Készült: 2024.09.21.10:30:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2015.03.09.),  37-40. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:50


Felszólalások:   31-36   37-40   41-44      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Galambos Dénes, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Dagad a második szocialista brókerbotrány! Hová tűnt 84 önkormányzat pénze, s hogyan segít rajtuk az állam?” címmel. (Lukács Zoltán: Meg tudom mondani. Sehogy.) Galambos Dénes képviselő urat illeti a szó.

DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Nemzeti Bank stabilitási tanácsa 2015. március 4-én hozott határozatával visszavonta a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét, egyidejűleg kezdeményezte a cég felszámolását.

(12.10)

Egyértelművé vált az, amit a magyar közvélemény már eddig is megdöbbenéssel figyelt, nevezetesen, hogy a Kulcsár-ügy után nem sokkal újabb szocialista brókerbotrány bontakozott ki (Közbeszólások az MSZP soraiban.), amire Rogán Antal frakcióvezető úr a napirenden kívüli felszólalásában már utalt. (Lukács Zoltán közbeszól.) Noha nem mondhatjuk… A tegnapi névnap, úgy látszik, megviselte Lukács Zoltán képviselő úr türelmét. (Derültség. ‑ Lukács Zoltán: Egyáltalán nem viselt meg! A hülyeségeid viselnek meg! ‑ Az elnök csenget.) Noha nem mondhatjuk, hogy az eset egyedi lenne, annyiban azonban mégis eltér az előző szocialista pénzügyi csalástól (Lukács Zoltán: Szégyen! ‑ Olvasd, amit Habony megírt!), hogy ezúttal nem csupán a közeli ügyfelek és az állami vállalatok pénze került jogosulatlan kezekbe, hanem az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatok jártak a legrosszabbul, hiszen 84 települési önkormányzat, valamint 52 nemzetiségi önkormányzat által vezetett számlát a pénzügyi szervezetnél eltüntették. (Lukács Zoltán: Ilyeneket ír az Árpi?)

A kormány gyors reagálásának köszönhetően felállt a Buda-Cash-ügyet vizsgáló munkabizottság, amely az Államkincstárral együttműködve elhárította a közvetlen pénzügyi összeomlást. A károsult önkormányzatok többségének már a márciusban esedékes bérkifizetések abszolválása is nehézséget okozna, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli támogatások keretében elsősorban azt a 84 önkormányzatot segíti, akik a meghamisított könyvelés legsúlyosabb kárvallottjai. A rendkívüli támogatások mintegy 245 millió forintot tesznek ki, amivel elhárítható lesz a helyi önkormányzatok pénzügyi csődje, további lépésként az Országos Betétbiztosítási Alap az, amely a betétesek megtakarításait 30 millió forintos felső határig kifizeti.

Tisztelt Államtitkár Úr! Feltétlenül jó azt látni, hogy az állam a nehéz helyzetben is józanul és hatékonyan képes cselekedni. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Idő! ‑ Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én kérem, hogy erre tekintettel adja meg a választ, és nyugtassa meg a befektetőket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak… (Lukács Zoltán: Kérem, olvassa fel, Árpi mit üzen. ‑ Az elnök csenget.) Lukács képviselő urat szeretném figyelmeztetni, hogy bekiabálása zavarja az Országgyűlés munkáját. Ez az első figyelmeztetés, képviselő úr, s figyelmeztetem, hogy a házszabályban rendelkezésemre álló lehetőségeket nem szeretném itt most érvényesíteni.

Nagy-nagy tisztelettel kérem Lukács képviselő urat… (Dr. Legény Zsolt: Erre van ez a műfaj, nem?) Nagy-nagy tisztelettel kérem Lukács képviselő urat, hogy segítse a munkámat azzal, hogy egy kicsit együttműködik. (Lukács Zoltán: Ha ilyen szépen kéri.) Öné a szó, Tállai András államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Való igaz, a Buda-Cash-botrány legnagyobb vesztesei talán az önkormányzatok, hiszen rájuk semmilyen biztosítás, kártérítési szabály nem vonatkozik. A törvény nem terjed ki nem csak Magyarországon, az Európai Unióban sehol az önkormányzati és állami kártalanítási kérdésekre ebben az esetben.

Természetesen a kormány felelősnek érzi magát, és felelősséggel áll a kérdéshez, és nem hagyja cserben az önkormányzatokat. Ennek első lépése az volt, hogy azoknak az önkormányzatoknak, ahol nem lett volna elegendő az állami támogatás ‑ amit egyébként kincstári lebonyolítási számlán zároltunk, a február havi juttatás ‑, azt kiegészítettük, és ez az a bizonyos 67 önkormányzatnak 245 millió forint. Annak érdekében egészítettük ki, hogy a februári járandóságukat a közfoglalkoztatottak, a közalkalmazottak, a segélyezettek megkapják. Tudomásom szerint minden érintetthez az elmúlt hét péntekéig így vagy úgy, postán vagy új, vagy a régi bankszámlán keresztül eljutott, és ezt nagy eredménynek tartom.

Az elmúlt hét szerdáján miniszterelnök úr több miniszter és államtitkár jelenlétében találkozott az érintett önkormányzatok polgármestereivel, ahol elmondhatták a problémát, a probléma nagyságát, a probléma súlyát. Ennek a célja az volt, hogy közvetlen találkozás alkalmával is a kormány meggyőződjön arról, hogy hogyan tud segíteni, és valójában mekkora a probléma.

Ennek eredményeként a második lépésben a Belügyminisztérium egy adatlapot küldött ki az érintett önkormányzatoknak, amelyben lényegében felmérjük a probléma nagyságát. Itt azt kell leírni az önkormányzatoknak, hogy mekkora pénzük ragadt be, és hogy milyen más egyéb módon érintette őket ‑ víziközmű-társulat, gazdasági társaság, intézmény ‑, és amikor beérkeznek ezek az adatlapok, ennek összesítéseként kerül a kormány elé egy előterjesztés, és abban fogjuk, fogja a kormány meghatározni a segítség és a kármentés módját. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   31-36   37-40   41-44      Ülésnap adatai