapnak összességében 3,5 milliárd forintot ezeknek az arculati kézikönyveknek ‑ mondjuk így ‑ az elkészítésére és ez valóban kevésnek minősíthető, a kormánynak nem volt szándéka a gazdagabb nagy településeknek a támogatása, ott valóban csak egy hozzájárulási összeggel szeretnénk lebonyolítani. Egy Szeged, egy Hódmezővásárhely, egy Békéscsaba nagyságú település esetében természetesen ez a költség erre nem elegendő, de teljesen más anyagi kondíciókkal rendelkeznek ezek a városok, mint a kistelepülések.

(10.50)

Ráadásul ezeknek a városoknak a jelentős részében már kialakult arculati kézikönyv van, amit csak aktualizálni kell, tehát egy teljesen más feladatot jelent. Viszont a magyarországi települések 80 százaléka kistelepülés, ott ez az összeg elegendő lehet ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Tehát valóban lesznek olyan települések, ahol ez a közel 1 millió forintos összeg nem lesz elegendő, ezt mi is látjuk, de ott ez nem is volt szándék.

A részletszabályok tekintetében, ahogy az már számtalan vitában elhangzott, a kormányrendelet mindig az irányadó, amihez vissza lehet nyúlni. Arra vonatkozóan én időben nem látom problémásnak azt, hogy ez később születik meg, hiszen ez a törvény keretrendszerét fogja kitölteni, de ez egy állandó vitaként szerepel.

A három hónapos kitétel vagy kivétel kapcsán olyan eseményekre, olyan helyileg fontos események promotálására gondolt a törvényalkotó, illetve a kormány, amikor ezt a javaslatot lefektette, ami a helyi élet szempontjából, a helyi fesztiválok, a helyi közösségi események szempontjából fontos lehet, ezt pedig a helyi képviselő-testület, a helyi önkormányzat kell hogy eldöntse, hogy ezt a lehetőséget mikor és hogyan nyitja meg. Gondolom, ezzel minden önkormányzat megfelelően jól fog gazdálkodni.

Nem szeretnék a mindentudás látszatában tetszelegni, ha nincs mindenre tudásom, ezért a kérdésre, amely a jegyző és a hatóság közötti feladatleosztást jelenti, még ma választ fogok adni önnek, de arra most nem rendelkezem kellő felkészültséggel, ezért engedjék meg ‑ remélem, ez nem házszabályellenes ‑, hogy a képviselő asszony kérdésének egy későbbi időpontban tegyek e tekintetben eleget.

A bírságolás kapcsán minden esetben az önkormányzat az, aki a bírságot kivetheti és kötelező neki kivetnie.

A Schmuck képviselő asszony által elmondottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy ha egy vitában részt veszek vagy ha ön részt vesz, akkor jobban tudnék reagálni, ha tudnám, hogy mi az álláspontja. Az egyik mondatában azt nehezményezte, hogy túl szigorú a szabályozás és korlátozza a reklámpiac szabad működését, a másikban pedig pont az ellenkezőjét állította, amikor azt mondta, hogy túl sok lehetőséget tartogat. Így nehéz kialakítani egy álláspontot. Javaslom, hogy a szövegírók ezt is tegyék majd hozzá a következő alkalmakkor. Köszönöm szépen a figyelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)